A felszólalás szövege:

CSONTOS JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális bizottság, ahogy ez ma este is látszik, ellenzéki és kormánypárti képviselői egyöntetűen támogatják az 1817. számon benyújtott, országos területrendezési tervvel kapcsolatos törvényjavaslatot.

Hogy a törvény miért fontos, arról hosszasan beszélhetnénk. Összefoglalva és röviden azt tudnám mondani: ez a törvény biztosítja az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-létesítmények helykijelölésével a későbbi megépíthetőség lehetőségét, ugyanakkor ezt a védelem érdekeinek maximális szem előtt tartásával teszi. A védelem alatt a természeti, ökológiai, környezeti és kulturális értékek védelmét értjük. A fejlesztés és a védelem egyensúlya jelenik meg a tervben, tehát a fenntartható fejlődés elvének megfelelő a javaslat.

A terv nem fejlesztési koncepció, mint ahogy ezt hallottuk a miniszter úrtól, hanem egy műszaki elképzelésű terv, egy műszaki szabálygyűjtemény. Ezeknek a szabályoknak az érvényesítésével alakul majd az ország nagy távlatú térszerkezete, annak megfelelően, ahogyan ezt a törvény tartalmazza. A törvény egyébként tételesen felsorolja, hogy melyek azok a környezetüket különösen zavaró, nagyobb jelentőségű létesítmények, amelyek működésének engedélyezése során az aktuális, tehát az illetékes engedélyezési hatóságnak be kell vonnia a kulturális örökségvédelmi hatóságot, a környezetvédelmi hatóságot és a természetvédelmi hatóságot is az engedélyezési eljárásba. Tehát ezeknek a hatóságoknak a szakhatósági közreműködése is jelent egyfajta garanciát.

Annak érdekében, hogy ezen szakhatóságok mögött jogszabályi háttér legyen, a törvény tartalmaz egy felhatalmazást a nemzeti kulturális örökség minisztere számára, hogy azokat a szabályokat egy miniszteri rendeletben rögzítse, amelyek alapján ezeket a célokat vagy érdekeket érvényesíteni tudják ezek a hatóságok. Ez a kulturális örökség szempontjából is fontos része a törvénynek, ezért támogatta a tegnap délutáni ülésén a kulturális bizottság egyöntetűen a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket.

CSONTOS JÁNOS, az ifjúsági és sportbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégeink! Elöljáróban engedjenek meg három megjegyzést. Azt gondolom, nagyon jó, hogy ez a jelentés az asztalra került; annak ellenére jó, hogy a 2000. évet próbáljuk áttekinteni, és azóta eltelt három év. Bár itt egy késés tapasztalható, de ahogy az államtitkár asszony említette, a fogyatékosok nemzetközi éve miatt talán sokkal nagyobb figyelem fordul majd a jelentésben foglaltakra.

A másik megjegyzésem az, hogy a fogyatékosprogram alapozása elhibázott volt 1999-ben, mert a fogyatékosügyi program az 1990-es népszámlálás adatait vette alapul. 1990-ben 368 ezer olyan állampolgár volt Magyarországon, aki fogyatékkal él, ugyanakkor a 2001. évi népszámlálás már 570 ezer főről számol be.

(15.00)

Tehát itt majdnem 200 ezer ember az, akiről tulajdonképpen 2000-ben nem vettünk tudomást. Ez egy nagyon nagy probléma, és azt gondolom, a jövőben erre nagyon oda kell figyelni.

A harmadik megjegyzésem pedig egyértelmű. A többi bizottsági hozzászóló és az államtitkár asszony is azt jelezte, hogy nagyon lassú a haladás, tehát ezért nagyon is szükség van ennek a jelentésnek a felülvizsgálatára.

A jelentésről röviden. Megállapítja a jelentés, hogy az Egészségügyi Minisztérium fejezeti építési beruházásai a vonatkozó rendeletek előírásainak megfelelően minden esetben már a fogyatékkal élők esélyegyenlősége biztosítása elvének figyelembevételével készültek, illetve készülnek. Sajnálatos azonban, mert tényként ezt is leírja a jelentés, hogy a költségvetési tervezetek egyeztetési időszakában azonban a minisztériumi bázis adatához képest többletet jelentő források elfogadására nem kerül sor.

Megállapítja a jelentés, hogy folyamatban van az akadálymentesítésre vonatkozó országos felmérés elkészítése is, amelynek célja a szociális és gyermekvédelmi területén működő valamennyi közhasználatú épületre vonatkozó akadálymentesítés költségeinek felmérése és a források megjelölése, valamint a feladat végrehajtási ütemtervének elkészítése. Megjegyzem, jó lett volna, ha a jelentéstevők csatolják a jelentéshez ezt a felmérést, ugyanis ez állítólag három éve elkészült.

