A felszólalás szövege:

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! A probléma fontossága miatt megvárnám a miniszterelnök urat.

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy cigány származású képviselőként azt a rövid időt, amit az Országgyűlésben kaptam, használhassam föl arra, hogy a magyarországi cigányság szemszögéből beszéljek a 2006-os költségvetésről.

Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy ez a költségvetés nem bátor. Én azt állítom, hogy ez a költségvetés bátor, de sajnálatos módon igazságtalan is. Bátor, mert a határon túli magyarok tönkretétele után nekilátott a hazai kisebbségek tönkretételének is. Mire alapozom én ezeket a kijelentéseket?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kellene nyitni a szemünket, és tudomásul kellene venni, hogy Magyarországon van közel 800 ezer roma származású állampolgár, 440 romatelep, és ez a 440 romatelep a magyarországi falvak egynegyedét teszi ki. Ezen belül körülbelül 400 ezer munkanélküli van, ezek közel 50 százaléka a cigányság soraiban található.

Ugyanígy 380 ezer inaktív is van Magyarországon, ennek is közel 50 százaléka roma származású. Ezek után kérdezem én, hogy ha önök megszüntetik a falvakban az óvodákat, önök megszüntetik a falvakban az iskolákat, akkor a magyarországi cigányság, akiknek 80 százaléka vidéken él, hogyan integrálódhat ehhez a társadalomhoz, ha minden olyan összeg csökken, ami a magyarországi cigányságra volt szánva az előző költségvetésben.

Sőt, továbbmegyek: önök nemhogy csökkentik az összegeket, megszüntetnek roma alapintézményeket. Ilyen roma alapintézmény a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány; önök idén egyetlen forintot nem terveztek rá. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!)

Ugyanilyen… - önök végig arról beszélnek, hogy a kisebbségeknek kulturális autonómiát kell adni, teremteni ebben az országban. Ha a Cigány Információs Központ, ami köztudottan a magyarországi cigányság kultúrájának továbbviteléről szól, egyetlen forinttal nincs tervezve a költségvetésben, akkor önök hogyan beszélhetnek arról, hogy integrálni szeretnék a magyarországi cigányságot? Engedjék meg nekem, hogy roma származásúként mondjak néhány szót arról, hogy önök minden évben kitalálnak valami csodálatos megoldást a magyarországi cigányság felemelkedésére.

Ilyen 2004-es csodálatos megoldás volt Medgyessy Péter találmánya: 10 milliárd forint hitellel, 2 milliárd önrésszel önök elkezdik a telepfelszámolást, és a ciklus végére a 440 településnek több mint a felét felszámolják. Mik a tények? Önök tényleg fölvettek 4200 milliárd forintot, és most kapaszkodjanak meg, azt a 10 milliárdot, ami a program beindítására kellett volna, elfelejtették betervezni a költségvetésbe, és a 2006-osban is a 800 millió forint már csak 400 millióra csökken. Mi ez, ha nem a cigányság elleni támadás?

De van 2005-ös nagy megoldásuk is: az a családi pótlék duplájára emelése. (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) Én talán megengedhetem magamnak, hogy azt mondjam, hogy önök azzal, hogy a családi pótlékot a duplájára emelik, és mivel a magyarországi cigányság zöme csak családi pótlékból él, ez tulajdonképpen a magyarországi cigányság nyomorban tartására elég.

Engedjék meg még a végén, igazságossággal, bátorsággal kezdtem: ahhoz kell bátorság, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar társadalom belássa - leginkább önök -, hogy önöknek a magyarországi cigányságra csak négyévente van szükségük, amikor választani mennek. Ha ez igaz, akkor teljesen fölösleges minden évben a költségvetési vitába beemelni a cigányság problémáit. Elég 176 millió forintot tervezni négyévente, és abból azt a gulyást meg lehet főzni, amivel a szavazataikat megvásárolják. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!)

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a lehetőséget, de ha egy mód van rá, megvárnám vele miniszterelnök urat.

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! Engedjék meg nekem, hogy néhány szóban kitérjek a jelentés romákat érintő részére. Mielőtt konkrétan a jelentésről beszélnék, azt is engedjék meg nekem, hogy véleményt formáljak arról, hogy a magyarországi cigányság jelenleg milyen helyzetben van. Ki kell jelenteni, hogy a magyarországi cigányság képes és akar is dolgozni.

