Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Két törvényjavaslat együttes általános vitája zajlik a tisztelt Házban, őszintén sajnálom, hogy bármely bizottságban ezt meghaladó részvétel alatti létszámmal.

Már most, az elején szeretném rögzíteni, hogy a Magyar Szocialista Párt a környezet ügye melletti elkötelezettsége okán mindkét törvényjavaslatnak nemcsak az általános vitára való alkalmasságát támogatta és támogatja továbbra is, hanem a szükséges módosításokkal az előre elhatározott időrendben a törvényjavaslatok elfogadását is indokoltnak és szükségesnek tartja. Azért is szeretném ezt mindenekelőtt rögzíteni, mert hozzászólásom talán a vitatkozva egyetértés képét fogja ölteni, ezért szükséges rögzíteni a legalapvetőbb álláspontot.

Az a közös nevező a két törvényjavaslat között, hogy mindegyik környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörökkel foglalkozó törvények módosítását kezdeményezi. A valódi közös nevező azonban nem ez. A valódi közös nevező a mindannyiunkat körbe vevő, legtágabban értelmezett környezet, annak minden alkotóelemével együtt, amit fogalmazhatunk úgy is, hogy a mi élőhelyünk. Az ember élőhelyének védelme a környezet ügye. Ezt azért fontos mindenekelőtt rögzíteni, mert amikor ezzel összefüggésben - ha még csak részkérdésekben is - törvényt alkotunk vagy módosítunk, akkor a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint az ügy fontosságának megfelelő formai követelményeket is illik vagy illenék betartani.

Sok szó esik manapság a fenntarthatóságról. Ez önmagában is bonyolult kérdés, hát még mindennek a jogi vetülete, leírása, hát még mindennek a módosítása, adott esetben nehezen érthető jogi nyelven, ami időnként egyszerű nyelven megfogalmazva is bonyolult. Jogok és kötelességek szerepelnek mindig és mindenhol a törvényekben, és azt várjuk önmagunktól, az állampolgároktól, a hatóságoktól, a szervektől, hogy ezeket betartsák.

A törvények betartása megítélésem szerint a törvények megalkotásával kezdődik, az ott elhangzott indokok, és az, ahogy sor kerül az elfogadására, jórészt rányomja bélyegét a végrehajtásra is. Nem tartom véletlennek azt, hogy a rendszerváltozást követő valamennyi kormány a gazdaságpolitikájának alárendelten kezelte a környezeti ügyeket. Tulajdonképpen ez vezetett ahhoz a joggal kritizált gyakorlathoz, hogy ilyen picit rejtett, picit bújtatott, picit “zöldségesö, ha tetszik, salátatörvényekben tör utat magának a környezetvédelem. Azt gondolom tehát, e két törvényjavaslat általános vitája kapcsán is indokolt rögzíteni, hogy a környezeti megfontolásokat, a gazdaság versenyképességét gátló tényezőként kezelő gazdaságpolitikákat mindegyik pártnak és minden kormánynak szükséges és indokolt felülvizsgálnia. Tudomásul kell venni: ha a gazdaság nyelvén beszélünk, a környezetvédelem, a fenntarthatóság igényének való megfelelés a jövő versenyképességének egyedüli és legfontosabb záloga.

Ezért is tartom fontosnak azt a vitát, ami a beterjesztés körülményeit, az egy törvényjavaslat, két törvényjavaslat, hány törvényjavaslat kérdését illeti. Ez ugyanis egy ponton indokolt. Nevesen az Európai Unió általános elve a környezetvédelmi politikát illetően az, hogy annak integrálódnia kell a különböző ágazatpolitikákba.

(15.00)

Sajnos, ők is még így fogalmaznak, hogy integrálódni kell. Nyilván több kérdésben - ha úgy tetszik -, a jogalkotás területén előttünk tartanak, de a valós integrálódás folyamatában még azért vannak kívánnivalók. Ennek egy sajátos megjelenítése lehet ez a bizonyos salátatörvény, hiszen a környezetvédelmi miniszter úr által beterjesztett törvényjavaslat több olyan törvényt is tartalmaz, érint, amelyek úgy egyébként nem a tárca kompetenciájába tartoznak.

Jómagam, Pap úrral ellentétben, más számadatokat találtam. Én is végigszámoltam: én úgy láttam, hogy a 643-as tizennyolc törvényt módosít, a 644-es pedig kilencet, ezek között az átfedés nyolc, ebből az következik, hogy ez a két törvényjavaslat tizenkilenc törvény módosítását tartalmazza. Azt gondolom, hogy ezek között azért nagy horderejűek is vannak, hiszen a környezetvédelemi általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény mindkét törvényjavaslat szabályaiban érintett, a halászatról szóló törvény mindkettőben érintett, a természetvédelmi törvény mindkettőben érintett, lehetett volna tehát más megfontolás is akkor, amikor a törvényjavaslatot benyújtjuk.

