Felszólalás adatai

Mint azt önök is tudják, 2004 óta működik a filmszakmai adókedvezmény rendszere. Ez a rendszer számos támogatási formának vált az alapjává, az előadó-művészeti törvénynek például, de ennek a rendszernek a pozitív tapasztalatait építettük be a sportfinanszírozási rendszerbe is. Viszont ez a 2004 óta működő, az adókedvezmény nyújtására épülő rendszer számos problémát vetett föl, amelyekről mindenképpen beszélnünk kell.

A következőket szeretném önöknek felsorolni. Az utóbbi években a közvetett támogatást igénybe vevő támogatók száma és támogatási kedve csökkent.

(18.00)

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ennek nem feltétlenül csak szakmai okai vannak, hanem az is meghúzódik ennek hátterében, hogy az utóbbi években a nyereséges vállalkozások száma csökkent, a társasági adó mértéke is csökkent. Ez természetesen hatással van a támogatások számára, illetve a támogatási kedvre, de mindezeken túl olyan szakmai problémákról is szót kell itt ejtenünk, amelyek egyértelműen szintén hozzájárultak a támogatási kedv csökkenéséhez.

Amiatt, hogy csökkent a támogatók száma, veszélybe került számos külföldi produkció Magyarországra hozatala. Az itt forgó külföldi produkciók 20 százalékos közvetett támogatásai is láthatóan veszélybe kerültek, és ha ez így marad, ez a tendencia nem változik, akkor az egész rendszer kiszámíthatóságába vetett bizalom elvesztéséhez vezethet ez a valóban káros folyamat. A rendelkezésre álló társasági adófizetői források jellemzően az év utolsó egy-két hónapjára koncentrálódnak. Ez egyértelműen a jelenlegi adófizetési gyakorlatból és jogszabályi környezetből következik. A társasági adófizetés időszakáról van szó, pontosabban amikor az adóelőleget fizetik be a társaságok.

Ez a probléma egyébként az előadó-művészeti szervezeteknél is ugyanígy érvényesül, hiszen az éven belüli finanszírozást lehetetleníti el, egy kiszámítható, hónapról hónapra lebontható finanszírozás így nem tud megvalósulni. Látjuk más támogatásoknál is, hogy azok, akik az adójukat be fogják fizetni, tehát nyereséges vállalkozások lesznek, a következő év május 31-ét, az adóbevallást követően csak az év utolsó napjaiban, nem egy esetben a két ünnep közötti utolsó munkanapokon döntenek úgy, hogy a társasági adóelőlegük terhére támogatást nyújtanak. Ezt december 31-ig meg kell tenni, és az utolsó pillanatban nyomják meg a gombot, amellyel átutalják a támogatást. A támogatás szót használom ugyan, képviselőtársaim, de a képviselőtársaim pontosan tudják, hogy ez valójában az állam támogatása is, hiszen az állam az, amely a társasági adó egy részéről lemond. Tehát átenged valamennyit az adójából ugyanúgy, ahogy az előadó-művészeti területen is, mégis fontos szerepe van ennek a közvetlen támogatási forrásnak, azaz hogy az adózót mint a kulturális életben mecénásként megjelenő szereplőt közvetlenül kössük össze az átengedett adóbevételből is gazdálkodó olyan kulturális szereplővel, aki művet, produkciót, filmet, alkotást hoz létre.

Van egy súlyos probléma, amivel majd szembe kell néznünk az előadó-művészeti területen is, hogy a társasági támogatók közvetítésében jelentős szerepet kaptak az utóbbi években ügynökök és közvetítő cégek. Ezek bizony komoly díjakat számolnak fel, nem egy esetben indokolatlanul költségessé teszik a produkció számára a támogatás igénybevételét, és óvatosan jegyzem meg, hogy a korrupció lehetőségét is erőteljesen magában hordozza ez a rendszer. Hasonló tapasztalataink a színházi területen is vannak, ott is meg kell majd vizsgálnunk azt, hogy miképpen tudjuk a Tao-kedvezmények nyújtásának a rendszerét jobbá tenni. E diszfunkciók elkerülése érdekében a közvetett filmtámogatási rendszer átalakítása megítélésünk szerint elengedhetetlen. Mindebből következik az önök előtt fekvő javaslat tartalmi része.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha elolvasták a javaslatot, akkor pontosan tudják azt, hogy az az érdeme a jelenleg is működő jogszabálynak, amely 2004 óta tulajdonképpen segítséget ad a filmszakmai szervezeteknek, az megmarad, azaz a filmgyártás támogatása után járó társasági adókedvezmény változatlanul megmarad. De a társasági támogatók nemcsak a filmgyártó vállalkozások részére nyújtott támogatások után, hanem egy erre a célra létrehozott letéti számlára való befizetésre is jogosultak lesznek az adókedvezmény igénybevételére. Itt egy kicsit én magam is kevertem a dolgokat, mert itt két típusú kedvezményről van szó. Az egyik az, amikor valaki a támogatás után adókedvezményt vehet igénybe, a másik pedig, amikor az adó előlegéből, a befizetendő adójából enged át valamennyit a támogatottnak. Az ily módon gyűjtött támogatások, amelyek erre az úgynevezett letéti számlára kerülnek, természetesen a filmgyártókat fogják megilletni.

