Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyik kedvenc témámról, a MÁV-ról szeretnék beszélni, és kezdeném egy 2014. július 17-én benyújtott, írásbeli kérdésemmel, amely így szólt: a kormányzati kommunikáció szerint stratégiai partnerként tekintetnek a MÁV-ra, és elkötelezettek a vasúttársaság fejlesztése mellett. Ekkor a miniszter azt nyilatkozta: a MÁV korábban veszteséges vállalkozás volt, amely inkább gondot okozott, mint örömet, de a társaság menedzsmentje által véghezvitt átalakítások meghozták az eredményeket, ezért folytatják a személyforgalom szolgáltatási színvonalának emelését, valamint a teherforgalom fejlesztését.

Tudni kell, hogy 2013. május 15-én vezette be a kormány a pótdíjakat a különböző járatokon. Ekkor az írásbeli kérdésben én elmondtam, hogy mit lehet ma egy vasúti járaton tapasztalni egy utasnak, mivel szembesül: a vasúti kocsik koszosak, általánossá váltak a napi többórás késések, függetlenül az aktuális időjárástól. A közbiztonság helyzete pedig egyenesen tragikus, főleg a késő esti járatokon. Télen fáznak az utasok, beesik a hó, beesik az eső, nyáron pedig melegük van, még ha van olyan, amikor légkondicionáló is működik egy-egy járaton. Sok járat túlzsúfolt, sokszor 100 kilométereket kell ezért sokaknak állva utazni.

Akkor erre az írásbeli kérdésemre azt a választ kaptam a minisztériumtól, hogy a pótjegy bevezetése után közel egymilliárd forint bevételre tett szert a kormány, amelyből a vasúttársaság saját műhelyében megkezdett személykocsi-felújítási programját valósította meg. Akkor, 2014-ben kaptam egy olyan kimutatást júliusban, hogy 51 gyorsvonati termes fülkét újítottak fel ‑ gyorsvonatit ‑, utána felújítottak még az elővárosi közlekedésben 152 kocsit, mellékvonalon 65-öt. Ez körülbelül a meglévő állomány 10 százaléka. Hozzáteszem, mai napig nem tudom, hogy ha a vidékiek fizetik meg a pótdíjat, akkor miért az elővárosi kocsikat újítgatják fel ebből az összegből.

Nagyon fontos, hogy 2014-ben tettem fel ezt a kérdést, és akkor még egy írásbeli kérdésemre azt írta a miniszter, hogy a közösségi közlekedés Magyarország kiegyensúlyozott gazdasági-társadalmi működéséhez szükséges. Megint csak azt tudom mondani, jó lenne, ha a kormányzati szereplők néha keverednének az emberekkel, és tapasztalnák, hogy a hétköznapokban mi zajlik, vagy mi tapasztalható, mondjuk, a Magyar Államvasutaknál is.

2015 januárjában a sebes- és gyorsvonatokon megszűnt az 1. osztály. Aki vonaton utazik nap mint nap, annak feltűnő volt, hogy egyik napról a másikra vették le az 1. osztályú kocsikat, úgy, hogy a MÁV honlapján utána hetekig lehetett még információként kapni, hogy ezeken a járatokon továbbra is van 1. osztályú fülke. Az utasok akkor szembesültek, mikor fel akartak szállni az 1. osztályra, és kiderült, hogy nincsen. A mai napig nem tudtam választ kapni arra, hogy miért szüntették meg az 1. osztályú kocsikat. Talán azért, mert már annyira szegények az emberek, hogy nem tudják ennek az 1. osztálynak az árát kifizetni, vagy annyira áttevődött az inter­cityjáratokra a pótdíj bevezetése miatt az utazóközönség, hogy értelmét vesztette az 1. osztály a sebes- és gyorsvonatokon a keleti régióban.

De van más is, amiről beszélni kell. Óriási munkaerőhiánnyal küszködik a vasúttársaság. Azt az információt kaptam a dolgozóktól, hogy az országban körülbelül ezer jegykezelő hiányzik a megalázó munkafeltételek miatt, a közbiztonság hiánya miatt, az alacsony fizetés miatt, és ezeket az emberek nap mint nap nem becsüli meg a magyar állam. Hátizsákokkal élik az életüket, napi 12-14 órát dolgoznak, és állandóan rendelkezésre kell állniuk. Ilyen munkahely mellett nem lehet gyermeket nevelni és családot alapítani. Tömegével hagyják el az országot a jegykezelők, és azt az információt kaptuk, hogy az idei évben ezért kell járatritkítást terveznie a kormányzatnak, mert nem tudják már ellátni a feladatukat a MÁV-nál dolgozók.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)