Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy elég hosszas vitát folytattunk a felsőoktatás átalakításáról. Mesterházy képviselő úr hozzászólásának a végén kezdeném a reakcióimat. Hogy mennyire egyeztetett ez a felsőoktatási stratégia, az is mutatja, hogy a múltkor az ellenzéki padsorokból elhangzott az a vélelmezés, hogy ez egyike azon kevés területnek, amit az ellenzéki pártokkal is egyeztetünk, és a szakma minden képviselőjével, például a felsőoktatási kerekasztallal, amely tömöríti a felsőoktatás úgynevezett érdekeltségi körét.

Gyakorlatilag nem volt olyan javaslat bármelyik törvénymódosításban, amelyik a felsőoktatási kerekasztal nélkül született volna meg.

(0.00)

Úgyhogy az egyeztetések, azt gondolom, végrehajthatók. Hogy mennyire kapkodva végrehajtott az anyag? A nyitónapon elhangzott, hogy a kormány egy viszonylag jól meghatározott stratégia alapján tevékenykedik, és az ebből lebontott feladatokat határozza meg. Úgyhogy ezzel sem tudok egyetérteni.

Az, hogy hogyan alakul a felsőoktatásba jelentkező és felvett hallgatók száma, itt mindig vigyázni kell, hogy miről beszélünk. 2008-ban, még egy korábbi kormány alatt, a hallgatói jelentkezések száma 100 ezer alá csökkent, 98 ezer volt pontosan, és ebből 56 ezer államilag finanszírozott helyet adott az akkori MSZP-kormány.

A legutolsó évben, a legutolsó felvételi időszakban 105 ezer hallgató jelentkezett, és több mint 60 ezret vettünk fel alapképzésre. Azt gondolom, hogy itt nemhogy csökkent, hanem növekedett. Valóban van egyfajta szezonalitás, illetve demográfia, illetve az egyetemről kikerülők, akik korábban, ’90-ig nem kerülhettek be, és 2005-ig az ő számuk is megjelent a felsőoktatási rendszerben, ők lassan most futnak ki, ez okoz egyfajta csökkenést.

A felsőoktatási költségvetés gyakorlatilag 2012 óta folyamatosan nő, ha megnézzük a számokat, a 2012-es évben 187 milliárd forint volt, mindig a központi költségvetési támogatásról beszélünk. Ennek a teljesített összegét célszerű figyelembe venni, nem az előirányzatokat, illetve a terveket. Most ott tartunk, hogy 2016-ban, a már most látható módosításokkal ez nagyjából kétszázhuszon-egynéhány milliárd forintra fog fölmenni, és 2017-ben pedig 256 milliárd forintnál fog tartani. Tehát van egy folyamatos emelkedés, úgy, hogy valóban van egy hallgatói létszámcsökkenés.

Itt mindent megteszünk azért, hogy a bemeneten a hallgatói létszám lényegesen ne csökkenjen, de mindent megteszünk azért is, és azt gondolom, ez a lényegesebb, hogy akik bekerülnek a felsőoktatási intézménybe, végezzék is el, tehát szerezzenek értékelhető diplomát. Hiszen a megszerzett tudást dokumentálni kell, és a munkaerőpiacon valóban ezzel lehet elhelyezkedni.

Ahogy képviselő úr is említette, a most megjelent OECD-tanulmány is azt mondja, hogy Magyarországon a felsőoktatásban szerzett diplomával a diplomás-munkanélküliség 2,7 százalék, az OECD-átlag 4,5 százalék, és Németország körülbelül ugyanezen a szinten van.

Ez azt jelenti, hogy valóban a felsőoktatási diploma értéke a munkaerőpiacon megfelelően árazott. Ezért is célunk az, hogy ezt még jobbá tegyük, és az a harmincegynéhány százaléknyi hallgató, aki most lemorzsolódik, azok táborát növeljék, akik diplomával fognak rendelkezni, és valóban el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon.

Az, hogy mennyire hozzáférhető a felsőoktatás? A ’90-es évek elejéig zajló, alapvetően elitképzés, amikor 106 ezer hallgató volt en bloc a magyar felsőoktatási rendszerben, ez aztán fölment valamikor 2005 tájékára 420 ezerre, azóta valóban csökken az említett két hatás miatt. Ezzel a csökkenő hallgatói létszámmal is még a felsőoktatási stratégia egyértelműen fogalmazott, és az intézményátalakítások is, amelyek a törvényben szerepelnek, azt mutatják, hogy sehol nem zártunk be felsőoktatási hozzáférést. Még ott sem, ahol egyébként korábbi rossz politikai döntések miatt olyan terhek jelentek meg a felsőoktatási intézményeknél, Szolnokon, Gyöngyösön, hogy nem tudták, nem tudják fizetni a PPP-konstruk­ciókból adódó terheket, hallgatói létszámuk pedig lényegesen lecsökkent. Még itt is ezeknek az intézményeknek a megmentését helyeztük előtérbe.

Ezen túl egyébként, hogy mennyire fontos a felsőoktatási hozzáférés, létrehoztuk a felsőoktatási közösségi képzőközpontok rendszerét, ahol azokban a térségekben is, ahol egyébként nincs felsőoktatási hozzáférés vagy eddig nem volt, ott is meg tudunk jeleníteni ilyeneket. A felsőoktatási rendelet megjelent, most zajlik ezeknek a képzőközpontoknak a jelentkezése.

Azt hiszem, olyan városokban, mint Salgótarján, Ózd, bár ott, a múltkor beszéltünk róla, egy kicsi csúszás van, most Ózd nem jelentkezett, de ez is rendben lesz jövőre, Békéscsabán folyt átalakítás, Kisvárdán, Sátoraljaújhelyen ilyen típusú képzőközpontok jelennek meg. Tehát azt gondolom, aki Magyar­országon felsőoktatási intézményben akar tanulni, és azoknak a minőségi követelményeknek, mint a felvételin, meg tud felelni, az államilag finanszírozott helyen ezt fogja tudni folytatni.

Úgyhogy azt hiszem, azok az aggodalmak, amiket képviselő úr megosztott velünk, nem igazán valósak, hiszen az eddigi tevékenységünkből ezeknek pont az ellenkezője látszik. Az, hogy mennyire használtuk egyébként irányváltásra a mostani módosító csomagot, csak két példát hadd említsek. Az egyik példa a doktori képzés teljes átalakítása. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a doktori képzésre beiratkozott hallgatók nagyon kicsi százaléka szerzett tudományos fokozatot. Ezzel veszélybe került az ország tudományos utánpótlása, az oktatói, kutatói utánpótlás. Lényeges változásokra tettünk javaslatot, és ez látszik a törvényben, arra vonatkozóan, hogy részben a képzési időt, részben az ösztöndíjak szintjét növeljük. Illetve a törvény egyelőre csak felhatalmazóként rendelkezik erről, de 27 százalékos béremelést hajtunk végre az oktatói, kutatói és tanári oldalon.

Azt gondolom, ezek azt jelentik, hogy ebben a törvénymódosítási csomagban, úgy, mint az előzőben, valóban olyan koncepcionális kérdéseket kezeltünk, amelyek a magyar felsőoktatás ügyét előreviszik. Ebben szeretném megköszönni mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők támogatását. Azt gondolom, konstruktív vitákat folytattunk. Úgyhogy kérem, hogy a módosításokat fogadják el és szavazzák meg. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)