A felmérésben érintett összesen 2850 intézmény, amelyből a szociális intézmények száma 1600 önkormányzati és 150 egyházi, a gyermekvédelmi intézmények száma 800 önkormányzati és 400 egyházi - ez egy tényadat. Sajnálatos ugyanakkor, hogy közli a jelentés azt is, hogy a szociális ágazatot érintően az intézményeknek csak 18 százalékában biztosított az akadálymentes környezet, továbbá megállapítja a jelentés, hogy a minisztériumban közel 400 középületről elkészült a felmérés és a végrehajtási ütemterv, és az adatok alapján az akadálymentesítés végrehajtásának kalkulált költségigénye 1-1,5 milliárd forintra tehető, 1999-es áron számítva. Hozzáteszem, hogy ennek az összegnek a töredékét használták fel a jelentés adatai alapján 2000-ben.

A kommunikáció területén megállapítja a jelentés, hogy az esélyegyenlőségi törvény értelmében a fogyatékos személyek családtagjainak, segítőinek alapvető joga, hogy hozzájussanak a közérdekű, valamint jogaik gyakorlásához kapcsolódó információkhoz. Ugyanakkor tényként leírja a jelentés, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvénytervezet módosítása, ami a közszolgálati televízió műsorszolgáltatása során a fő műsoridőben sugárzott hírműsorok siket személyek által megérthető kijelzését érinti, ez ideig nem valósult meg.

Megállapítja a jelentés, hogy az esélyegyenlőségi törvény értelmében a fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, sport-, kulturális és más közösségi célú létesítmények látogatását. Emellett szintén elérhetővé kell tenni a sportolási célú szabadidős intézmények használatát. Tény, hogy a fogyatékos-sportszövetségek szervezeteinek 2000-ben működési támogatásra összesen 16 millió forint lett biztosítva. Tény, hogy a 2000. évi sporttörvény jelentős változásokat hozott a fogyatékosok sportjának terén, mert a törvényben foglaltaknak megfelelően a sportegyesületek és szövetségek a fogyatékos nemzeti sportszövetségen keresztül kerültek finanszírozásra. Tény, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium 2000-ben 31,5 millió forintot fordított erre a célra.

Végezetül összegzésként engedjék meg, hogy összefoglaljam a bizottság véleményét:

A fogyatékos emberek jogait és esélyegyenlőségét rögzítő '98. évi törvény korszerű elveit és annak európai normákat követő szellemét változatlanul érvényesnek és alapvetőnek tartjuk. A program megvalósítása azonban nagyon-nagyon lassan halad, forrásai hiányoznak, és jelentősen elmaradnak a szükségestől. A kormány a fogyatékosokat önálló, önmagukért felelős jogképes embereknek tekinti, akiknek pozitív diszkriminációval, az iskolai oktatáson, a képzésen keresztül szociális és munkaerő-piaci, egészségügyi és lakóhelyi közlekedési szolgáltatásokkal kell segíteni abban, hogy a befogadásukra kész társadalom aktív és megbecsült tagjai lehessenek. Azonban az ezekkel összefüggő kormányintézkedések, ágazati intézkedések hiányoztak mind ez idáig, ezért a bizottság egyöntetűen azt javasolja, hogy 2001-2002-re vonatkozóan kerüljön felülvizsgálatra a jelentés, és legyenek hatékonyabb koordinációk és hathatósabb kormányintézkedések.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ma Magyarországon a belföldi turizmust, ezen belül is az ifjúsági szegmenst kell erősíteni ahhoz, hogy kiszámítható, prognosztizálható hazai piacot építhessünk. Ennek egyik kiemelkedő bázisa - mind nagyságában, mind szolgáltatásainak komplexitásában - Zánka.

A Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum 1975-ben nyitotta meg kapuit, és az eddig eltelt 28 év alatt közel 2 millió vendég látogatta meg. A Balaton-parton elterülő, festői környezetben lévő, 209 hektáros terület mintegy 2 százaléka beépített, jó közlekedéssel ellátott.

(16.40)

Nyáron 2800 szálló tízezer fő látogatót tud egyidejűleg fogadni, teljes körű infrastruktúrával és programszolgáltatással. Zánka - Európában is egyedülállóan - nemzetközileg is ismert, állami tulajdonban lévő utolsó nagy vagyonegyüttes.

Az EU-csatlakozás küszöbén, figyelembe véve a nemzetközi gyakorlatot is, a fejlesztésben is szükséges fokozni az állami szerepvállalást. Az ifjúsági turizmus egyik kiemelt területe a gyermek- és ifjúsági szállások infrastruktúrájának fejlesztése, színvonalas és minőségi igényeket is kielégítő szolgáltatások nyújtása. A Gyermek- és Ifjúsági Centrum az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett, hogy régi vonzerejét és turisztikai versenyképességét visszaszerezze. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy Zánka az ifjúsági turizmus egyik meghatározó szakmai műhelye, évtizedes tapasztalataival, jelentős adatbázisával, és országos hírű ifjúságturisztikai rendezvényeivel.

Kérdésem, milyen fejlesztéseket terveznek annak érdekében, hogy a Zánkán lévő állami ifjúsági vagyon betölthesse rendeltetését, illetve milyen lehetőségeket lát arra, hogy az újjáélesztett központi táboroztatási programban még nagyobb szerepet kaphasson a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum.

Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát.

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Az előző felszólalóhoz, a vidékfejlesztéshez szeretnék kapcsolódni, a parlament nemzeti lovasprogramot előkészítő eseti bizottsága képviseletében.

Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A lótenyésztés és lóhasználat egy sajátos ágazata a magyar mezőgazdaságnak. Világhírű, hagyományaiban gazdag lótenyésztésünk mélyen gyökerező kultúránk szerves része, amely az élet több területének határmezsgyéjén fejti ki hatását. A ló több mint egyszerű mezőgazdasági termék, a tenyésztési és felnevelési folyamat a mezőgazdasághoz köti, de a felnevelt lovak többsége gazdasági és kulturális téren hasznosul. A lovak növekvő jelentőséggel bírnak az idegenforgalomban, a környezetvédelemben, a sportban, az egészségrehabilitációban, a gyereknevelés, az oktatás, a kulturális hagyományok ápolása és nem utolsósorban a foglalkoztatáspolitika területén. Ezért fontos az, hogy továbbra is állami kézben maradnak a leghíresebb méneseink, a világhírű bábolnai ménes, a mezőhegyesi és a szilvásváradi, és ezért fontos az, hogy őszre elkészül a nemzeti lovasprogram.

Az Európai Unió külön nem foglalkozik a lovas ágazat fejlesztésével, mint ahogyan egyetlen más ágazatéval sem. Viszont lehetővé teszi, hogy az egyes országok, régiók lótenyésztésük, lovaséletük fejlesztését egy-egy projekt keretében uniós forrásokból valósítsák meg, mint ahogyan tették azt az írek is Tony Watkins segítségével, aki az ír lovasélet érdekeit hathatósan képviselte az európai ügyek bizottságánál. Megfontolandó az olasz példa is, ahol az állam az EU-csatlakozás lehetőségeit kihasználva átgondolt vidékfejlesztési program keretében nemcsak a lovas turizmust élesztette újjá, hanem a majdnem kihalt olasz lófajtákat, lovas mesterségeket is megmentette, így valósítva meg a vidéki lakosság hathatós támogatását.

Tehát az adott kormány szándékán, a pályázók ötletességén múlik, hogy milyen fejlesztési elképzelések valósulnak meg a jövőben. Az EU vidékfejlesztési programjához egyedülálló módon, sokszínűen illeszthető be a ló a vidékfejlesztés motorjaként.

Köszönöm figyelmüket.

(12.20)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Azért fordulok önhöz én és a debreceni polgárok, mert szeretnénk, ha kiderülne az igazság egy állítólag nem létező levél ügyében, amiről az elmúlt hetekben és napokban szól a közvélemény és a sajtó.

Hajdú-Bihar megye, Debrecen város lakóit, de úgy vélem, a közélet iránt érdeklődő emberek nagy részét foglalkoztatja az a kérdés, hogy egy, a megyében indult nyomozás keretében Debrecen város polgármesterének érintettsége felmerült-e. Az elmúlt időben széles körben elterjedt hírek szerint komoly visszaélések történtek Debrecen város gazdálkodásában. Különböző cégek olyan megrendelésekhez jutottak, amelyek során közpénzeket használtak fel, és a gyanú szerint e közpénzek felhasználása esetenként bűncselekmény megalapozott gyanúját vetette fel. 2003-ban a 388/2003. számú ügyiraton nyomozást rendeltek el, amelynek lefolytatására később elfogultsági kifogás alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság lett kijelölve. A közelmúltban több napilapban is megjelent egy hivatalosnak tűnő levél, amely a fenti ügyek kapcsán az illetékes ügyészség figyelmét felhívja Kósa Lajos képviselő úr, Debrecen város polgármesterének érintettségére és a mentelmi jog felfüggesztésének megfontolására. Az újságcikkeket követően különböző állásfoglalások jelentek meg, amelyek részben formai okokra hivatkozva tagadják a levél létezését, jóllehet, az Országos Rendőr-főkapitányság e cikkeket követően államtitoksértés megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el, a levelet jegyző volt főkapitány, rendőr dandártábornok pedig egyenesen hamisítványnak nevezte a levelet.

Tisztelt Miniszter Asszony! Szeretném megkérdezni, létezik-e az az inkriminált levél, és ha igen, tartalmilag megegyezik-e a sajtóban közismertté vált levéllel. Miért szükséges egy mentelmi jog felfüggesztésére irányuló iratot államtitokká minősíteni? Ha az előző két kérdés alapján valóságos levélről van szó (Az elnök jelzi az idő leteltét.), mi az oka annak, hogy a mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében nem született döntés? Végezetül: biztosítottnak látják-e a büntetőeljárás eredményes lefolytatását az igazság kiderítése, a fenti ügy érdekében? (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Miniszter Asszony! Köszönöm, hogy hosszú hetek után az ügyben világos és autentikus válasz hangzott el. (Derültség a Fidesz soraiban.)