(14.40)

Nagyon fontosnak tartom, hogy ez e Ház falai között elhangozzék, mert volt a cigányság történetének olyan időszaka, amikor ezt be is tudta bizonyítani: a rendszerváltás előtt pont fordítva volt, a magyarországi cigányság 90 százaléka dolgozott, és csak 10 százaléka nem. Most sajnálatos módon megváltozott ez a szám: most 90 százaléka nem dolgozik, és csak 10 százalékának van munkája.

Azt hiszem, dicséret illeti a jelentés készítőjét a roma rész konkrét, tárgyszerű leírása miatt. De attól, hogy tárgyszerűen leírunk egy esettörténetet a cigánysággal kapcsolatban, ebből még megoldás nem születik. Én azt gondolom és idézném: “A cigányság valamennyi foglalkoztatási mutatója lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Foglalkoztatási szintjük durván a fele. Munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse. Az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak.ö Én azt gondolom, hogy ez a jelentés igaz, és ha igaz, ez sürgős és mélyreható válaszokat igényel a magyar társadalom részéről.

Azt is gondolom, hogy ez a probléma már régen nem a magyarországi cigányság problémája. Tulajdonképpen a magyar társadalom tragédiájához fog vezetni, ha a romák foglalkoztatását nem oldja meg ez a társadalom. Miért mondom én ezt? Biztos vagyok abban, hogy a magyarországi cigányság zöme, legalább 80 százaléka vidéken él. A vidéki kis falvak zömében telepszerű, elkülönített részeken vannak a magyarországi cigányok, és ha ott nincs munka, ha bezárják az iskolákat, arra nincs pénze a magyarországi cigányságnak, hogy két-három faluval tovább hordja gyerekeit. Akkor ez a mélyszegénység egy olyan nyomot hagy a magyar társadalomban, amit szerintem nem fog tudni kiheverni. Tehát nemcsak arról van szó, hogy a magyarországi cigányság foglalkoztatását nem sikerült megoldani az elmúlt 15 évben, hanem arról is szó van, hogy ha a következő 5-8 évben erre nem érkezik a magyar államtól, a magyar kormányoktól értelmes, érthető válasz, akkor tulajdonképpen a teljes vidéki életet meg tudja bénítani ez a probléma.

Konkrétan hadd mondjak el néhány dolgot! Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a roma vállalkozások teljesen legyengültek az elmúlt tíz évben, ráadásul a kiírt munkák pályázatait Magyarországon zömében külföldiek nyerik. Ezzel még nem lenne baj, de a külföldi vállalatok pályáztatják a munkákat, és miután a pályázatok legvégén vannak a roma vállalkozók, ezért sajnálatos módon ők már csak az áfáért dolgoznak, és csak az áfa maradt meg nekik haszonban. Én kérem a tisztelt kormányt, hogy dolgozzon ki olyan romafoglalkoztatást erősítő programokat, amibe sokkal jobban bevonja a roma vállalkozókat. Miért mondom én ezt? Az is meggyőződésem, hogy a magyarországi cigányságot már csak roma vállalkozók fogják foglalkoztatni, és ezt nemcsak én mondom, hanem maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is egy beszédében kitért arra, hogy a magyarok 63 százaléka nem kíván roma munkatársat. Súlyos, de ettől, hogy Gyurcsány Ferenc mondta, még ez egy igaz kijelentés is.

Engedjék meg, hogy beszéljek arról, hogy a képzés, átképzés, szakképzés a magyarországi cigányság részéről hogyan alakult. Sajnálatos módon olyan képzések és átképzések történnek a cigányság szemszögéből, versenyképtelen szakokat oktatnak, és ha el is végzik ezeket a képzéseket, átképzéseket, semmi követése nincs ezeknek az embereknek. Megszerezték az átképzés során a szakmájukat, és innentől kezdve senki nem foglalkozik azzal, hogy ők ténylegesen a munkaerőpiacra be tudnak-e kerülni.

