Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a magyar építészetről szóló T/5662. irományszámú törvényjavaslat célja  ahogy azt az expozéjában miniszter úr már részletesen kifejtette  nem más, mint a jelenleg meglehetősen széttagolt szabályozási rendszer helyett egy új, átlátható és egységes szabályozás létrehozása.

A négy törvényt egybegyúró törvényjavaslat az értékvédelem és a polgárhoz méltó életminőség tekintetében  azt hiszem, az előbb hallottak alapján talán mondható  a haza és a haladás eszményére épít, ugyanis egyaránt képviseli a polgár és a közösség, a település és az építésztársadalom érdekeit, mert óvja természetes és épített környezetünket, segíti gazdaságunk energiatudatos átalakítását, továbbá ösztönzi a minőségi és fenntartható építészetet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos kiemelni, hogy a magyar építészetről szóló törvényjavaslaton belül a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráival külön fejezet foglalkozik. A fejezet megszövegezésénél alapvető törekvés volt, hogy a jelenlegi szabályozási koncepció ne változzon meg jelentősen. Az új törvényjavaslat így a korábbihoz hasonlóan szabályozza a kötelező kamarai tagság intézményét, a kamarai szervezetrendszert a területi és az országos kamarák tekintetében is, a kamarák szerveit, a tisztségviselőket, a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a kamarai választás alapvető szabályait, a kamarai tagsági viszonyt, a tagok jogait, a kamarák működése feletti törvényességi felügyeletet, a jogsértő határozatokkal szembeni lehetőségeket, valamint a kamarák által intézett közigazgatási hatósági ügyek speciális szabályait is.

A szabályozás változtatásai a következőképpen foglalhatók össze vázlatosan: a főépítészekről kamarai nyilvántartást kell vezetni, továbbá a kötelezően létrehozandó kamarai tagozatok között megjelenik a főépítészek tagozata is; a főtájépítészek pedig a tájépítészeti tagozatban kapnak helyet.

A használatbavételre irányuló kérelem benyújtásához szükséges az építéstervező nyilatkozata arról, hogy az építmény az engedélyezett építészeti-műszaki dokumentáció alapján, a kivitelezési dokumentációnak megfelelően készült. Amennyiben a tervező erről nem nyilatkozik, a területi építészkamara joga lesz pótolni ezt a nyilatkozatot, és ezzel egyidejűleg az etikai-fegyelmi eljárást megindítani a tervező ellen.

(20.50)

Ha a tervező úgy nyilatkozik, hogy hozzájárulását a használatbavételhez nem adja meg, az építtető a nyilatkozat ellen az illetékes területi építészkamarához fordulhat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapján a szervezetrendszerben háromszintű tagozódás jön létre: a tervtanácsokat tekintve lesz egy országos építészeti tervtanács, amelynek elnöke az országos főépítész, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban működő területi építészeti és településrendezési tervtanács, amelynek elnöke az állami főépítész, a településeken működő helyi építészeti tervtanács, amelynek elnöke az önkormányzati főépítész. Ezen szervezetek felállítása 2024. október 1. napjától kötelező lesz a járásszékhely városokban  ami, ugye, 174 települést jelent hazánkban és a főváros 23 kerületében egyaránt.

A szervezetrendszer újítása, hogy a vármegyei önkormányzatok mellett, ahogy miniszter úr is említette, a jövőben nem működik tervtanács, illetve bevezetésre kerül egy belső jogorvoslati rendszer is. Ezáltal nemcsak a hatósági eljárás után van mód jogorvoslattal élni, jellemzően a különféle bírósági ügyek esetében, hanem kifogással lehet élni a helyi tervtanácsi véleményekkel szemben a területi tervtanácsnál, a területi tervtanácsi véleményekkel szemben pedig az országos építészeti tervtanácsnál.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a főépítészi rendszer tekintetében is újításokat tartalmaz. Az előterjesztés alapján a szervezetrendszer első szereplője az országos főépítész lesz. Balatoni országgyűlési képviselőként pedig külön szeretném kiemelni, hogy az eddigiektől eltérően az új törvény többek között létrehozza a balatoni főépítész és a balatoni főtájépítész tisztségeket is.

Az előzőekben ismertetett tervtanácsi szinthez illeszkedve beszélhetünk a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalban működő állami főépítészekről, valamint az önkormányzati főépítészekről.