Meggyőződésem, hogy a közvéleménynek joga van tudni, ha a közéleti szereplőkkel összefüggésben hatósági intézkedések történnek. Nem lehet mellébeszéléssel, nevetgéléssel, formai okokra hivatkozva félrevezetni az embereket. A büntetőeljárás még nem ítélet (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), és megalapozott gyanú esetén az érintetteknek tűrni kell a hatósági vizsgálatot. Remélem, hogy az ügyben eljáró szervek mindegyike tisztességgel teljesíti hivatali kötelezettségét, annál is inkább, mert amint azt a Fidesz helyi vezetője mondotta, az ügy tisztázása, beleértve a titkosság alóli feloldást, az ő érdekük is.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Távirati Iroda 2003. évi tevékenységéről szóló jelentést a kulturális és sajtóbizottság a 2004. szeptember 21-ei ülésén tárgyalta. A bizottság többsége a jelentést általános vitára alkalmasnak tartotta, és ajánlja elfogadásra az Országgyűlésnek.

A 2003. évről szóló beszámoló tartalmazza az elnöki jelentést, amelyhez az elnök úr szóbeli kiegészítéseket tett a bizottsági ülésen, és most itt, a plenáris ülésen is, továbbá az üzleti jelentést, a kiegészítő mellékletet, a könyvvizsgálói jelentést, a felügyelőbizottság jelentését saját tevékenységéről, és a társaság 2003. gazdálkodásáról szóló, valamint az MTI 2003. évi üzleti tervét. Az MTI beszámolójával egyidejűleg, ahhoz kapcsolódóan, a törvényi előírásoknak megfelelően benyújtott állami számvevőszéki jelentést is megtárgyalta a bizottság.

Az Országgyűlés törvényi kötelezettségének tesz eleget, amikor a Magyar Távirati Iroda mint részvénytársaság éves beszámolóját tárgyalja meg és fogadja el. A Távirati Iroda gazdasági társasági formában működik, a közvetlen tulajdonosi jogosítványokat az Országgyűlés gyakorolja az MTI felett. Így a tulajdonos hatáskörébe tartozó döntéseket az Országgyűlésnek, pontosabban a plénumnak kell meghoznia. A beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat ezért tartalmaz a részvénytársaság mérleg- és eredménykimutatására vonatkozóan megállapításokat, döntéseket. Ennek megfelelően a határozati javaslatban a beszámoló elfogadását és a 2003. évi mérleg- és eredménykimutatás jóváhagyását javasolja a kulturális és sajtóbizottság.

A bizottság a beszámoló elfogadásáról, illetve a határozati javaslatról nem tudott egységes álláspontot kialakítani. Erre az ezt megelőző hat beszámoló során még nem volt példa. Ennek megfelelően a bizottságban kialakult többségi véleményt én képviselem, a kisebbségit pedig ellenzéki képviselőtársaim egyike fogja elmondani.

A bizottsági ülésen a Magyar Távirati Iroda elnöke szóbeli kiegészítést tett a beszámolóhoz. Vince Mátyás elnök úr 2002 decembere óta tölti be ezt a tisztséget. A 2003. év így az első év, amelyet teljes mértékben az ő elnöksége fémjelez. Ugyanakkor az ötéves mandátum első éve nem lehet elegendő az általa kitűzött célok megvalósításához. Ezt számon kérni az elnök úron felelőtlenség.

Az Állami Számvevőszék a jelentésében szorgalmazta a törvényi szabályozás felülvizsgálatát a hatékonyabb tulajdonosi irányítás, illetve a működés, a gazdálkodás feltételeinek racionalizálása érdekében. A bizottság ezzel egyetértve az országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi a jogi környezet áttekintését, a változó körülményekhez való alkalmazkodás elősegítését a jog, a törvénymódosítás eszközével.

A bizottsági vitában szinte ez volt az egyetlen kérdés, amelyben konszenzus tudott kialakulni, azaz hogy szükség van a nemzeti hírügynökségről szóló törvény, illetve a Távirati Iroda alapító okiratának módosítására.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fővárosi Bíróság 2004. október 12-én, kedden hozott elsőfokú ítéletében egyértelműen megállapította, hogy a Sutka-levél létezik. A levélben Sutka Sándor korábbi Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány azt írta a volt megyei főügyésznek, hogy indokoltnak tartja Kósa Lajos debreceni polgármester mentelmi jogának felfüggesztését, különböző bűncselekmények gyanúja miatt. A rendőrfőkapitány gyanúja szerint a Debreceni Vagyonkezelő Holdingban döntési jogosultsággal rendelkező személyek gazdasági bűncselekményeket követtek el, és felmerült az az állítás, hogy ezt a tevékenységet Kósa Lajos polgármester koordinálja.