E vita valós oka egyébként az, hogy szemben a törvényjavaslat indoklásában, illetve címében megjelenő indokolásszerű mondatokkal, mindkét indokolás leírja azt is, hogy természetesen tartalmaznak olyan előírásokat, indítványokat is ezek a javaslatok, amelyek nem például a szervezeti változással és nem például az Európai Unióhoz való jogharmonizációval vannak összefüggésben, hanem egyéb megfontolásokból. Igen, és én magam is azt gondolom, hogy időnként ezek az egyéb megfontolások talán fontosabbak, ennek megfelelően ezeket nem csak úgy bújtatottan kellene kezelni.

De azért hangozzék el legalább egyszer talán, hogy milyen törvények kerülnek módosításra! Az 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartási törvény, a földkiadó bizottságokról szóló törvény, a bányászati törvény, a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény, a vízgazdálkodási törvény, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény, a természetvédelmi törvény, a vadgazdálkodás, vadászat, vadak védelméről szóló törvény, a halászatról és a horgászatról szóló törvény, az őrszolgálatos törvény, a kémiai biztonságról szóló törvény, a vízi közlekedésről szóló törvény, hulladékgazdálkodási törvény, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, az üvegházhatású gázokról elfogadott törvényünk, a távhő-szolgáltatási törvény, az ez évi költségvetésről szóló törvény egy melléklete, a növényvédelmi törvény és az autópálya-törvény - én ezt a tizenkilencet találtam. Azért is érdemes ezeket az érdeklődő publikum számára is nyilvánossá tenni, hiszen lehet, hogy valaki csak a cím olvastán nem találja fontosnak megtekinteni. Kérjük ezen a fórumon is, akit e felsorolás érint, még van rá lehetőség, hogy a bizottságok munkájának megalapozottá tétele érdekében hozzászóljanak.

Az indokok között azonban elhangzott egy másik dolog is, nevesen az, hogy azért is kell most módosítani, mert a környezeti ügyeket érintően már ebben a ciklusban más törvényjavaslat nem igazán fér be. Ezen indok mindenképpen való felülvizsgálatát tartom és tartjuk a Magyar Szocialista Párt részéről fontosnak. Azt gondoljuk ugyanis, hogy érik még be egy-két nagyon fontos ügy, amit ide, a törvényhozás elé kellene hozni, nevesen éppen a környezetvédelmi tárca adott megbízást a kormány nevében a Magyar Tudományos Akadémiának egy olyan fontos kutatási program elvégzésére, amely éppen a klímaváltozás hatásait, az ellene való védekezés lehetőségét hivatott a tudomány eszközeivel feltárni. Ezek a tudományos kutatások - és ezt miniszter úr pontosan tudja - az idén lezárulnak; indokoltnak tűnik már az előzetes szakanyagok ismeretében is az, hogy igenis vállaljuk föl, vállalja föl a megbízást adó kormány, hogy az ebből vonható törvényhozási következményeket - nevesen, a várható környezeti károk mérséklésének programját - még e Ház elé hozza be, hiszen e tudományos kutatás egyik lényeges mondata az, hogy minél később kezdjük el a védekezést, annál komolyabb károkkal kell szembenéznünk.

Ugyanezt kell mondanom egy olyan ügy kapcsán, ami egy parlamenti nyílt nap képében öltött testet szeptember 29-én: e Ház falai között, a felsőházi teremben, igazi történelmi pillanatként, halászok és horgászok együtt ültek le. Ez a halász-horgász parlament számos elhatározást tett, elhatározásaikat egy közös állásfoglalásban is rögzítették. Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert nagyon helyesen, és e tekintetben akár azt is mondhatnám, hogy teljesen precízen, a törvényjavaslatok címének megfelelően, a szervezeti, a 643-as a halászati törvényt valóban csak olyan kérdésekben módosítja, ami a szervezetváltozással összefüggésben van. A másik: ez egyértelműen rögzíti, hogy igenis, megfelel a magyar halászati törvény az EU vonatkozó irányelveinek, direktíváinak, ajánlásainak, tehát éppen ennél a törvénynél úgymond semmilyen egyéb megfontolású javaslatot nem tartalmaz.

Ugyanakkor mégis mit mondtak a halászok és a horgászok? Miközben azt látják, hogy van törvény, a törvényes rend kialakítása és védelme hagy kívánnivalót maga után, és időnként éppen a hatóság is vitatja, hogy a halászati törvény rendelkezései vajon összhangban vannak-e az európai uniós szabályozással, és erre a vitára tekintettel nem történik meg a kellő védelem, például olyan fontos kérdésekben sem, mint például, hogy magyar pontyállományainkat meg tudjuk-e védeni az Európában is már megjelent úgynevezett koi herpesz vírustól. Egyértelműen rögzítették a szereplők környezeti elkötelezettségüket, és egyértelműen rögzítették azt az igényüket is, hogy azok a versenyhátrányok, amik a vízhasználatban szerepelnek, szűnjenek meg.

