Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 1. és 3. pontja alatt szereplő módosító indítványokhoz fogok szólni elsőként.

Az 1. pont alatt szocialista országgyűlési képviselők adtak be egy módosító indítványt, amely arról szól, hogy sztrájk esetén az elégséges szolgáltatás mértékét a munkaadó és a munkavállalók vagy a munkavállalók képviseletére jogosultak között létrejött megállapodás állapítsa meg.

Tisztelt Országgyűlés! Tegnap a plenáris ülésen az általános vitában lett volna még mondanivalónk, de az éjszakai időpontra tekintettel és a Fidesz ügyrendi javaslatára tekintettel erre már nem volt lehetőségünk. Ezért a részletes vitában természetesen a megfelelő házszabályi keretek között el fogjuk mondani azokat az észrevételeinket, amit reményeink szerint széles nyilvánosság előtt többen megismernek, és abban is bízunk - bár ez a bizalom egyre gyengébb -, hogy a kormányoldal és a kormánypárti képviselők ezeket az érveket mérlegelni fogják.

Néhány perccel ezelőtt, pontosan ebben a témában, amely az elégséges szolgáltatások megállapítására szolgál, a Liga Szakszervezetek - gondolom, nemcsak nekem, hanem valamennyi országgyűlési képviselőnek - eljuttatták egyfelől a tiltakozásukat, hogy tiltakoznak ezen eljárás ellen, másfelől pedig tájékoztatják az országgyűlési képviselőket, hogy az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó szabályokra írásos javaslatot tettek, és kérik azt a kormányzattól, hogy ezt fontolja meg.

(12.40)

Miről is van szó? Tisztelt Országgyűlés! Ha valamit, ha valamilyen szabályt az Országos Érdekegyeztető Tanács elé kell vinni, ahol ott ülnek a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselői, tehát a klasszikus tripartit egyeztető rendszer, akkor ez a törvény, ez olyan. (L. Simon László, Göndör István és dr. Nyikos László a Jobbik széksorai között állva beszélgetnek.)

A munkaadók és a munkavállalók közötti viszonyban az egyik legélesebb helyzet az, amikor olyan konfliktus alakul ki, hogy ennek a konfliktusnak a megoldására...

ELNÖK: Elnézést, képviselő asszony, hogy félbeszakítom. Megkérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy konzultációjukat ne itt folytassák. Nyilván szükség van rá, de legyenek tisztelettel a képviselő asszony iránt, aki egy más témában fölszólal. Kérem, folytassa!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Nos tehát, ha a munkaadók és munkavállalók között olyan nézetkülönbség alakul ki, vagy olyan élessé válik egy konfliktus, hogy azt máshogyan nem lehet rendezni, vagy máshogyan nem lehet a munkavállalók érdekét érvényesíteni, akkor kerül sor sztrájkra. Senki nem szereti azt, hogyha a konfliktusok megoldásának ehhez az eszközéhez kell nyúlni. Tapasztalataim szerint is a munkások, a munkavállalók nagyon nehezen hoznak ilyen döntést, de az rendkívül fontos alkotmányos alapjog, hogy legyen joguk ezt az eszközt is igénybe venni, hogy kikényszerítsék a számukra kedvező megoldást.

Tehát senki nem akar arra biztatni, hogy legyenek sztrájkok, jóllehet az előző ciklusban volt arra példa, hogy a Fidesz nyíltan odaállt a sztrájkolók mögé, és politikai ügyet csinált egy munkavállaló és munkaadó közötti konfliktusból. Tehát nem példa nélküli ez a közelmúltból, a Fidesz ezt rendre megcsinálta, de itt nem erről van szó. Mi senkit nem akarunk arra buzdítani, hogy sztrájkoljon, de ahhoz igenis ragaszkodunk, hogy ha olyan helyzet áll elő, hogy a munkavállalók jogainak érvényesítése érdekében ehhez a nagyon erős eszközhöz kell nyúlni, akkor ezt alkotmányosan és törvényesen megtehessék.

Ha van törvény, amit az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kellene egyeztetni, hát ez az a törvény. Mert ez rendkívül élesen érinti a munkaadók és a munkavállalók jogait is, és ha valamiben meg kellene egyezni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, az pont az, hogy a sztrájktörvénynek milyen módosítását fogadják el. Itt a sztrájkjog egyoldalú korlátozásáról van szó, a Fidesz és a KDNP úgy döntött, hogy egyoldalúan korlátozza a sztrájkjogot, és ismét ahhoz a már jól bevett trükkhöz folyamodtak, hogy nem a kormány hozza az Országgyűlés elé a módosító indítványt, hanem két, három vagy egy országgyűlési képviselő - jelen esetben két országgyűlési képviselő. És ilyenkor az egyeztetési kötelezettség és a normális előkészítés, amit egyébként elég szemforgató módon most ismét egy törvénybe foglaltak, hogy hogyan kell a jogszabályokat előkészíteni, hát ebből semmit nem tartanak be, mert ezt kikerülik állandóan, és az egyéni képviselői indítványokkal operálva kikerülik az érdekegyeztetést.

Ebben a kérdésben tehát, hogy egy sztrájk esetén mi legyen az elégséges szolgáltatás, ami kulcskérdése annak, hogy végül is a sztrájkot meg lehet valósítani, meg lehet csinálni vagy sem, ebben egy olyan egyoldalú korlátozást akar most a fideszes kormánytöbbség bevezetni, amely ellen nagyon határozottan tiltakoznak a szakszervezetek. Tehát azt gondolom, hogy akkor járnának el korrekten - és ezt tegnap is elmondtam -, hogyha ezt a törvényjavaslatot visszavonnák. Ha erre nem hajlandók, akkor legalább azt kérem, hogy azokat a módosító indítványokat, amelyeket a szocialista képviselők beadtak, fogadják meg, hiszen nyomós érvek szólnak amellett, hogy ne valamilyen terelt eljárásban, hanem a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodásban jöjjön létre az elégséges szolgáltatások mértékéről való megállapodás.

Köszönöm szépen, elnök úr.