Egy kriminológus adjunktus véleménye szerint egyetlen rendőri vezető, különösen egy megyei rendőrfőkapitány sem ír olyan súlyos kijelentéseket egy hivatalos levélben, mint ahogy ezt Sutka Sándor tette, ha nincsen tisztában állításának igazolhatóságával. Az általános gyakorlat szerint logikai összefüggések és legalább két konkrét adat kell, hogy rendelkezésre álljon egy ilyen levél megírásakor. Úgy gondolom, ha egy felelős rendőri vezető ilyet leír, és a levél eredetiségét a Fővárosi Bíróság ítéletével igazolja, az nem marad többé következmények nélkül. Erről az ügyről beszélni kell, mert mára ez több lett, mint jogértelmezési vita. Itt súlyos bűncselekmények gyanújáról és a gyanú árnyékának elhessegetésére tett kínos próbálkozásokról van szó. Hogy mindenki tisztán láthasson az ügyben, néhány kérdésre választ kell kapnia a közvéleménynek:

1. Milyen adatok, tények, információk kellettek ahhoz, hogy a Sutka-levél megszülethessen?

2. Milyen információk birtokában gondolta a rendőrfőkapitány, hogy a debreceni ingatlanügyek háttérében egy helyi érdekű politikus keresztapa áll?

3. Mit tud még az üggyel kapcsolatban Sutka Sándor dandártábornok?

4. Milyen nyomásra gondolta az ügyészség azt, hogy a levélben leírt állítások mégsem állják meg a helyüket? (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, és remélem, hogy a rendőrségi nyomozás végeztével a közvélemény tudomására jut, hogy mi is történt Debrecenben, a Debreceni Vagyonkezelő Holding környékén. A válaszából viszont arra a következtetésre jutottam, hogy legközelebb kérdést kell feltennem a Legfőbb Ügyészségnek és az ügyész úrnak, ugyanis úgy látom, hogy az ügyészség ebben az ügyben bizonyos szempontból befolyással élt, mert azt a levelet, amelyet a legfőbb ügyész úr Kósa Lajos polgármester úrnak írt, Kósa Lajos polgármester úr, illetve a legfőbb ügyész sem hozta nyilvánosságra. Azt gondolom, a közvéleménynek tudnia kell, hogy mit válaszolt a legfőbb ügyész Kósa Lajos levelére, legközelebb tehát ezzel a kérdéssel fordulok a legfőbb ügyészhez. (Taps a kormánypárti oldalon.)

CSONTOS JÁNOS, az ifjúsági és sportbizottság előadója: Hölgyeim és Uraim! Miniszter Asszony! Elnök Úr! Az ifjúsági bizottság többségi támogatással támogatja, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára kerüljön. A szolidaritás elveinek érvényre juttatása az új kormányprogram egyik hangsúlyos célja, idetartozik a szegénység visszaszorítása, a legnehezebb körülmények között élők fokozott támogatása.

Jelen javaslat egy hosszabb előkészítő munka során alakult ki, és a szegénység elleni azon rövid távú intézkedéseket tartalmazza, amelyeknek lényege a szegénységi kockázattal legjobban érintett társadalmi csoportok esetén a szociális védelem további megerősítése, valamint a legalapvetőbb szükségletek, így különösen a lakhatás, a személyes gondoskodást nyújtó lakókörnyezetben igénybe vehető alapszolgáltatások iránti igény kielégítését biztosító szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyének növelése.

A törvény módosítása elsősorban a szociális biztonság erősítését, a segélyezési rendszer különösen nehéz élethelyzeteket fokozottan figyelembe vevő módosítását, a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások átalakítását, valamint a szakosított ellátás egyes kérdéseinek rendezését tartalmazza. A pénzbeni és természetbeni ellátások terén teljeskörűen újraszabályozásra kerül a rendszeres szociális segélyezés aktív korú, nem foglalkoztatott személyekre alkalmazott rendszere. A jövőben azok is rendszeres szociális segélyben részesíthetők lennének, akik korábban aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkező személyként csak a munkaügyi központtal történő egyéves együttműködést követően váltak jogosulttá a segélyre. Feltétel, hogy az érintett vállalja a munkaügyi szervezettel történő szoros együttműködést, szolgálva ezzel egyrészt a szociális biztonság erősödését, másrészt munkába állásának elősegítését.

A javaslat szerint a fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók emelt összegű ápolási díja 30 százalékkal magasabb lenne, mint a jelenlegi ellátás. A jövedelemmel nem, vagy csak alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők szociális biztonságát szolgálni hivatott időskorúak járadékának esetében szintén a szociálisan leginkább rászorult személyi kört célozza a módosítás. Ennek megfelelően az egyszemélyes háztartásban élő, 75 éven felüli idős emberek körében kerül bevezetésre az időskorúak járadékának emelt, szintén a jelenlegi ellátásnál 30 százalékkal magasabb összegben meghatározott változata.

Az adósságkezelési szolgáltatás szabályainak módosítása elsősorban a felhalmozódott lakáscélú hitelhátralékok érdemi kezelését, valamint a közüzemi szolgáltatások díjhátralék miatt történő megvonásának kiküszöbölését célozza. A lakáscélú hitelhátralékok esetében lehetőség nyílik az adósságkezelési szolgáltatás időtartamának legfeljebb 60 hónapra való meghosszabbítására, s az ehhez nyújtott támogatás mértéke 400 ezer forint is lehet.

