Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! A magyar felsőoktatás működését, oktatási és képzési feladatait a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg. A nemzeti felsőoktatási törvény az Alaptörvény X. cikkének (3) bekezdése által meghatározott keretek között a felsőoktatás színvonalának emelését, a versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtését, valamint az intézményrendszer működésének biztosítását tűzte ki célul már annak a megalkotásakor is.

A kormány 2014. december 22-én elfogadta a felsőoktatási stratégiát, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című dokumentumot. A stratégia célja a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozicionált, a társadalmi kihívásokra válaszolni képes, Magyarország gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározó felsőoktatási rendszer létrehozása és működtetése.

Ahhoz, hogy ezen ambiciózus céljainkat végrehajtsuk, minden adott a hazai felsőoktatásban. A következő évtized feladata ezért az, hogy erősségeinkkel, lehetőségeinkkel, erőforrásainkkal és meglévő tapasztalatainkkal élve megteremtsük a régió legkiválóbb felsőoktatási rendszerét, melynek középpontjában a teljesítmény, a magas minőség, a versenyképes tudás, valamint az oktatók és a hallgatók közös sikere áll.

A felsőoktatási stratégia egy 15 évre vonatkozó iránymutatás, amely kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Célunk a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának az erősítése, ahol kiemelt szerepe van a képzés munkaerő-piaci relevanciájának is.

A koncepció szerint 2030-ra Közép-Európa egyik legjobb felsőoktatási rendszere jöhet létre Magyarországon, amely amellett, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni a tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz, a társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt. A stratégia eddig az időpontig rögzíti a megvalósítani tervezett célkitűzéseket és akciókat az oktatási kiválóság, a kutatás és a társadalmi felelősségvállalás területén.

A felsőoktatási koncepció célkitűzései öt fő irányvonal keretében foglalhatók össze: együttműködés és versenyhelyzet kialakítása a felsőoktatási rendszeren belül és kifelé; a munkaerő-piaci és társadalmi elvárásokhoz igazodó képzési struktúra; akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló, világszínvonalú felsőoktatás; a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztési és innovációs háttér; a célkitűzésekhez igazodó és azt követő intézményrendszer létrehozása.

Itt szeretnék köszönetet mondani a parlamenti pártoknak, mind a kormánypártoknak, mind az ellenzéki pártoknak, hogy ennek a stratégiának a kialakításában javaslataikkal részt vettek nemcsak a Kulturális bizottság ülésein, hanem egyéb más megbeszéléseken is. Azt hiszem, hogy azon kívül persze, hogy nyilván vannak köztünk egyet nem értések, de én úgy értelmeztem az eddigi visszajelzéseket, hogy alapjaiban ezzel a stratégiával mindenki egyetértett.

Ezen stratégia lebontásának az egyik eleme a pillanatnyilag tárgyalt törvényjavaslat, ezzel összefüggésben a felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény módosítása. A módosítás lényegi rendelkezései a következők. A felsőoktatás alapfeladatait az intézményrendszeren keresztül valósítja meg. A nemzeti felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, amelyek egy új intézményi formával, az alkalmazott tudományok egyetemével egészülnek ki. Ez az új intézményi forma, azon kívül, hogy magasabb követelményeket támaszt, mint a főiskolai modell, mindenképpen erősíti nemzetközi összehasonlításban a magyar felsőoktatás tradicionális értékeit.

A hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítása érdekében a közösségi felsőoktatási képzési központ modelljének meghonosításával az esélyteremtésben érdekelt régiók közösségei is hozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra a helyben történő boldogulást, és széles körben, magas minőségben teszi elérhetővé azokat az ismereteket, amelyek megfelelő alapot jelentenek a tudásgazdaságban való teljesítéshez.

A mindenki számára elérhető felsőoktatás érdekében új lehetőség, hogy az azonos fenntartó alá tartozó felsőoktatási intézmények ‑ fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján ‑ más intézmény székhelyén, telephelyén is folytathatnak képzést, illetve a működési engedélyhez kapcsolódó nyilvántartásba vételt követően tevékenységet.

A felsőoktatási intézmény vezetése a legutóbbi törvénymódosítást követően kiegészült a kancellárok rendszerével, így ma már az intézmények vezetése a rektor, a kancellár és az intézmény vezetői testülete, a szenátus működésére épül. A nemzeti felsőoktatási törvény módosítása ‑ figyelemmel a kancellár már részletezett feladataira ‑ kiegészíti a rektor felelősségi körét, hatáskörét pontosítja és egyébként a kancellár feladataival összhangban leírja.

A felsőoktatási törvény módosításával az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából egy új testületet, a konzisztóriumot javasoljuk létrehozni. A konzisztóriumnak tagja lenne a rektor és a kancellár, valamint az intézményi profilhoz igazodó három külső, egyébként az intézménnyel jogi viszonyban nem, de szakmai viszonyban álló szakember. E tagokat az oktatásért felelős miniszter kéri föl a felsőoktatási intézmény társadalmi-gazdasági környezete meghatározó szerveinek, az érintett felsőoktatási intézménynek, valamint a hallgatói önkormányzat véleményének a kikérése mellett.

