Felszólalás adatai

A Bankszövetség javaslatát a kormánykörökben ismerik, de a teljes nyilvánosság nem ismeri, ezért mindenképpen indokoltnak látom, hogy ez a javaslat nyilvánosságra kerüljön, és érdemben folyjon vita arról, hogy a Bankszövetség javaslata valóban segítséget jelent-e a devizahitelesek számára, de ezt ítéljék meg az érintettek maguk. Addig is azonban nem lehet olyan helyzet, hogy van olyan devizahiteles az országban, aki a kormány által már eddig is nyújtott, bevált megoldások valamelyikével nem tud érdemben élni. Márpedig, valljuk be őszintén, hogy ilyen emberek voltak és jelen pillanatban is vannak. Az ő számukra kell a bevált megoldások mindegyikét vagy legalább valamelyikét elérhetővé tenni.

Ennek megfelelően teszünk ebben a törvényjavaslatban javaslatot arra, hogy az Országgyűlés egyik oldalról a végrehajtás alatt állókra a moratóriumot terjessze ki, és ez a moratórium a törvényjavaslat elfogadását követő napoktól egészen április 30-ig tartson. Nyilvánvaló, hogy ebben az időszakban a Bankszövetség javaslatából meg lehet fontolni, melyek azok a pontok, amelyeket esetleg a végrehajtási moratórium vagy a végrehajtás alatt állók tekintetében megfontolhatónak lát az Országgyűlés, hogy törvényben rögzítsen, de más javaslatokat is meg tudunk fontolni. Például az LMP képviselőcsoportjának van egy javaslata, amelyik egy jogi megoldást kínál ebben a tekintetben. Azt gondolom, hogy messze nem tökéletes ez a javaslat, de szintén egy olyan irány, amit érdemes megfontolni. Ez a végrehajtás alatt állókra vonatkozik, akik viszont ez alatt az időszak alatt nem veszíthetnek semmit, hiszen azzal, hogy ha elfogadjuk a moratórium kiterjesztését, velük szemben végrehajtás nem folytatható le, tőlük lakás nem vehető el.

De számtalan olyan ember van az országban, aki fizetési késedelemben szenved, jóval több mint százezren. Egyes adatbázisok szerint körülbelül 120 ezren, más adatbázisok szerint 170 ezren. Erre mondtuk azt a törvényjavaslat indoklásában, hogy ha a számtani átlagot nézzük, akkor minimum 150 ezren vannak az országban olyanok, akik 90 napon túli késedelemmel rendelkeznek, ellenük végrehajtási eljárás nem indult el, ellenben szeretnének élni valamilyen formában valamilyen segítséggel, hogy ismét fizetőképessé válhassanak. Ezek az emberek eddig nem léphettek be az árfolyamgátba. Az ő számukra is és mindenki más számára, aki eddig nem léphetett be az árfolyamgátba, az árfolyamgát feltételeinek teljes feloldását javasoljuk, azaz az árfolyamgát megnyitását minden devizahiteles számára.

Az árfolyamgátnak számtalan előnye van, erről ne feledkezzünk el, hiszen ez lényegében egy rögzített árfolyamon való törlesztést jelent. A svájci frank esetében ez 180 forint. Ez még mindig magasabb, mint az a körülbelül 160 forintos árfolyam, amin annak idején felvették a hiteleiket, de talán még beleszámít abba a kategóriába, amit belátható kockázatnak lehet minősíteni. És az nyugodtan elmondható, hogy aki az árfolyamgáttal él, az a kamatokon és a törlesztőrészleteken körülbelül 25 százalékot spórol a jelenlegi árfolyamállapotokhoz képest. Ezért én azt gondolom, ha az a több mint 100 ezer, 100 vagy 150 ezer ember, aki 90 napon túli fizetési késedelemmel rendelkezik, ellenben szeretné rendezni a helyzetét, élhet ezzel a segítséggel - ami az ő számukra azt mondja, hogy 25 százalékkal alacsonyabb törlesztőrészletet kell kigazdálkodniuk -, akkor az már sok ember számára érdemi és megfontolható lépés. Ezért az árfolyamgát kinyitása tényleges és érdemi segítséget jelenthet nagyon sokak számára. Ugyanígy azt gondolom, hogy az árfolyamgát többi feltételét is érdemes eltörölni, hiszen ha kinyitjuk, akkor valóban mindenki előtt nyissuk ki az árfolyamgát működtetésének a gyakorlatát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban ez még nem jelenti azt, hogy ezentúl ne lenne érdemes megfontolnunk a későbbiekben több lépést a devizahitelesek megsegítése érdekében. Az én személyes meggyőződésem szerint egy alapvető jogi kérdést kell eldönteni, nem nekünk, hanem leginkább a bíróságoknak, ez a kérdés pedig arról szól, hogy milyen belátható kockázatot ismertek, tudtak és mérlegelhettek azok az emberek, akik annak idején tömegével aláírták a devizahitel-szerződéseket. Jogi szempontból ma már látható, a mai napon is született olyan bírósági ítélet, amelyik azt mondja, hogy pontosan azért, mert ezek nem voltak kiszámítható kockázatok, egyes devizahitel-szerződések semmisek. De ezek egyrészt még nem jogerős ítéletek, másrészt semmiféle jogegységben foglalt ítélet nem áll ezek mögött.