A tapasztalatok szerint hiánypótló jellegű szolgáltatásként jelenik meg a különböző szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, családtámogatási, egészségügyi és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást biztosító szociális információs szolgáltatás. A bentlakásos intézményekben élőket érintő intézkedés az ellátotti önkormányzat intézményének bevezetése, amely révén az ellátottak a közösségüket érintő kérdésekkel, programok szervezésével kapcsolatban önmaguk tudnak lépéseket tenni, javaslattal élni, döntést hozni.

A gyermekvédelmi törvény módosításához két fontosabb elem tartozik: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás átalakítása révén azok az egyedülálló szülők vagy más törvényes képviselő által gondozott gyermekek is jogosultak lennének a jövőben a támogatásra, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 százalékát, szemben a jelenlegi 100 százalékos jövedelemhatárral, és a családban történő nevelés, nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. Ez a változtatás mintegy 30 ezer gyermek szociális biztonságát növeli, vagy ennyivel több gyermek válna jogosulttá a támogatásra.

Végezetül a gyermekjogi érvényesülést elősegítő módosítások körébe tartozik a testi fenyítés tilalmának törvényi szintű kimondása, és ez nagyon lényeges. Még egyszer hangsúlyozom, az ifjúsági és sportbizottság a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Mint ismeretes a tisztelt Ház előtt, dr. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő november 22-én, az elmúlt héten interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyészhez “Sajtószabadság vagy pártpolitika?ö címmel, Kósa Lajos, debreceni fideszes polgármester és a Debreceni Vagyonkezelő, valamint a Sutka-levél ügyében.

Ennek kapcsán szeretnék önnek most itt öt kérdést feltenni. Kérdezem a legfőbb ügyész úrtól:

1. Tekintheti-e az ügyészség megalapozottan államtitokká minősítettnek az adatot, illetve az iratot anélkül, hogy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben szabályozott formai követelmények szerint az arra illetékes által megtörtént volna a négy egyenrangú minősítési feltétel szerinti tényleges minősítés?

2. Vizsgálta-e ezt a tényt az ügyészség a vádemelési eljárást megelőzően, és ha igen, indult-e eljárás a szakszerű minősítés elmaradásáért felelős személy ellen?

3. Amennyiben a Népszava rendelkezésére álló irat minősítésének jogszerűsége akár tartalmi, akár formai okokból kifogásolható, úgy ez a tény nem zárja-e ki az irat államtitoknak minősített irati jellegét, és így azt is, hogy ezen irat közlésével elkövethető legyen jogilag megalapozottan az államtitoksértés bűntette, valamint e tárgyban a jogilag megalapozott vádemelés?

4. Mely jogszabályhely adta meg a lehetőségét a vádemelés elejtésére a postabanki VIP-lista közlése esetében, és e jogszabályhely miért nem volt alkalmazható a Sutka-levél esetében? Hogy szó szerint idézzem a legfőbb ügyész úr által elmondottakat: “Az ügyészség ejtette a Postabank ügyében a VIP-listákat nyilvánosságra hozó újságírók ellen emelt vádat, mert úgy gondoltuk, hogy a törvény ezt lehetővé teszi.ö

5. Amennyiben az ügyészség a megalapozottan vádemeléssel vagy a jogszabályok nem megfelelő alkalmazásával történő eljárásával, intézkedésével megvalósíthatja a sajtószabadság korlátozását vagy megsértését, az ezen eljárást jogszerűnek ítélő legfőbb ügyész ki által és milyen eljárás során vonható felelősségre?

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen legfőbb ügyész úr válaszát, ami engem természetesen nem elégített ki, ezért bejelentem, hogy írásbeli kérdéseket fogok még feltenni önnek ezzel a témával kapcsolatban.

Ha már a sajtószabadságnál tartunk, kíváncsi lennék legfőbb ügyész úr jogi szakvéleményére egy másik ügyben is. Történt, hogy az egyik napilap egy figyelemre méltó cikket publikált az Orbán Viktor által igényelt úgynevezett másik nyilvánosság, vagyis a jobboldali sajtóbirodalom kiépüléséről. A tényfeltáró riport a milliárdokat felemésztő politikai zsákmányszerzés mögött egy rég nem látott ismerőst védelmezett, Simicska Lajost; bizony, Orbán szobatársát, a Fidesz volt pénzügyesét, az APEH szép emlékű volt elnökét, a nagy magyar cégeltüntetőt, Joszip Tot és Kaya Ibrahim nevelőszülőjét. Nos, ez a szép emlékű úr, alighogy újra látta a nevét a sajtóban, a saját házi lapjában nyilatkozott is gyorsan, és megfenyegette az őt leleplező lap minden újságíróját.

