Felszólalás adatai

A számvevőszéki és költségvetési bizottság ülésén a napirendi pont tárgyalása során természetesen a költségvetési törvény előttünk fekvő módosító javaslatának az általunk legfontosabbnak tartott része az volt, amely hosszasabb tárgyalás és hosszasabb górcső alá vétel alá esett, ez pedig az önkormányzatokat érintő megsegítés, az a fajta önkormányzati konszolidáció, amely egy közel 97 milliárd forintos összegben érinti a költségvetést, és kedvezően érinti az önkormányzatokat.

(21.30)

A bizottság többségi álláspontja szerint a költségvetési törvénynek ez a módosítása szükségszerű, és az önkormányzatok számára a talpon maradást, a további működés lehetőségét teremti meg.

Természetesen a bizottsági ülésen szót ejtettünk arról a kérdésről is, hogy ez a helyzet hogyan alakult ki, melyek voltak ennek az előzményei, és milyen okai voltak annak, hogy most az Országgyűlés előtt egy olyan költségvetési törvénymódosítást kell tárgyalnunk, amely levegőhöz juttatja az önkormányzatokat.

Ez a költségvetésitörvény-módosítás csak az ötezer főnél kisebb lélekszámú önkormányzatokat érinti, de tudjuk, hogy a kormány szándéka szerint a teljes magyar önkormányzati rendszer nagyobb részben történő konszolidációja meg fog történni, tehát nem csak az ötezer fő alatti településekre vonatkozik majd ez. Az ötezer fő alatti települések abban a kedvezményezett helyzetben lehetnek, hogy a teljes adósságállományukat a kormány, abban az esetben, ha a parlament támogatja majd ezt a módosítást, akkor átvállalja, és ilyen értelemben teljes mértékben szabadulnak a korábbi terheiktől.

Ezek a korábbi terhek, tudjuk, hogy természetesen hosszú idő alatt alakultak ki. Ennek a folyamatát követni tudjuk természetesen a költségvetési törvényekből, az Állami Számvevőszék vizsgálataiból, jelentéseiből, ezeknek az összegzéséből, és ha erre a forrásra támaszkodunk, akkor megállapíthatjuk mindenféle előítélettől és politikai meggyőződéstől függetlenül, hogy bizony ez az eladósodási folyamat különösen 2006-ot követően gyorsult fel, amikor kétségtelen, hogy az akkor kormányzó szocialista-liberális kormány és a mögötte álló parlamenti többség drasztikus, drámai módon vonta ki a forrásokat a magyar önkormányzati rendszerből. Ezt követően kezdődött el az a folyamat, miszerint az önkormányzatok - és erre is utalás történt a bizottsági ülésen, amikor szembeállítják ellenzéki politikusok azt, hogy egyrészről mi számon kérjük azt a folyamatot, amellyel ők eladósították az országot, másrészről "felmentjük" az önkormányzatokat az eladósodás alól. Nos, a bizottsági ülésen joggal hangzott el az az érvelés, miszerint a helyzet nem ugyanaz. Nyilvánvalóan a kormány és a parlamenti többség lehetőséggel bír a tekintetben, hogy úgy szabályozza az önkormányzatokkal szemben fennálló hatásköröket és elvárásokat, hogy az magában hordozza a megtakarítás lehetőségét, mondhatnám, hogy az önkormányzatok addig tudjanak terjeszkedni, ameddig a takarójuk ér, és olyan feladatokat kapjanak, amely forrásokból ezek teljesíthetők volnának. Az önkormányzatok nem tudták felülbírálni a törvényeket, nem tudtak más hatásköröket maguk számára megállapítani, mint amelyek a törvényekben benne voltak, nagyon helyesen az önkormányzatok és az önkormányzatok vezetői meg szerettek volna felelni a törvényi elvárásoknak, és különösen meg akartak felelni azoknak az elvárásoknak, amely megfogalmazódott nyilvánvalóan a szülők részéről vagy éppen a szociális ellátórendszert igénybe vevő emberek részéről vagy éppenséggel az egészségügyi ellátást igénybe vevők részéről. Tehát az önkormányzatok egyszerűen csak a hatásköreiket szerették volna teljesíteni, és ezt egy idő után nem tudták más módon, csak hitelfelvétel, nagyobb településekre jellemzően pedig kötvénykibocsátás árán.

Tehát az a helyzet, amit most a költségvetési törvényt módosító javaslat orvosolni kíván, a szocialista kormányok alatt keletkezett, és örülök annak, hogy most az Orbán-kormány alatt erre megoldást találhatunk így közösen.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)