Itt nagyon fontos az, hogy belép ebbe a támogatási formába a Filmiroda is, a közvetlen magyar filmgyártási költségek Filmiroda általi igazolásának időpontja fogja meghatározni a támogatási igények kielégítésének a sorrendjét. Továbbra is nyitva áll a lehetőség a filmgyártók számára arra, hogy ettől a rendszertől függetlenül direkt módon a piacról is szerezzenek támogatókat. Számítani lehet viszont arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy az új rendszerben a filmelőállítók többsége a letéti számláról kívánja majd igénybe venni a 20 százalékos támogatást. Ennek megfelelően kell tehát átalakítanunk a kiszolgáló rendszert is. A támogatók számára garantált adókedvezmény miatt a társasági adófizetők többsége a letéti számlára való befizetéssel kívánja majd igénybe venni az adókedvezményt. Ezzel is kell kalkulálnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Vegyék figyelembe azt, hogy nem kevés pénzről beszélünk, hiszen csak 2011-ben 6,8 milliárd forint az, amit ilyen címen igénybe vettek, tehát ez az éves támogatási volumen nagy valószínűséggel még az előttünk lévő években is megmarad, azzal is számolva, amit mondtam, hogy a gazdasági élet nehézségei néha akadályozzák az adókedvezmények igénybevételét, illetve a társasági adó elengedése révén keletkezett támogatások növelését. Tehát mindegyikkel gond lehet, de azért még jelentős, ebben az esetben is 6-7, ha jól alakulnak a dolgok, még 7 milliárdot is meghaladó támogatással kalkulálhatunk.

Hogy mégis mekkora az a pénzösszeg, amivel kalkulálhatunk, azt számos dolog meghatározza, például az, hogy a nagy külföldi produkciókat kiszolgálni képes filmgyártó cégeknek és stáboknak milyen a kapacitásuk, hogy rendelkezésre áll megfelelő magyarországi stúdiókapacitás, a magyar nemzetgazdaságnak, a magyar országimázsnak igenis jót tesz az, ha külföldi produkciók Magyarországon készülnek. Látjuk, hogy a cseheknek például milyen előnyt jelent az, hogy fontos, nagy nyilvánosságot jelentő filmeket Prágában, illetve Csehországban forgatnak. Tehát e produkciók Magyarországra csábítása gazdasági, sőt bizonyos értelemben turisztikai érdekünk is.

Azzal számolnunk kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy a következő években a közvetett támogatás évi mértékének jelentős növekedése nem várható. Azzal is számolnunk kell, hogy a filmszakmai adókedvezmény mértékének abszolút korlátozása a jövőben sem lesz indokolt. Tehát nem akarunk éves felső határt megállapítani.

A magyarországi rendszer vonzerejét az elmúlt években többek között az adta, hogy nem volt felső korlátja a filmgyártási célra nyújtott 20 százalékos támogatásnak. Ha mi továbbra is be akarunk csábítani produkciókat Magyarországra, akkor ezután sem szabad felső határt megszabnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2012-ben a Filmalap által gyűjthető támogatási összeg nem haladhatja meg a 3 milliárd forintot, tehát mi a Filmalapnál viszont meghatározzuk azt, hogy mennyi pénz az, ami a Filmalapon keresztül kerülhet be a rendszerbe. Ez azért is fontos, mert odafigyelünk arra, hogy a Filmalap által kezelt letéti számlán a támogatások után maradványérték ne keletkezzen. Ezért is mondjuk azt, hogy 2012-ben 3 milliárd forintban maximalizáljuk a Filmalap által gyűjthető támogatási összeget.

Költségvetési szempontból is fontos az, hogy ne legyen egyenlegrontó hatású ez a tétel, amelyet nem ellentételez a külföldi filmgyártás magyarországi megvalósulásából eredő többlethaszon. Magyarul: az a célunk, hogy miközben szeretnénk, hogy minél több forrást, illetve adókedvezményt lehessen igénybe venni, éppen ezért abban is érdekeltek vagyunk, hogy ebből nagyon sok forrás közvetlenül jusson a támogatandókhoz. A Filmalapon keresztül úgymond kanalizálandó forrásnál azért szabunk maximum határt, mert nem szeretnénk azt, hogy esetlegesen olyan forrás maradjon a Filmalapnál, amely a költségvetési egyensúlyt úgy rontja, hogy ezt nem vagyunk képesek ellensúlyozni olyan más adóbevételekkel, amely a megnövekedő számú külföldi produkciókból marad az országon belül.