Kérem legfőbb ügyész urat, térjen ki arra, hogy ön szerint megengedhető-e ez a magatartás egy közéleti szereplőtől, s lehet-e az ilyen fenyegetésnek büntetőjogi szankciója. De ezt majd a következő kérdésemben részletesebben kifejtem.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! A nemzetközi műemlékvédelmi világnapot 1984-ben ünnepelték először az UNESCO javaslatára. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.

Ez a nap méltán szolgálhat arra, hogy a kulturális értéket jelentő műemlékek védelmére felhívjuk a figyelmet. Célunkat akkor érjük el igazán, ha az évnek nemcsak ezen az egy napján figyelünk az épített környezet védelmére, hanem ez a mindennapjainkra is kihat. Az utcákon sétálva, egy-egy épületre felnézve, rácsodálkozva fogalmazódhat meg bennünk, hogy ezek az értékek is hordoznak olyan sajátosságokat, amelyek csak ránk, magyarokra jellemzőek.

Miniszter úrtól most hallottuk, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását tervezi a kormány. A műemlékek vonatkozásában is jelentkezik a korszerűsítés igénye, hiszen a jelenlegi szabályozás már nem tudja maradéktalanul biztosítani a kulturális értékek hatékony védelmének jogi feltételeit. A törvénymódosítás tárgyalása megfelelő alkalmat teremt majd arra, hogy az eltérő nézetek hangot kapjanak, de hiszem, mindannyiunkat az a cél fog vezérelni, hogy a kulturális örökség a jövő nemzedék számára is megőrizhető, hozzáférhető legyen.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

CSONTOS JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A kulturális bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és 11 igen szavazattal támogatja. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is Pokorni Zoltán képviselő úr hozzászólásához szeretnék kapcsolódni. Sajnálom, hogy elment már a teremből.

Pokorni Zoltán említette, hogy a demokratikus koalíció nem foglalkozik múltunk, hagyományaink ápolásával és megőrzésével. Ez nem igaz! Szeretném tájékoztatni Pokorni Zoltán képviselő urat, hogy én mint Hajdú-Bihar megyei képviselő Kelet-Magyarországon személyesen vettem részt a Bocskai-szabadságharc négyszáz éves évfordulója eseményeinek szervezésében, valamint szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy Kassától Kolozsvárig több száz rendezvényt szerveztünk az elmúlt években. Közel egy tucat szobor és emléktábla avatására került sor, nagyon sok tudományos tanácskozásra került sor, és rövidesen avatjuk Kismarján Bocskai István családjának sírhelyét.

Ezen túl szeretném tájékoztatni képviselő urat, az sem igaz, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nagyon sok konkrét lépést tett az elmúlt években. Ezek közül szeretném megemlíteni a fertődi Esterházy-kastély helyreállítását, amelyre közel félmilliárd forintot fordítottunk, más kastélyprogramokra közel 200 millió forintot, a népi műemlékek programra közel 100 millió forintot, Árpád-kori kistemplomok helyreállítására közel 100 millió forintot, kényszer-helyreállításokra a műemléki többletköltségekből közel 70 millió forintot, határon túli magyar emlékhelyekre közel 100 millió forintot. És most készülünk arra, hogy a Műemlékek Állami Gondnoksága 14 műemlékegyüttest vegyen át a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

CSONTOS JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság 2005. május 31-ei ülésén megtárgyalta az elektronikus információszabadságról szóló, T/16350. számú törvényjavaslatot, és azt csupán 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Ez mutatja azt, hogy az ellenzéki képviselőtársaim is egyetértettek a törvényjavaslat céljaival, a szabályozás szükségességével.

A többségi vélemény előadójaként üdvözlöm a törvényjavaslat által kitűzött azon célt, hogy demokratikus berendezkedésű államként kötelességünk az állami működés átláthatóságának és az állampolgári jogok érvényesíthetőségének biztosítása, az állam és az állampolgár közötti párbeszéd kialakítása.

A bizottsági ülésen a jogszabály-előkészítéssel, a minisztériumok honlapjaival kapcsolatban fogalmaztak meg ellenzéki képviselőtársaim aggályokat. Erre a kisebbségi vélemény ismertetésekor bizonyára kitérnek.

A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Igen, elfogadom. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormányprogramban kiemelt cél a népegészségügy helyzetének javítása, az egészséges életmód iránti figyelem széles körű felkeltése, a lakosság sporttevékenységének támogatása, valamint a szabadidősportot népszerűsítő események és kampányok szervezése, támogatása.

Közös célunk, hogy minél több ember számára legyen lehetőség a rendszeres testmozgásra. Különösen fontos kérdés a gyermekek, a diákok és a fiatalok testnevelésének, valamint a társadalom más tagjai számára a rendszeres sportolás megújítása és kiszélesítése. Az állam feladatai közé tartozik a lakossági sport területén a kommunikáció, a tudatformálás, valamint az információval való ellátás, és a sporttevékenységekre való felhívás. A népegészségügyi adatok lesújtóak, mind Európában, mind Magyarországon. Ennek egyik oka a mozgásszegény életmód. Ösztönözni kell tehát a lakossági sportot.

