Felszólalás adatai

IVANICS FERENC, az európai ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ahogyan elhangzott, az európai ügyek bizottságában is tárgyaltunk erről a kérdésről, amiről azt gondoljuk, hogy nemcsak szakmapolitikai kérdés, hanem ennél sokkal többről van szó, hiszen felveti egy ország függő viszonyát, azaz köze van a szuverenitáshoz is. Ezért ebben a kérdéskörben ebből a szempontból érdemes vizsgálni, mit is tartalmaz ez az anyag.

Bár a megválaszolhatatlan kérdéseknél volt kísérlet arra az előterjesztő részéről, hogy politikai vitává nyilvánítsa az ott elhangzottakat, de ahogyan Szirbik képviselőtársam is említette, a bizottság szigorúan szakmai alapokon vitatkozott, a gázár kérdése és a kormány szavahihetősége nem merült fel ebben a dologban, így is maradt elég kritizálnivaló az anyaggal.

A legelső, ami nekünk is nyilván szemet szúrt, az időpont: a 2007-es időpont. Ha valaki jobban megnézi az anyagot, és a bizottság ellenzéki képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy mind a 2005-ös záró adatsorok, mind az elmúlt két év mozgását nem figyelembe vevő megállapítások azt mutatják, hogy az anyag valamikor 2006-ban készülhetett, és két évvel később kerül a magyar parlament elé.

A leporolás elég gyengén sikerült, hiszen nagyon sok helyen kilóg a lóláb. Úgy hisszük, hogy ez nem szerencsés, hiszen - ahogyan az államtitkár úr is említette itt az expozéjában és a napirend előtti felszólalásában - bizony az energiahelyzet nagyon sokat változik akár egy vagy esetleg két év alatt is.

Ebben a helyzetben nem is csodálkoztunk, hogy az anyag státusa megváltozott, és ezt tartjuk az előterjesztés legnagyobb hibájának. Mi történt? Amikor a 4671. számú előterjesztés jött, akkor ez az anyag még koncepcióként szerepelt. Most, amikor a 4858. számú határozati javaslatot tárgyaljuk, már csak háttéranyagként szerepel, és itt szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ne is erőlködjenek, ne is dolgozzanak - ha beszélni akarnak róla, persze beszéljenek -, módosító indítványt háttéranyaghoz nem lehet benyújtani. Csupán a határozati javaslat 15 pontjához lehet benyújtani módosító javaslatokat, és ez bizony elég silány. Ha így nézzük, az első anyag, a 4671. számú még az volt, hogy: "Magyarország energiapolitikája a biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei", a második azt mondja: "Háttéranyag az energiapolitikai koncepcióhoz".

És akkor mit tartalmaz a koncepció? A kormány dolgozza ki, a kormány kezdje meg, a kormány gondoskodjék, a kormány járuljon hozzá, a kormány teremtse meg, a kormány vizsgálja felül, vizsgálja meg; végezetül az Országgyűlés felkéri a kormányt. Határidők, pontos teendők nincsenek. Persze, van ez alól egy kivétel: az energiahatékonysági program; és ha ennek a résznek címet kellene adni, "a fürge kormány" címet adhatnánk. Hiszen mi történik? Itt tárgyalunk erről az energiapolitikai koncepcióról, amelynek a 3. pontja tartalmazza: a kormány dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát. Erre mi történik? Az expozéban az államtitkár úr már azt mondja: hát a kormány már meg is csinálta. Tehát mi elfogadjuk valamikor márciusban, és a kormány már februárban túl van a dolgon. Akkor most időszerű, rendesen le lett porolva, jól össze van rakva az anyag, érdemes róla vitatkozni, vagy hagyjuk az egészet, mondjuk azt a kormánynak, hogy hozzon be egy újat, amiről tényleg lehet érdemben beszélgetni? Tehát mi ezt óriási problémának látjuk.

Ugyanígy, az éghajlat-változási stratégia, amiről a hírek szólnak, hogy a kormány elfogadta az éghajlat-változási stratégiát; a 6.3. részben még csak meg sem említi az anyag az éghajlat-változási stratégiát, érdemes végignézni.

De említhetném azt a részét is az anyagnak, ami az integrációs bizottság kérdéskörébe tartozik, hogy hogyan lehet az uniós elvekkel összehangolni magunkat. Tulajdonképpen a nagy áramlatokról és a nagy vezetékekről már korábban beszéltek, úgy gondolom, itt sem foglal el az anyag álláspontot, végül pedig a megújuló energiaforrásoknál egy kirívó példa van: a megújuló energiaforrásoknál nem látszik az összhang az uniós pénzek felhasználásánál.

Önök szerint az az erőmű, ami Borsod megyében épült, a szalmaégető mű vajon mekkora port vet fel? Ehhez képest önök szerint a 66 oldalas anyagban a "szalma" szó előfordul? (Podolák György: A biomassza szerepel.)

De ehhez képest még aztán említhetnénk sok olyan kérdést, amely ebben a körben nem kap említést. Nincs egyértelmű irány kijelölve a megújuló energiaforrások felhasználásához, nincs egyértelműen meghatározva, hogy mi az, amit tenni kellene. Az energiahatékonyság kérdésében - ahogy Szirbik képviselőtársam is említette - akár a közintézményeknél, akár a családi házaknál, akár a panelépületeknél, ezt gondoljuk fontos pontnak, hogy itt lehetne fejleszteni, de úgy látjuk, hogy az anyag erre sem ad megfelelő biztatást és hátteret.

Ezért aztán a bizottság ellenzéki képviselői tiszta lelkiismerettel nemet szavaztak.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)