Felszólalás adatai

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. A miniszter úr csodálkozik azon, hogy hogyan aggódunk a kórházainkért és az egészségügyért. Hát azok, akik a parlamentben itt vagyunk képviselők, ide lettünk választva, nekünk ez a feladatunk, hogy kiálljunk a lehetőségeinkért, képviseljük helyben a kórházakat, az embereket. Nem tudom, hogy mit gondol; az emberek az egészségükért aggódnak! Ha van egészség, akkor van minden - ha nincs egészség, akkor nincsen semmi.

De nem tudom, hogy a miniszter úr a Holdon jár-e, mert olyan pénzekről beszél, olyan pénzek lehívásáról - valószínűleg akkor valamit jobban tud, mint mi, vagy netán az eurót önök gyártják, vagy nem tudom, honnan szedi az ilyen nagy összegeket - 8000 milliárd. Ezek pályázati pénzek, erről még a 100 százalékot egyetlenegy ország nem tudta lehívni. A 8000 milliárdból ha 4000 idejön, akkor az már nagyon jó lesz. De hát az is nagyon sok pénz, igaz, és az sem rögtön jön, az is utólag. Abból pedig a működtetésre nem lehet egy fillért sem költeni, márpedig ha fejlesztünk, akkor ott működtetni is kell, ahhoz is pénz kell, pluszpénz kell, és a kórházaknak pont pénz nincs a működtetésre.

Ön emlegette a kórboncnokot. Valószínűleg amit ön reformnak mond, az nem reform, hanem pusztítás a valóságban, kórházi ágyakat, lehetőségeket vesz el az emberektől. Lehet, hogy tán ez a jó, mert így viszi az egészségügyet a kórboncnokhoz. Ha a gyógyítás során meghal egy beteg, a magyar egészségügy eljut egy olyan lehetőséghez, hogy a kórboncnok meg tudja mondani már egy halott ember esetén, hogy ő valóban miért halt meg, amit előtte az orvosok nem tudtak meghatározni a gyógyítás során, a kórboncnok pontos diagnózist tud adni; lehet, hogy ön ezt várja el a kórboncnoktól. De azt legyen szíves megmondani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy januártól milyen lehetőséget nyújt a regionális egészségügyi tanácsoknak. Tessék elmondani - elnézést, elnök úr -, hogy ha képes volt egy egészségügyi úgynevezett reformot létrehozni, akkor biztos tudja a miniszter úr, hogy mit ajánl ezeknek a tanácsoknak továbbosztásra. Tessék elmondani!

Köszönöm a szót, elnök úr, és elnézést kérek. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)