Érdemes újragondolni az egyén felelősségének a kérdését is. Az általános vélekedés szerint a szabadidősport-tevékenység magánügy, ez addig igaz is lehet, amíg a mozgáshiányos életmódból fakadó betegségek gyógyítása nem hárul az államra szinte teljes egészében. A rendszeres testmozgás közügy és érdek is.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány milyen intézkedésekkel, programokkal támogatja a versenysporton kívüli rendszeres testmozgás széles körű megvalósulását? (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Különösen fontos, hogy a megyei önkormányzatok tevékenységét is támogatja a Nemzeti Sporthivatal közel 170 millió forinttal. Fontos, hogy a “Mozdulj Magyarország!ö vagy a “Tízezer lépésö program is kap támogatást, de azt gondolom, számomra és a társadalom számára fontos a fiatalok mozgásának segítése, és ilyen szempontból nagyon lényeges a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség támogatása, ami közel 400 millió forintos támogatás lehet a jövő évben. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm, elnök asszony a szót. Wintermantel Zsolt képviselőtársamtól nem először hallottam ezt a ráolvasást, amit a demokratikus koalícióra a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kapcsán újólag elmond. Szeretném viszont egy új momentumra fölhívni tisztelt képviselőtársam figyelmét, hogy jó lenne, hogyha képviselőtársam nemcsak azzal foglalkozna, hogy a kormány mit teljesít, és mit nem teljesít, hanem mint a kuratóriumi tagja ennek az alapítványnak, a saját felelősségét is végiggondolná.

Képviselőtársam az előző kormány által kinevezett kuratóriumi tagként, kurátorként felel az alapítvány vagyonáért, és helyes ez a jajkiáltás, amit folyamatosan hallunk tőle, de szeretném azt is kérni tőle, hogy megoldásokat, javaslatokat adjon, hogy hogyan is tud kilábalni a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány ebből a nehéz helyzetből, amit ő vázolt.

(12.40)

Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a kuratórium felelős a közalapítvány nagy vagyonának vagyonkezeléséért, hiszen ez a nagy vagyon jelentős hozadékot is termel, tehát ezt a forrást föl lehetne használni a közalapítvány költségvetésének a kialakításakor.

A másik: szeretném arra is fölhívni a figyelmét kuratóriumi tag képviselőtársamnak, Wintermantel Zsoltnak, hogy az alapítvány nonprofit szervezet és az alapítványnak lehetőségei vannak külső, nemcsak kormányzati, hanem egyéb más források bevonására.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy ne a ráolvasást folytassuk ebben a kérdésben, hanem üljünk le, úgy, ahogy tegnap Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is a hozzászólása után megbeszélték ezt a problémát, és találjunk egy olyan megoldást, amellyel a közalapítványt működőképesebbé tesszük.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tengertánc - a kulturális minisztérium által meghirdetett új pályázati lehetőség találóan egy népi mondókából kölcsönözte elnevezését. Már maga a név is előrevetíti a program célját: a népi kultúra közösségekben való továbbélését, annak megújulását elősegítő pályázatokról van szó, hiszen a népi kultúra élő gyakorlat, olyan közösségi tevékenység, amely nemcsak a hagyományok őrzésével és ápolásával, hanem új hagyományok innovatív és kreatív létrehozásával, megalkotásával foglalkozik.

A népi kultúrának csak egy része állítható ki a múzeumokban, míg nagyobbik része folyamatosan átalakul a közösségek mindennapi tevékenységei során. A népi kultúra modern felfogása egyszerre tekinti megőrzésre és ápolásra érdemesnek a százéves hagyományt és a hagyomány szerves, de innovatív megújítását is, egyformán fontosnak tekinti az értékőrző és az értékteremtő tevékenységeket.

A híradásokból tudjuk, hogy a program elsősorban azokat a kisebb helyi alkotóközösségeket kívánja helyzetbe hozni, és lehetőségeihez mérten támogatni, amelyek megteremtik és ápolják azokat az értékeket, amelyekből az élő népi kultúra táplálkozik. A program épít egyrészt a táncházmozgalom hagyományára és a népzenei, világzenei közkincsre, másrészt támogatja azokat a promóciós tevékenységeket is, amelyek ezt a közkincset a lehető legszélesebb körben is hozzáférhetővé tudják tenni. A program ösztönzi továbbá a helyi alkotóközösségeket, hogy új tartalmak létrehozásával lakják be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által felújított tájházakat, és alakítsák saját alkotótevékenységük színterévé ezeket.

Tisztelt Államtitkár Úr! A programot és céljait támogatni tudjuk. Egyetértünk azzal, hogy a kulturális vidékfejlesztés a kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférésben az esélyteremtés eszközévé válhat.

A pályázati kiírás konkrét feltételeiről, a programra szánt forrás nagyságáról kérem, hogy válaszában tájékoztasson. (Taps az MSZP soraiból.)