Készült: 2024.05.15.22:24:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

121. ülésnap (2015.11.30.), 304. felszólalás
Felszólaló Ritter Imre (német nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:05


Felszólalások:  Előző  304  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi szószóló: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender, sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Na­men und im Auftrag vom Ausschuss der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschlages Nr. T/7403 des Gesetzes Nr. 23, Jahr 1993 über den Nationalen Kul­turfonds und des Gesetzes Nr. 140 über die musea­lischen Instituten, Versorgung der öffentlichen Bibliotheken und über die öffentliche Bildung erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló T/7403. számú törvényjavaslat nemzetiségek jogait érintő rendelkezéseivel kapcsolatban.

A törvényjavaslatnak a Magyarországon élő nemzetiségeket konkrétan érintő két pontja a 15. és 16. §. A módosításokra azért van szükség, mert a kulturális törvény hatályos szabályozása nem ad lehetőséget arra, hogy a természettudomány gyűjtőkörhöz vagy a nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén a néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkörhöz kapcsolódó gyűjtőterületet a valós szakmai igényeknek megfelelően határozzuk meg.

A megyei hatókörű városi múzeumok és a területi múzeumok esetében a gyűjtőterületet meghatározó fő szabálytól való eltérés lehetőségének biztosítása a természettudományok gyűjtési módszertana, illetve a nemzetiségi néprajzi kultúra, valamint a történeti és képzőművészeti emlékek komplex gyűjtése miatt válik szükségessé.

(20.10)

Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásának szempontjait és a csatolandó mellékleteket a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló rendeletben szabályozza a jogalkotó. A Magyar­országi nemzetiségek bizottsága a konkrét törvénymódosítási javaslatokkal egyetért, azoknak elfogadását támogatja, ugyanakkor előretekintve szeretnénk néhány dolgot kiemelni a Magyarországon élő nemzetiségek tájházainak speciális helyzetéről, lehetőségeiről, problémáiról.

A Magyarországi Tájházak Szövetsége összességében közel 400-ra teszi az országban található nemzetiségi tájházak számát, de ezeknek csak töredéke rendelkezik működési engedéllyel. Gyakorlatilag ugyanazokkal a gondokkal küszködnek nemzetiségtől, tájegységtől függetlenül.

A lecke fel van adva, ugyanis a működéshez, az intézmény elindításához pénz kell és nem is kevés. Jelentős összegeket pályázatokból lehet csak remélni, ahhoz pedig működési engedély kell, amelynek múzeumokra szabott feltételeit egy átlagos tájház nem tudja és nem is fogja tudni teljesíteni. S itt a kör bezárul, ugyanis az esetek döntő többségében nincsen pénz állandó néprajzos szakemberre, nem merik bevállalni a közösségek a működési engedélyt, hiszen még pályázni is csak az tud, aki legalább az önrészt elő tudja teremteni.

Alapvető gond, hogy a 2/2010-es OKM muzeális intézmények működési engedélyéről szóló rendeletből hiányzik egy olyan kitétel, definíció, amely a tájházakat különleges, egyedi intézményekként kezelné, nem a múzeumokkal egy kalap alatt. A Magyarországi Tájházak Szövetsége már kezdeményezte az előírások helyretételét, de eddig a törvényalkotók még nem bírálták felül, nem korrigálták ezt a rendeletet. Sajnos így több száz tájház működése lehetetlenül el, a szerényebb gyűjtemények nem tudnak fejleszteni, fejlődni. A lényeg, hogy kiemelt módon kellene a működési engedélyhez jutást támogatni. De itt a gondok még nem érnek véget, mert ahol mégis meg tudják alapítani az intézményt, ott a pályázati kiírások korlátozásával találkoznak.

Például a 9/2014. EMMI-rendelet is sajnos korlátozza a működési engedéllyel rendelkező nemzetiségi tájházak részvételét a Kubinyi Ágoston-prog­ramban, mivel csak a települési önkormányzatok jogosultak pályázni. Azok a nemzetiségi tájházak, akiket a települési nemzetiségi önkormányzat vett át fenntartásba, nem pályázhatnak, csak akkor, ha a települési önkormányzat évi 2 millió forinttal támogatja a működésüket.

Értjük, sőt egyetértünk azzal, hogy a rendeletalkotó garanciát szeretne látni a fenntarthatóságra, a fennmaradásra, de ez így nem igazságos, kiszolgáltatott, lehetetlen helyzetbe hozza a fenntartó nemzetiségi önkormányzatokat.

A nemzetiségi tájházak, gyűjtemények, múzeumok helyzetének átfogó javításához feltétlenül szükséges lesz a hivatkozott rendeletek, törvények, pályázatok elmondott szempontok szerinti komplex áttekintése és módosítása, amelyet megfelelő előkészítés és egyeztetés után a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a későbbiekben kezdeményezni fog.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypárti padso­rokban.)




Felszólalások:  Előző  304  Következő    Ülésnap adatai