Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Idén nagyszabású eseménysorozattal emlékezett arra Vas megye egyik legfiatalabb városa, hogy valójában nagyon hosszú múltra tekinthet vissza, 750 éve ugyanis annak, hogy először említették írásos formában Büköt, amelyet a gyógyvize révén nagyon sokan ismernek és szeretnek idehaza és a nagyvilágban. Engedjék meg, hogy ennek a kerek évfordulónak az alkalmából röviden áttekintést nyújtsak itt az ország házában a város történetéről, amely messzi időkbe vezet.

Úgy tudjuk, hogy a honfoglaló magyarok is megtelepedtek ezen a területen a X. század elején. Első temploma a XII. században épült, ennek közelében volt az oklevélben először 1265-ben említett falu.

A XV. századtól már három Bük nevű falu létezett egymás mellett, lakói köznemesek és jobbágyok voltak. Az Árpád-házi királyok idején és a XIV. században a Büki család volt a legismertebb. A bükiek büszkén tekintenek a településükhöz kötődő Felsőbüki Nagy Pálra, aki már az 1807-es diétán kiállt a jobbágyság terheinek csökkentése mellett.

Az 1825. évi országgyűlésen a Nemzeti Tudós Társaság létrehozása érdekében elmondott beszéde után ajánlotta fel Széchenyi István egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.

A bükiek akkor is kivették részüket a nemzeti összefogásból, amikor harcolni kellett. Így volt ez 1848-49-ben is. A nemzetőrség helyi tagjai közül többen a Dráva mellett teljesítettek szolgálatot. A honvédségbe 29 főt soroztak be vagy jelentkeztek önként. Ők részt vettek a szabadságharc küzdelmeiben, többen Komáromnál is szolgáltak.

A XIX. század második fele sok változást hozott. 1865-ben kiépült a Sopron-Szombathely-Nagyka­ni­zsa vasútvonal. Az úgynevezett déli vasút Felső- és Közép-Bük között is elhaladt, és vasútállomás is létesült.

A Monarchia évei alatt létrejött a sokakat foglalkoztató cukorgyár; számos civil szervezet, egylet alakult, amelyek tevékenysége révén élénk közösségi élet bontakozott ki.

Azonban az első világháború évei sok tragédiát hoztak. A harcok 97 hősi áldozatot követeltek. Súlyos veszteséget jelentett az is, hogy leégett a cukorgyár.

A második világháború újabb jelentős vérveszteséget követelt a településtől. A harci cselekmények során 61 hős és áldozat, a náci gaztettek következtében pedig 30 izraelita és 2 roma pusztult el a büki lakosok közül.

Az 1956-os forradalom idején az első világháborús hősi emlékműnél népgyűlést tartottak. Néhány nap múlva lerombolták a szovjet hősi emlékművet.

Az 1965. évi nagy árvíz idején több mint száz házat ért komoly sérülés Bükön.

1957 őszén olajkutatás során 1282 méter mélységben 58 fokos meleg vizet találtak. A kutat lefojtották, az olajkutatók elvonultak. A laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a meleg víz sok ásványi anyagot tartalmaz. Így a helyiek elérték a kút újbóli megnyitását, amely 1960-ban történt. Rá egy évre megkezdődött a fürdőzés a levezető árkokban, de nem váratott sokat magára a fürdő építése: 1962-ben avatták föl az első medencét és a hozzá kapcsoló­dó létesítményeket.

A büki termálvíz gyógyhatása egyre nyilván­valób­bá vált, amelyet hivatalosan is elismertek. Ennek révén Bükfürdő nemzetközi jelentőségű üdülőhellyé vált, amely komoly előrelépést hozott a település életében is.

2007-ben Büköt várossá avatták, és az azóta eltelt időszakban is az a cél, hogy a fejlődés színvonalát fenn lehessen tartani.

Tisztelt Országgyűlés! Most ezen a 750. évfor­dulón tiszteletemet szeretném kifejezni mindazok előtt, akik az eltelt évszázadokban megtartották a közösséget, az életet, a magyar szót. Fejet hajtok áldozatvállalásuk előtt, hiszen nélkülük nem lenne ma Bük. Ugyanakkor nagyra becsülöm a város mai lakóit is, hiszen ők viszik tovább azt, amit az előttük járt generációk örökül hagytak számukra. Isten éltesse a bükieket! Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)