Felszólalás adatai

Budapesten olyan szerencsés helyzetben vannak 2010 óta, hogy maguk alkothattak volna, hiszen egy fideszes kormány van, egy fideszes többség van a közgyűlésben. Be kellene jönnie néha megnéznie a Fővárosi Közgyűlésben, hogy mi zajlik ott, egy fideszes közgyűlésben, és fideszes a polgármester. Milyen más helyzet kellene, hogy önök alkossanak? És nemhogy alkottak, hanem szinte visszafejlődött ez a város az elmúlt két évben. Minden lehetőségük megvolt rá, hogy olyan törvényeket hozzanak az Országgyűlésben, olyan törvényeket hozzanak a Fővárosi Közgyűlésben, ami hasznára lenne Budapestnek. Önök alkothatták volna meg, és nem tették, helyette BÖSZ-t hoztak, és veszekednek a saját polgármesterükkel, és nem érdekli önöket a budapesti lakosság, nem érdekli önöket Budapest. Ez itt a probléma, ezek a tények, polgármester úr, ezek a tények, ezekre lehetne válaszolni, és ezekre kellene válaszolni. Ön azt mondja, hogy dunai hajózás. A dunai hajózás ön szerint a komp- és a révközlekedésből áll? Ez a két dolog, a komp- és a révközlekedés? Ezek hozzák ide, mondjuk a turistákat is meg hasonlókat? Mert ebben a törvényben csak ez szerepel. Mi nyújtottunk be hozzá módosítót, hogy ne csak erről szóljon, hogy szóljon a kishajó-közlekedésről is. Csak erről szól? Nem erről szól.

Visszatérnék a törvényhez, hogyha már nem a tényekről van szó, mert tényleg, teljesen feleslegesnek érzem, hogy vitatkozzunk a továbbiakban is, hiszen hogyha valaki csúsztat, akkor ön csúsztat. Egyébként abban viszont igaza volt, hogy valóban, a Jobbik az egyetlen olyan erő - bocsánatot kérek, nem, mert az LMP-nél sincsenek polgármesterek és országgyűlési képviselők együtt -, mi annak nagyon örülünk, hogy nekünk nem volt lehetőségünk. Ön azt mondta, nem is akartuk, hiszen ezt deklaráltuk, hogy nem is akarjuk, ezért vagyunk mi az új politikai erő, aki megváltoztathatja ebben a morális helyzetet, ami jelen pillanatban van.

Említettem, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról is szól ez a törvényjavaslat, a 2012. évi XC. törvény módosítására irányuló javaslattal kapcsolatos aggályainkat is ismertetném, amelyek részint abból adódnak, hogy ugyancsak nem tartoznak e tárgyhoz.

(23.10)

Másrészről ebben a vonatkozásban is azt látjuk, hogy olyan törvényi rendelkezések módosítására kerül sor, amelyek még hatályba sem léptek. Tehát hatályba sem léptek, és már módosítjuk őket. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy ez a törvény július 3-án került kihirdetésre szintén a belügyminiszter úr előterjesztése alapján. Az eltelt négy hónap során mi változhatott meg olyan mértékben, hogy jelenleg konkrétan 9 tekintetben szükséges megváltoztatni a nemrégiben elfogadott törvényt? Tehát 9 módosítást hajtanak végre egy 4 hónapja elfogadott törvényen. Önmagában ez a jelenség a tárca szakapparátusára nézve súlyos következtetések levonásához kellene hogy vezessen.

Sajnálattal, a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása mára önmagában félelmet ébreszt a lakosság körében. Tudjuk, hogy tömegével fordulnak elő leromlott állapotú és súlyos élet- vagy balesetveszélyt potenciálisan előidéző, füst-gáz elszállítására szolgáló kémények, ugyanakkor látni kell, hogy mind az engedélyeztetési eljárások, mind az időszakos felülvizsgálatok során az állampolgárok olyan jellegű akadékoskodó magatartásokkal és nyilvánvalóan a minél nagyobb anyagi ráfordítások szükségességének előírásával találkoznak az egyes szolgáltatók részéről, amely már vállalhatatlan.

A leghatározottabban követeljük ezért, hogy ne csak a szolgáltatást nyújtók, hanem a szolgáltatást kényszerűen igénybe vevők jogai is törvényi szinten kerüljenek garantálásra. Minthogy az ingatlan használójának kötelessége a törvény alapján az ingatlanába történő bejutást biztosítani, alapvetőnek tartjuk a kapcsolódó kiértesítésekre vonatkozó szabályok meghatározását is. Elfogadhatatlannak tartjuk az olyan kiértesítést, amely nem névre szóló, azaz hirdetményi értesítés, ugyanakkor azt is, ha a munkálatok elvégzésére az értesítés nem konkrét időpontot jelöl meg. A mai világban, amikor kevés kivételtől eltekintve gyakorlatilag mindenki a munkája elvesztésétől retteg, elfogadhatatlan, hogy azért kelljen egy napot otthon töltenie, hogy a kötelező közszolgáltatás ellátását biztosítani tudja.

Javaslatunk szerint ezért a feladat ellátásának időpontjaként legföljebb 2 órás időintervallum adható meg, és amennyiben ebben az időszakban a munkálatok elvégzésére a közszolgáltató hibájából nem kerül sor, úgy automatikusan kötbérfizetési kötelezettség áll fenn.

Egyébként ezzel kapcsolatosan a fővárosi önkormányzat már hozott határozatot, amiben elfogadták a Jobbik ezen javaslatait, és szabályozták is a kéményseprő vállalatoknál. Tehát arra kérem önöket, hogy a benyújtott módosítónkat fontolják meg, hogy az állampolgárok érdekében ezek így legyenek benne a törvényben.

Sajnos, mint azt önök is érzékelik, már réges-régen nem a rakparti ingatlanok ügyéről esik szó, holott a téma súlyánál fogva megérdemelte volna azt, hogy önálló ügyként kezeltessék. Összességében tehát elmondható, hogy támogatnánk egy olyan szabályrendszert, amely a rakpartok és a rakparti ingatlanok fejlesztése mögött állna, amennyiben annak tartalma a valóságban is elősegíti azt, hogy az egységes fővárosi érdek érvényesülni tudjon, az idegenforgalom, a turizmus ezáltal is megerősítést nyerjen.

De mivel ez egy salátatörvény, a törvényjavaslatban olyan paragrafusok vannak, amelyek a Jobbik számára elfogadhatatlanok, így sajnos nem fogjuk tudni támogatni ezt a törvényt, pedig ha csak a rakparti ingatlanokra vonatkozna, akkor még valószínűleg, és ha elfogadnák a módosító javaslatainkat, akkor támogatni is tudnánk. Esetleg azt fontolják meg, hogy önök ugye, úgysem fogják figyelembe venni azokat az ellenérveket, amiket itt felsorakoztatunk, legalább azt fontolják meg, hogy a módosító javaslatainkkal esetleg jobbá tudják tenni ezt az egyébként nem jó törvényt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)