(18.10)

Az viszont indokolt lehet, hogy a letéti számlán gyűjthető támogatások éves keretösszegét meghatározzuk, a letéti számlán - mint mondtam - nem maradhat túlzott mértékű tartalék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnénk, ha ez az összeg 2013-ban persze több lenne, mint '12-ben, hiszen itt most már a törvény elfogadása után nem sok időnk marad, bár - mint említettem - az adókedvezményt az év utolsó egy-másfél hónapjában szokták igénybe venni. Tehát van arra lehetőség, hogy 3 milliárd forintot a Filmalap még december hónapban is összegyűjtsön, amennyiben tisztelt képviselőtársaim a törvényt megszavazzák, viszont ezzel a rendszerrel már arra lesz lehetőség, hogy a Filmalap januártól fogva folytassa azt a munkáját, amelynek eredményeképpen rajta keresztül fogunk forrásokat szétosztani. A kormány egy elvi döntést hozott, és ezen elvi döntés szerint ennek az összegnek maximum 7 milliárd forintnál kellene megállnia 2013-ban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeken túl más módosítási javaslatokkal is él az önök előtt fekvő törvényjavaslat. Például a Nemzeti Filmiroda hatósági eljárásával kapcsolatos egyes szabályok módosítása is benne van az eljárási gyakorlatban tapasztalt jogalkalmazási problémák megoldása érdekében. Vagy a törvény értelmező rendelkezéseinek, nevezetesen a filmgyártás definíciójának a pontosítása is megtalálható az önök előtt fekvő javaslatban, kimondva, hogy a filmgyártás, a film gyártása nem a forgatás megkezdésétől indul. A filmgyártás előkészítése a filmgyártás részhalmazát képezi. A törvény következetesen mindenhol a gyártás fogalmát használja a teljes film-előállítási folyamatra. Ez egy fontos fogalmi változás tehát a jogszabályban.

Rögzítjük, hogy Magyarországot hivatalos képviselet híján az NMHH képviseli az Európai Audiovizuális Obszervatóriumban. Ez is egy fontos változása a jogszabálynak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A korhatár-besorolás eljárásának a módosítása is megtörténik ebben a jogszabályban, a jogszabálytervezetben. A nagyon alacsony költségvetésű művészfilmek adminisztrációs terheit is csökkentjük. A jelenlegi rendszer a mozielőzetes önálló korhatár-besorolásával azt hozza kedvező helyzetbe, aki késik a filmalkotással, mert a különböző besorolású előzetesekkel szabadabban játszhat a hirdetések tekintetében. A módosítási javaslat kifejezetten a filmterjesztők hirdetési szabadságát elősegítő változás. A filmterjesztőknek lehetőségük lesz arra, hogy egy 16-os filmet például 12-esre vágott trailerrel 12-es filmek előtt is reklámozzanak, de magán a traileren a 16-os karikának kell fent lennie.

Hogy ezt értsék, tisztelt képviselőtársaim, ez azt jelenti, hogy olyan tartalom egy 12-es filmnél - tehát ha beülnek a gyerekeikkel a moziba egy 12 éves korosztály fölött megnézhető filmre - lehet a 12 éveseknek 16 év fölötti filmet is reklámozni, de csak abban az esetben, ha a reklámba bevágott képek nem tartalmaznak olyan tartalmat, amelyek 12 évesek számára nem megnézhetők. Tehát ez nagyon fontos. Az ne fordulhasson elő, hogy valaki beül a gyerekeivel a moziba, és közben a reklámban, a filmelőzetesekben szörnyű jeleneteket, horrorfilmekből, akciófilmekből kivett jeleneteket lehessen látni.

A magyar részvételi arány szerinti besorolási kérelem módosítása is megjelenik a törvényjavaslatban. A kulturális követelményeknek való megfelelés igazolása, illetve a támogatásra jogosultság igazolására irányuló kérelem együtt is benyújtható volt. A törvény hatályos szövege ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ugyanakkor indokolt az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése érdekében a kérelmek együttes benyújtásának szabályozása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az utolsó pont, amire még ki szeretnék térni, az az, hogy a módosítás célja az is, hogy magas költségvetésű bérmunkáknál gördíteni lehessen az ellenőrzött időszakokat az arányok megállapítása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tehát számos olyan technikai módosítást tartalmaz, amely megítélésünk szerint a magyarországi produkciók megvalósulását, az ide behozandó külföldi produkciók helyzetének a megkönnyítését, illetve a moziforgalmazók életének a megkönnyítését, tehát az ebből származó kereskedelmi bevételek és mindezeken keresztül az adóbevételek növelését is szolgálja, ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy módosítási javaslataik benyújtása után szíveskedjenek a törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)