(19.30)

A módosítás az új testület szabályozásával párhuzamosan differenciálja a felsőoktatási intézmény irányításában részt vevők hatáskörét: míg a kancellár a szenátus hatáskörébe tartozó kérdésekben is egyetértési jogot gyakorol bizonyos kérdésekben, addig a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben erre nem lenne jogszabályi hatásköre. A konzisztórium egyetértésére lenne szükség a középtávú intézményfejlesztési terv, a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia, az intézményi költségvetés és a költségvetési beszámoló elfogadásához, valamint az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, valamint az ebben történő részvétel megszerzéséhez is.

Az oktatásnak kiemelt szerepe van a gazdasági rendszer működésének segítésében, illetve a gazdaság növekedésének előmozdításában és biztosításában is. A duális képzési forma a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés. A szakmai kompetenciák gyakorlásával összefüggő képzési idő veti fel azokat a kérdéseket, amelyek a felsőoktatásban a duális képzés, a gyakorlatorientált képzés meghonosítását segítik elő, így például a gyakorlati szakember mesteroktatói munkakörben történő foglalkoztatását és a duális képzésnek a szociális munkás képzésére történő kiterjesztését.

A mesteroktatóhoz mint új munkakörhöz kapcsolódó előmeneteli és illetményrendszer a közalkalmazotti foglalkoztatási rendszer része lesz. A mesteroktató alkalmazási feltétele a mesterfokozat, valamint legalább tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat. A mesteroktató elsődleges feladata a hallgatók gyakorlati képzése, természetesen nem kizárva ezzel az elméleti képzést, ezzel erősítve a hallgatók vállalati-szakmai ismeretei megszerzésének a lehetőségét.

A javaslat rendelkezik több, az oktatókat érintő kérdéskörről is. Egyrészt javaslatot tesz arra, hogy a teljes munkaidőből, azaz a heti 40 órából hány órát kell fordítani egyes oktatói munkakörökben a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására, vagyis mennyi a tanításra, a hallgatóval foglalkozásra fordított idő minimuma. Ez a minimum legfeljebb 40 százalékkal megemelhető, illetve 25 százalékkal bizonyos időre csökkenthető. Az oktató munkaidejének legalább 20 százaléka a tudományos kutatás ‑ illetve művészeti vagy sportszakmai tevékenység ‑ folytatására szolgál.

A módosítás azt teszi lehetővé, hogy a tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott, a teljes munkaidejének legfeljebb 20 százalékában, mindenfajta további jogviszony nélkül részt vehessen az oktatásban, és elláthasson oktatói feladatokat is. A javaslat szól arról, hogy az eddig külön követelmény elé állított főiskolai és egyetemi adjunktusi munkaköri feltételek azonosak legyenek, és az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás egységes feltételéül a doktori fokozat szerzését szabja. A javaslat azt is kimondja, hogy a foglalkoztatási követelményrendszerben megfogalmazottak felülvizsgálatát legalább ötévente szükséges lefolytatnia a munkáltatónak, ezzel is biztosítva a minőségi oktatást és képzést.

Az Nftv. értelmében a munka törvénykönyvét, valamint ‑ az állami felsőoktatási intézmény tekintetében ‑ a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A projektekhez kapcsolódó új foglakoztatási szabály szerint a felsőoktatási intézmény az elismerési törvény módosítása alapján fogadhat harmadik országbeli oktatót is.

A határon túli magyarokkal kapcsolatos oktatáspolitikai célhoz igazodóan az oktató az őt foglalkoztató felsőoktatási intézmény hozzájárulásával munkaköri feladatait az oktatásért felelős miniszter által meg­határozott időre ‑ legfeljebb öt évre – meg­hirdetett felsőoktatási együttműködési program keretében külföldi székhelyű, magyar nyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti. A hallgatókat érintő szabályok közül kiemelendő, hogy növekszik az átsorolás követelménye az állami ösztöndíjjal támogatott képzés és az önköltséges képzés között.

A javaslat az összegyűjtendő kreditek számát az eddigi 15 helyett 20 kreditben határozza meg, nyilván két félév átlagában, illetve további feltételként a kormányrendeletben meghatározottak szerint intézményi szervezeti és működési szabályzatban megállapított tanulmányi átlagot ír elő.

A módosítás célja, hogy a kiemelkedő eredményt elérő önköltséges hallgatók nagyobb esélyt kapjanak az állami ösztöndíjjal támogatott képzési formába történő bekerülésre, valamint azok a hallgatók, akik egyébként esetlegesen a képzést nem veszik olyan mértékben szigorúan, ők pedig egy jelzést kapjanak, hogy mielőtt elérnék egyébként a finanszírozott féléveik számát, korábban már tudatosodjon bennük az, hogy az állami ösztöndíjból ki is lehet kerülni. A szabályozási javaslat tekintettel van azon állami ösztöndíjas hallgatókra azonban, akik Erasmus-programban vesznek részt, és így külföldi tanulmányaik miatt nem tudnák a szükséges kreditmennyiséget teljesíteni. Ezt a félévet a törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja, tehát két itthon teljesített félév átlagában kell az előírt kreditmennyiséget megszerezni.

