Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Vejkey képviselőtársam említette, valóban elkalandozott a vita a törvényjavaslat tárgyalása során a Törvényalkotási bizottságban. Ez egyrészt köszönhető Gulyás Gergely elnök úr liberalizmusának, ahogy ő fogalmazott, liberális ülésvezetési stílusának, illetve Fónagy János államtitkár úrnak, aki állt rendelkezésünkre, és válaszolt sok-sok kérdésre. De szeretném elmondani és tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést arról, hogy nem csak Paks II. került szóba, és azt is szeretném jelezni, hogy az ellenzéki képviselőknek csak egy része tett olyan kijelentéseket, amelyre Vejkey képviselőtársam utalt. Ez nem a Szocialista Párt képviselőire vonatkozott.

Nos, ebben a vitában szóba került az, hogy hiába csökkentek a nemzetközi piacokon az energiahordozók árai, Magyarországon mégsem érvényesül ennek a haszna a fogyasztóknál. Tehát nem kerül sor további energiaár-csökkenésre. Bár Fónagy államtitkár úr kifejtette, hogy a kőolajár mennyiben befolyásolja a hazai gázárakat, arról már nem szólt, hogy az európai tőzsdei árak is jelentősen csökkentek az elmúlt években, és arról sem szólt, hogy az Oroszország felől érkező gáz ára is 40 százalékkal alacsonyabb, és arról sem beszélt, hogy egy államtitkártársa, bár egy másik minisztériumban ülő államtitkártársa, Németh Lászlóné elismerte, hogy bizonyos pénzösszeg valamely állami vállalatnál halmozódik, de ez a pénzösszeg mégsem jut el a magyar fogyasztókhoz, tehát nem kerül sor további árcsökkentésre.

Sajnos azt is megtudhattuk, hogy a magyar kormányzat nem támogatja a lakossági energetikai célú beruházásokat vissza nem térítendő támogatással. Tehát az a 88 milliárd forint, amely elvileg az operatív programban erre rendelkezésre áll, ez mégsem jut el a magyar háztartásokhoz, tehát nem kerül sor sem a családi házak, sem a társasházak, sem pedig panelépületek felújítására vissza nem térítendő támogatás címén, hanem egy 100 milliárd forintos hitelprogramot indított el; amit mi egyáltalán nem tudunk elfogadni és támogatni, hiszen itt megint a hitelprogrammal is azok a háztartások járnak majd jól, akik majd vissza tudják fizetni ezt a hitelt. Tehát megint csak a jobb módú, jobb körülmények között élő háztartásoknak, családoknak segítenek, akik hitelt tudnak felvenni, és azt majd vissza tudják fizetni, de a legrászorultabbak, ahol a legnagyobb problémát okozza az energiaköltségek megfizetése, ők nem részesülhetnek ilyen támogatásban.

Nem fogadta el államtitkár úr azt az érvelésünket sem, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia, és ezért kellene és kell támogatni a lakosság épületenergetikai beruházásait, felújításait, szigetelést, nyílászárócserét és a gépészet felújítását. És ahogy említette képviselőtársam, a paksi beruházás is szóba került. Itt egy igen érdekes fogalommagyarázatot hallhattunk államtitkár úrtól, ez a nemzeti szuverenitással és a kiszolgáltatottsággal kapcsolatos. Állítása szerint azzal, hogy a paksi új atom­erőművi blokkok megépítésre kerülnek, ezzel csökken Magyarország kiszolgáltatottsága, és nő energiafüggetlensége, de elfeledkezett arról a 3000 milliárd forintos hitelösszegről, amelynek ez az ára lesz, amit Oroszországtól vesz fel Magyarország. És itt is egy kettős értelmezéssel találkozhatunk. Tehát míg, mondjuk, a külföldi eladósodottságot a szuverenitás elleni támadásnak értékelte akár Matolcsy György vagy a miniszterelnök, addig az orosz 3000 milliárd forintos hitel nem okoz önöknek ilyen szuverenitásproblémát.

Arról is hallhattunk, hogy pont emiatt, hogy ez a beruházás ilyen mértékű támogatást kap a kormányzat részéről, így továbbra sem áll át a magyar energiaellátás a decentralizált rendszerre, hanem marad a centrális energiaellátás és energiaszolgáltatás. És arra sem kaptunk választ a bizottsági ülésen, hogy miért jó, hogy a kormányzat elköltött és el kíván költeni összességében 2400 milliárd forintot multinacionális cégek megvásárlására vagy multinacionális cégek által tulajdonolt eszközök megvásárlására, hiszen tudjuk jól, hogy az energiapiac egy rendkívül szabályozott piac, van egy energiahivatal, törvények, rendeletek, sőt már az energiahivatal is adhat ki rendeletet, tehát egy szabályozott piacról van szó. Teljesen felesleges cégvásárlásokba vágott bele, és kíván belevágni a kormányzat. Nem tudunk másra gondolni, mint hogy a Fidesz-kormány most fizeti ki a rezsicsökkentést a mi pénzünkből, adófizetők pénzéből a multinacionális pénzeknek, hiszen ugye, elköltött az E.ON-gáztározók vásárlására, a MOL-részvényvásárlásra sok-sok százmillió forintot, a Fő­gáz megvásárlására, és most láthattunk egy kormányzati előterjesztést, amely arról szól, hogy még ezermilliárdért kíván infrastruktúrát tulajdonló cégeket megvásárolni a kormány hitelből. Tehát 2400 milliárd forintot kíván erre elkölteni.

Most ha csinálnánk egy gyors számítást, hogy hány családi házat, társasházat vagy panellakást lehetne ebből felújítani, ez közelítené nagyjából az egymilliót, amit ebből meg lehetne oldani, és ennyivel lehetne csökkenteni a lakosság energiakiadásait, 30-40 százalékkal. De ebből a beszélgetésből az derült ki, hogy a magyar kormánynak az az érdeke, hogy minél több energiát fogyasszanak a magyar háztartások, hiszen most már állami tulajdonba kerülnek a közműcégek, így jó lesz az a bevétel; amíg a multikat gazdagította, nem volt jó, most, hogy önök szedik majd be a pénzt, most csak fizessenek a magyar emberek. Hát, ezt mi nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)