(18.20)

Azt gondolom, az Országgyűlés minden pártjának érdemes felszólítani a bíróságokat, éljenek azzal a lehetőséggel, hogy tűzhetnek soron kívül ilyen ügyekben. Tegyék ezt meg! Soron kívüli tűzéssel juttassák el ezeket az ügyeket a jogerős bírósági döntésig. Ezt követően a Kúriának megvan a lehetősége arra, hogy akár szintén soron kívüli tűzéssel, de jogegységi állásfoglalást alakítson ki arra nézve, hogy ezekben a devizahiteles-perekben mi az iránymutató. És abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy azoknak a bírósági döntéseknek, amelyek arról szólnak, hogy itt nem volt belátható kockázat, igazuk van, akkor, azt gondolom, utána az Országgyűlésnek más természetű döntést is hoznia kell. De az Országgyűlés ezt akkor tudja meghozni, ha ebben az ügyben a szükséges bírósági ítéletek megszületnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Addig azonban senkit nem hagyhatunk az út szélén. Nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy valaki segítséget igényel, de nem jut hozzá. Ezzel a törvénymódosítással el tudjuk azt érni, hogy nincs olyan devizahiteles, aki a bevált segítségformák valamelyikével ne tudna élni. Ez számára a jelenlegi helyzetének megkönnyítését, a késedelemmel rendelkezők számára akár a fizetőképesség újbóli előállását jelentheti. Egyébként azt gondolom, előállhat egy olyan szituáció, amikor nyugodt körülmények között tudjuk a jogi mérlegeléseket elvégezni és az ehhez szükséges döntéseket meghozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a benyújtott módosító indítványok közül, ezt most előre is jelzem, egy olyan van, amit mindenképpen szívesen támogatok. Azt gondolom, jogos és érdemi megfontolást igényel. Ez a gazdasági bizottságnak az a ma benyújtott módosító indítványa, amelyik azt mondja, hogy minden, az árfolyamgátba belépő ügyfél esetében az állam kezességet vállal a tartozásaiért, alapvetően a gyűjtőszámláért akkor, ha az illető az árfolyamgáton belül is fizetésképtelenné válik. Erre ott egy 90 napos határidő volt kialakítva, és erre azt javasolja a gazdasági bizottság, hogy ez legyen 180 nap. Azt gondolom, ez elfogadható. Ez az állam kockázatát némileg mérsékli. De tegyük hozzá őszintén, ebben az esetben, azt gondolom, ez egy indokolt döntés. Hiszen talán ezen mindenképpen el kell gondolkodni, és ösztönözheti arra is a bankokat, hogy esetleg az árfolyamgáton túlmenőleg más segítségformákat is tegyenek amellé, hogy valóban fizetőképessé tudjanak válni az ügyfelek, és mondjuk, ne rögtön az állami garanciára vagy az állami kezességvállalásra hajtsanak.

Ezt egyébként azzal is elősegítjük, hogy az árfolyamgátba való belépés és az árfolyamgátban való bennmaradás feltételei közül kivesszük azt a feltételt, ami szintén korlátozó feltétel volt, hogy aki valamilyen fizetéskönnyítő programban részt vesz, legyen az állami vagy nem állami, akkor az árfolyamgátba már nem léphet be. Ez a két dolog összefügg egymással, ezért ezt a módosító indítványt a magam részéről tudom támogatni. És tisztelt képviselőtársaim, ahogy említettem, azt gondolom, hogy erre a lépésre most szükség van, méghozzá gyors döntésre van szükség. De ez nem jelenti azt, hogy a devizahitelesek ügyében ez a végső helyzet, amiről döntenünk lehet. Meggyőződésem szerint érdemes megfontolni, hogy a bírósági döntés után erre a témára az Országgyűlés visszatérjen és érdemben döntést hozzon.

Azt gondolom, de ezt szívesen megvitatom majd az LMP képviselőcsoportjának indítványa kapcsán a későbbiekben, hogy a Ptk.-módosításra irányuló javaslatok is valójában ezzel függenek össze, amiket én akár elfogadhatónak is tartok. Mindenképpen javasolnék benne módosításokat, például olyan jellegű módosítást, ami egyébként arról szól, hogy valamilyen véghatáridőt azért a bírósági ítéleteknek szabjunk. Mert enélkül a dolog korlát nélkülivé válik. Ezt érdemes megfontolni a későbbiekre nézve. Ez azonban most nem tartozik a már bevált megoldások közé, és a bevált megoldások közül emelte ki azt a kettőt ez a törvényjavaslat, aminek kiszélesítésére, azt gondolom, szükség van. A többit pedig vitassuk meg a Házban, későbbi időpontokban.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)