A felsőoktatás ágazati irányítási feladatait az oktatásért felelős miniszter látja el, akinek új felsőoktatás-szervezési feladata a hallgatói kompetenciamérés elrendelése, illetve a felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata az országos hallgatói kompetenciamérés szakmai feltételeinek megteremtése. A kompetenciamérés egyik eszköze annak, hogy azon hallgatók esetén, akik bekerültek a felsőoktatási intézménybe és bizonyos készségeik hiányosak, erről a hallgatók és az intézmény is tudomást szerezzen, és az intézmény ilyen értelemben segíteni fog ezeknek a hallgatóknak, hogy annak érdekében, hogy el tudják végezni, meg tudják szerezni az abszolutóriumot, illetve később a diplomát, külön támogatást fog nyújtani.

Szintén a hallgatókat segíti az az intézkedés, amelynek keretében beépül a felsőoktatási képzésbe az idegen nyelvi tanulmányi követelmények elvárása. A javaslat alapján a hallgatók a szakhoz előírt összes krediten túl, annak 10 százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat is felvehetnek, amelyet az intézménynek szükséges biztosítania.

A hallgatók országos képviseletét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a felsőoktatási intézményekben a hallgatók érdekképviseletét pedig az intézményi hallgatói önkormányzat látja el. Az Nftv.-módosítás javaslata alapján a tisztségviselők megbízatási ideje jogszabály alapján korlátozva legfeljebb négy év lehetne, de mind a két funkcióban négy-négy év, tehát ezeket nem kell összeszámítani, tehát négy évig lehet HÖOK, illetve négy évig lehet HÖK-képviselő. A megbízott vezető esetében összeférhetetlenségi szabály is megfogalmazódik, amely szerint önkormányzati tisztségviselő nem lehet az, aki intézményi társaságban vezetői tisztségviselői feladatokat, felügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el.

Új elem továbbá, hogy a javaslat alapján az intézményi szervezeti és működési szabályzatnak része lenne az intézmény hivatalos nevének felhasználásával szervezett hallgatói és egyéb rendezvényekkel kapcsolatos szabályozás. E körbe tartozó új rendelkezés, hogy a hallgatók és a felvételt nyert, de még be nem iratkozott hallgatók számára kötelezettségként jelenik meg az intézmény alkalmazottai és hallgatói emberi méltóságának, valamint az intézmény hagyományainak a tiszteletben tartása.

A felsőoktatási intézmény működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokról és eljárásokról szóló rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy mesterszak indítása esetén ‑ hasonlóan a doktori iskola létesítéséhez ‑ a nyilvántartásért felelős hatóság a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményétől eltérő határozatot nem hozhat, kötve van ahhoz. Az új rendelkezés szerint a kezdeményező felsőoktatási intézmény a doktori iskolák létesítésénél, valamint alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítási eljárásában ‑ a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett ‑ az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség, az ENQA teljes jogú tagjaként működő más szervezetet is felkérhet, és ezt a hatóság szakértői véleményként elfogadja.

2013. november 20-án az Európa Tanács és az Európai Parlament elfogadta a 2013/55/EU irányelvet a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1o24/2012. európai uniós rendelet módosításáról. Az irányelv reformja a munkavállalók Európai Unión belüli mozgásának könnyítését célozza. A módosított irányelvet 2016. január 18-áig kell a tagállamoknak átültetniük a nemzeti jogba. Az implementáció elsődleges eszköze a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása.

Az elismerési törvény három része közül - to­vábbtanulási célú elismerés, harmadik országban szerzett oklevelek elismerése, uniós elismerés ‑ a harmadik rész szerinti, azaz az uniós jog alapján történő elismerést érinti a törvénymódosítás. A törvényjavaslat az irányelvben érintett kérdéskörök magyar szabályozására, illetve az eddigi szabályozásnak a módosítására tesz javaslatot.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításának célja a tudományos közleményeknek nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban történő kötelező nyilvántartásáról és nyilvánosságáról történő rendelkezés rögzítése. Az előterjesztés a Magyar Tudományos Akadémia által kezelt, jelenleg külön megállapodás alapján a magyarországi felsőoktatási intézmények részvételével működő nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis ‑ a Magyar Tudományos Művek Tára ‑ kötelezően tartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között megalkotott és megjelentetett tudományos közlemények adatait, valamint a költségvetési forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján támogatásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művek adatait. Az adatbázis alkalmas lesz az önkéntesen közzétenni kívánt tudományos művek adatainak befogadására is.

Azt gondolom, hogy nagyon röviden ilyen késői órán a többi részletre majd a válaszokban, illetve az összefoglalóban visszatérek. Szeretném megköszönni a képviselő hölgyek, urak a felsőoktatási stratégia és ennek az egyik implementációjához, a törvényhez benyújtott javaslatait, és kérem ennek az elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Dr. Pósán László tapsol.)