E vízhasználatok dolgában egy nagyon fontos elhatározásra jutott a kormány, és ez, azt gondolom, üdvözlendő. A vízgazdálkodási törvénybe való áthelyezése a vízkészletjárulék szabályainak egyébként, azt gondolom, helyénvaló; a vízkészlethasználat ügye azonban egy, és pusztán egy olyan pont, ami meghatározza a halászok, horgászok és más mezőgazdasági ágazatok versenyképességének kérdéseit, a valós áttörés a vízminőség garantálása lenne. Ha egyszer hozzányúlunk a vízgazdálkodásról szóló törvényhez, mint ahogy az történik ennél a salátatörvénynél, akkor - ha e megfontolásokat is magába foglaló társadalmi vita előzhette volna meg az előterjesztést - valószínűleg ezzel a kérdéssel is tudnánk foglalkozni. A parlamenti vita jellegére tekintettel ma már, most e törvények kapcsán, ilyen fontos kérdésekről nem lesz lehetőség szót váltani, ami nem jelenti azt, hogy a benne lévő értékekért ne kellene elfogadni, és éppen ezért vitatkozunk az ellenzékkel, amely mindenáron vissza akarja a feladóhoz küldeni ezt a törvényjavaslatot.

Ezeket a példákat csak azért hozom föl, hogy azt az indokot nem tartjuk elfogadhatónak, miszerint azért is kell most módosítani, mert a ciklusban máskor már nincs erre alkalom. Ha megérett, legyen rá alkalom, kerüljön ide a Ház elé, bármikor alkalmas az idő a magyar érdekeknek megfelelő törvényi szabályok létrehozásához. Említhetem, ugyancsak erre a parlamenti nyílt napra hivatkozással, azt a gondolatot, aminek egyébként igen komoly előkészületei is zajlottak, nevesen, ha a természetvédelmi törvényhez hozzányúl a tisztelt Ház, akkor vitassuk meg, beszéljük meg már azt a kérdést, hogy vajon helyénvaló-e például az amur telepítésének általános tilalma Magyarországon.

(15.10)

Ezt most nem fogjuk tudni megvitatni. Ezzel együtt azt gondolom, hogy például a Natura 2000 miatti pontosítások, módosítások rendkívül helyénvalóak, éppen ezért ebben a vonatkozásban is támogatni fogja a frakció a törvényjavaslatot.

Az érintett törvények közül - miniszter úr is elmondta - rendkívül komoly változások érintik a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt. Nem lehet eleget hangoztatni, hogy a környezet ügye nem a hivatalos és hivatásos környezet- és természetvédők ügye. Ez mindannyiunk ügye. Mindenkinek joga van tudni, hogy milyen környezetben él, ott milyen változások várhatók, őt ezek várhatóan hogyan érinthetik. Az ezekben a környezeti adatokhoz való hozzájutás kérdéskörét illető ügyekben a benyújtott törvényjavaslat, részben az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés, részben pedig az ezzel összefüggő magyar gyakorlat figyelembevételével rendkívül pozitív változásokat tartalmaz.

Mindenképpen üdvözlendőnek tartjuk, hogy ha az eljárásrendben tükröződik az, hogy a környezet kérdése fontos, ugyanakkor nem kívánja senki ezt például a magyar gazdaság fejlődésének adminisztratív akadályaként üzemeltetni. Ezzel összefüggésben mindenképpen üdvözöljük és támogatjuk a környezethasználati engedélyezési rendszer és egyáltalán a környezeti hatásvizsgálati rendszer egyszerűsítésének és gyorsításának a folyamatát. Itt és most azonban én is szükségesnek tartom rögzíteni, hogy a parlamenti vita menetében erre a bizottságok működése kellő lehetőséget és garanciát ad. Vizsgáljuk meg, hogy az immáron rendelkezésünkre bocsátott, hozzáteszem, példamutatóan rendelkezésünkre bocsátott végrehajtási rendelettervezetek fényében valóban megfelelő hatású és elegendően pozitív hatású változások nyernek-e megfogalmazást a törvényjavaslatban.

Mindenképpen fontosnak ítélem a gazdaság, a gazdasági érdek bekapcsolása szempontjából is azokat a szabályokat, amelyek több érintett törvényjavaslatban is megjelennek - nevezetesen a környezet védelmének általános szabályai között is -, amelyek a biztosítékadás és a felelősségbiztosítás kérdéseit rendezik, ahogy szoktuk fogalmazni, EU-konform módon.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Szocialista Párt - mint az elején is jeleztem - a fenntarthatóság jegyében és a környezet iránti elkötelezettsége okán minden olyan törvényjavaslatot támogat, amelytől várható, hogy hozzájárul környezeti állapotaink javításához, hozzájárul ahhoz az integrációhoz, ami a környezeti ügyeknek más gazdasági ágazatpolitikákba való becsatlakozását jelenti. Éppen, mert e tekintetben tett lépéseknek minősítjük e két törvényjavaslatot, ezért befejezésül szeretném ismételten rögzíteni, hogy a benyújtott javaslatokat a szükséges és általam néhány ponttal jelzett módosítások támogatásával nemcsak általános vitára, hanem végső elfogadásra is ajánljuk a tisztelt Országgyűlésnek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)