Mindemellett kivezetésre kerül a vármegyei főépítészi tisztség, valamint új feladatok jönnek létre az egyes főépítészek tekintetében, amelyek a következők: a főépítész elősegíti a területrendezési követelmények érvényesítését, egyúttal településfejlesztési, településrendezési, településkép-védelmi, műemlékvédelmi és az építészeti tervtanácson keresztül építészeti feladatokat is ellát.

Fontos szempont, hogy valamennyi város, városi jogállású településnek kötelező legyen önkormányzati főépítészt alkalmaznia. Itt is a törvény által megjelölt, illetve javasolt határidő a jelenlegi előterjesztésben a 2024. október 1-je. A községek pedig választhatnak: vagy saját települési főépítész alkalmazása mellett döntenek, vagy ezt a feladatot térségben összeállva, összefogva, egy társulás formájában látják el, és úgynevezett térségi főépítészt bíznak meg. Amennyiben 2024. október 1. napjáig egyik kötelezettségnek sem tesznek eleget, a település fekvése szerinti járásszékhely város települési főépítésze lesz az adott község vonatkozásában is a főépítész. Tehát kijelenthető, hogy egyetlenegy település sem marad főépítész nélkül.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat további fontos eleme a főmérnöki és tájépítészi szervezetrendszer felállítása is. A főmérnöki szervezetrendszer kétszintű lesz, ezáltal beszélhetünk országos főmérnökről, nyilván országos illetékességgel, valamint térségi főmérnökről a vármegyei önkormányzatoknál. Feladatkörük az önkormányzati közlekedési- és közműfejlesztések koordinálása, az elkészült műtárgyak fenntartásának felügyelete lesz.

Az előttünk fekvő előterjesztés alapján az is látható, hogy a tájépítészeti rendszerben nem beszélhetünk szervezetileg két szintről, azonban fontos kiemelni, hogy két tájépítész-szerepkör is kialakításra kerül. Az egyik az országos tájépítész, aki az országos főépítész munkáját hivatott segíteni, a másik pedig  ahogy azt már korábban is említettem  a balatoni főtájépítész, aki a balatoni főépítész munkáját segíti a jövőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül, engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjak miniszter úrnak és kollégáinak azért a széles körű és alapos szakmai munkáért, amellyel ezt a törvénytervezetet kidolgozták, továbbá balatoni országgyűlési képviselőként külön szeretném megköszönni az általam és a balatoni polgármesterek által felvetett építészeti kérdésekkel kapcsolatban tanúsított nyitott és együttműködő hozzáállást. Bízom benne, hogy a választókörzetem balatoni településeinek polgármestereitől általam összegyűjtött és a minisztérium számára korábban elküldött észrevételeink, javaslataink hasznos és érdemi segítséget nyújtottak a törvényjavaslat elkészítéséhez.

Érdemes néhány gondolatot valóban ennek a törvényjavaslatnak a társadalmasításáról szólni, ugyanis valóban mondhatjuk, hogy meglehetősen hosszú, egyéves folyamat jellemezte ezt a társadalmasítási folyamatot, és nemcsak a törvényt, hanem a törvény koncepcióját is igyekeztek széles körben kitárgyalni a minisztérium részéről. Ahogy az előbb hallhattuk, 6500 körüli javaslat érkezett be, és ennek mintegy 60 százaléka befogadásra, elfogadásra került a törvényjavaslatba. Tulajdonképpen egy szakmai és társadalmi törvényalkotási folyamat ment végbe az elmúlt időszakban, mondhatjuk ezt is. Azt hiszem, ha jól értem a törvényjavaslat üzenetét, akkor ez a fajta társadalmasítás az alkalmazás során is a tervtanácsi főépítészi rendszer működtetésével és a települési szerep erősítésével, akár a vétójoggal további garanciákat jelent a magyar építészet hatékony és eredményes megújítása érdekében.

Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat olyan támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, amely az építészeti szervezetrendszer és szabályozás megújításával, egy korszerűbb, átláthatóbb, egységesebb és reményem szerint az eddigieknél jobban, hatékonyabban működő modellt hozhat létre a magyar építészet tekintetében. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan a parlamenti vita lefolytatása után szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)