Felszólalás adatai

LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Veres János képviselő úr hozzászólásában két olyan dolgot említett, amivel nem értek egyet; a többivel a képviselőtársaim már foglalkoztak.

Az egyik az, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok összetételében kifogásolja azt, hogy három fő a kistérségi képviselő. Nyilván, ez az adott helyzetben, ahol többen vannak - a mi megyékben 11 kistérség volt azt megelőzően (Göndör István: Nálunk 21 van.) -, problémákat jelenthet. De szeretném azt is megjegyezni, hogy az azelőtti időszakban az is problémát jelentett önmagában, hogy ez a dolog nem volt rendezve, mert a 11 képviselő egy megyénél szemben állt egy másik megyével, ahol csak hatan voltak. Az egyik megyében többségben voltak a területi képviselők, egy másik megyében pedig többségben voltak azok, akik úgynevezett megyei érdekvédelmi vagy egyéb szervezetek képviselői. Én azt gondolom, nem volt homogén az előző rendszer sem.

A másik: az rft esetében a kormányzati többség baj-e? Véleményem és nézőpontom szerint nem az. Nem az azért, mert nyilván azt önök is elfogadják, hogy egy Országgyűlésnél a törvényalkotásban, illetve bizonyos pénzalapok kezelésében a kormánynak van döntő szava. Mi történik az rft-k esetében? Bizonyos pénzeszközöket decentralizál a kormány, de úgy teszi ezt, hogy közben bizonyos felügyeletet gyakorolnak az egyes ágazatok, mert az egyes ágazatoknak igenis feladata az, hogy az ágazati célok hasznosulását nyomon kövesse.

Mi a helyzet a megyéknél? A megyéknél viszont szó sincs arról, amit ön állít, hogy kormányzati befolyásolás alatt lennének a megyék, hiszen ha kiszámolja, a 8 főből 3 kistérségi, 1 megyei önkormányzati, 1 megyei jogú városi, tehát öten vannak a nyolcból, akik helyiek. Ha Heves megyére ezt leképezi, akkor ki a többség?

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)