Éppen ezért úgy tűnik, hogy a magyarországi cigányság foglalkoztatása kapcsán a társadalmonkívüliség is megfogalmazódik. A jelentés is finoman érinti ezt, egész pontosan úgy fogalmaz, hogy a munkanélküli lét már a magyarországi cigánysággal kapcsolatban normává válhat. Engedjék meg nekem, hogy inkább úgy fogalmazzak, hogy normává vált! Már vannak olyan generációk, akiknek a munkával semmilyen kapcsolatuk nincs a romatársadalomban, és ez sajnálatos.

Engedjék meg még, hogy röviden szóljak arról, hogy ez a jelentés tulajdonképpen nem ad bizakodásra okot a cigányságnak. Én szeretném, ha lenne Magyarországon egy olyan foglalkoztatási program, egy olyan koncepció, amiben a pártok mindannyian egyetértenek, és kérem, hogy ezt dolgozzák ki.

Végezetül engedjék meg nekem, hogy azt mondjam, hogy ez a jelentés teljesen világosan rámutat arra, hogy a cigányság haldoklik. Kérem önöket, fejezzék be az ígéreteket, és ha nem tudnak rajtunk segíteni, akkor hagyjanak minket békében, nyugodtan meghalni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Megvárnám a miniszterelnök urat.

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Furcsa, igazságtalan és etikátlan játékot folytatnak önök a magyarországi cigánysággal. A választások előtt mindent megígérnek, mert pontosan tudják, hogy ezeket az ígéreteket nem kell teljesíteni, mivel a magyarországi cigányság érdekérvényesítő képessége gyenge, úgysem tudja számon kérni önöktől. Engedje meg, hogy cigányként mégis tegyek erre egy gyenge kísérletet!

Azt állítom, hogy önök pontosan tudják, hogy mit kellene tenni a cigányság polgárosodásának érdekében. Bizonyságul szolgáljon egy volt miniszter nyilatkozata, idézem: “A kormány elsődleges dolga, hogy a cigány gyermekekre ne osszuk ugyanazt a sorsot, vagyis ne ismételjék meg szüleik sorsát. A feladat az, hogy egész napos napközik, bentlakásos óvodák, iskolák legyenek, amelyek képesek a gyermekeinket bent tartani az oktatásban, és így el tudják juttatni őket a jövő biztonságát meghozó szakmáig. Az a legfontosabb kérdés, hogy ilyen irányba alakuljon az iskolarendszer, s hogy ilyen ösztöndíjak jönnek-e létre.ö

Így folytatja: “A másik nagy feladat: közös erőfeszítéssel megszüntetni a romatelepeket, mert a lakóhelyi elkülönülés, a lakóhelyi szegregáció magával fog hozni minden másfajta kulturális, morális és életmódbeli szegregációt.

(16.10)

Nem mondhatjuk azt, hogy közös a haza, nem mondhatjuk azt, hogy közös a sorsunk, ha elkülönülten, zártan, sokszor kirekesztve, sokszor emberhez nem méltó körülmények között élnek a cigányok.ö

Tisztelettel kérdezem miniszterelnök urat: ha mérnöki pontossággal tudják, hogy mit kellene tenni az iskolarendszer átalakításával és a szegénységkonzerváló romatelepek felszámolásával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akkor miért nem cselekszenek?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Miniszterelnök úr, az a miniszter, akiről én beszéltem, az ön volt, tehát az ön programját olvastam föl. Jó tudni! (Derültség és taps a Fidesz soraiban.) 2004. december 14-én mondta el, abban az időpontban, amikor az ön párttársai itt, ebben a parlamentben, miközben ön a felsőházban a cigányságnak ígérgetett, minden módosítót leszavaztak. Ennyit önökről!

De beszéljünk akkor a tényekről! Ez a kormány volt az, amelyik az ösztöndíjakat a felére csökkentette. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ez a kormány volt az, amelyik a romatelepekre szánt összeget a felére csökkentette. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ez a kormány az, amelyik megszünteti a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, mert egyetlen forintot nem tervez hozzá. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ez a kormány az, amelyik az országos információs központot megszünteti, nulla forinttal támogatja. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Ebből a beszédéből, miniszterelnök úr, idéznék még. Ön azt mondja, hogy cigánynak lenni jó, cigánynak lenni nehéz. Higgye el, amióta ön a miniszterelnök, magyarnak lenni jó, de még nehezebb, cigánynak lenni nagyon nehéz.

Köszönöm szépen. (Nagy taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)