A felszólalás szövege:
DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A most benyújtott törvény, más néven salátatörvény a következő területeket érinti.
Egyrészt az egészségügyi alapellátás terén a praxiskörzetek meghatározásáról szól, és abban az állami szerepvállalásról; az ügyeleti rendszerben szintén egy erősebb állami szerepvállalásról, nevezetesen a Mentőszolgálat szerepéről. Új egészségügyi szolgáltató tér alakult ki, az EESZT, ehhez szükséges, hogy megfelelő szinten a háziorvosok is csatlakozzanak, ezért ott is szükség lesz egy fejlesztésre. Ezt a szoftver használatának változtatása vagy javítása kívánja szolgálni. A járóbeteg-ellátás a negyedik terület, ahol jelen pillanatban annak a felmérése zajlik, hogy a későbbiekben, ahogy az államtitkár úr is megfogalmazta, az állami szerepvállalás hogyan tud majd szerepet vállalni, hogyan tud majd jelen lenni. Végül pedig a fekvőbeteg-ellátásban segítő személyekről, illetve az egészségügyi dolgozók minősítéséről szól ez a törvény.
(17.00)
Miért volt szükség erre a most benyújtott törvényre? A 2000. évi II. törvény beszél az önálló praxisjogról. Ennek 22 éve. Ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt húsz évben nagyon jelentős mozgás történt települések között, egyes területek elnéptelenedtek vagy kevesebben laknak, máshol pedig sokkal többen, ugyanakkor csökkent a lakosság létszáma is, indokolttá tette, hogy az egész praxisrendszert újragondoljuk.
Ma azt látjuk, hogy van Magyarországon 6350 praxis, amelynek közel 10 százaléka, 609 betöltetlen. A 6350-ből 1334 háziorvosi praxis. Azt is látjuk, hogy a vegyes praxisok 50 százaléka betöltetlen, 26 százalék felnőttpraxis betöltetlen és 24 százalék gyermekpraxis betöltetlen. Ha megnézzük, hogy a betöltetlen praxisokban mekkora a praxislétszám, a beteglétszám, akkor azt látjuk, hogy a betöltetlen praxisok 70 százalékában ezer alatt van az ellátottak száma, és 1825 alatt, ez majdnem egyharmada az összes praxisnak, ahol mindössze 1200 vagy az alatti kártyával rendelkeznek a háziorvosok.
Rendkívül jelentősek a megyei eltérések is. Ha megnézzük nevezetesen, mondjuk, Baranya megyét, ott egy háziorvosi praxishoz 1750 beteg társul. Ez Pest megyében 2715. Tehát azt látjuk, hogy rendkívüli mértékben nem egyenszilárdságú ez a rendszer. A betegek érdekében mindenféleképpen hozzá kellett nyúlni és hozzá kell nyúlni ehhez a rendszerhez. Magyarország jellegzetes településszerkezete is indok erre, hiszen van 3555 településünk, amelyből 348 város, és szinte a döntő része, 90 százaléka, 2800 község, amelyek között nagyon sok kistelepülés van, és az ott lakók egészségügyi ellátása épp ugyanolyan fontos, mint a nagyvárosokban lakóké.
Érdemes megemlíteni vagy figyelni vagy végigtekinteni, hogy milyen a magyar egészségügyi helyzet, milyen a magyarok egészségi állapota. Azt azért tudomásul kell vennünk, hogy az egészségügyi ellátás a várható élettartam tekintetében 20 vagy még az alatti százalékban szerepel vagy felelős. A várható élettartam alakításában a genetikán és a külső tényezőkön kívül az életmódnak 50 százalékos szerepe van. Tehát nyilvánvalóan a várható élettartam, a jobb élet eredménye csak úgy érhető el, hogyha a betegek és az egészségügyi ellátórendszer összefog és együttműködik.
Ha megnézzük a halálozási adatainkat, akkor azt látjuk, hogy a keringési rendszer betegségei a férfiaknál nem érik el az 50 százalékot, alig van alatta, de a nőknél a keringési és érrendszeri betegségek több mint 50 százalékban felelősek a halálozásért, és a daganatos betegségek pedig majdnem újabb 25 százalékkal. Az életmódban rejlenek azok a kockázati tényezők, amelyek felelősek ezekért a magas halálozásokért. A táplálkozás 24 százalékban, a dohányzás 24 százalékban, az alkohol 7 százalékban szerepel.
Az Európai Unióban ezekben a kockázati tényezőkben sajnos élen járunk, miközben a táplálkozásban Magyarországon 24, az Unióban csak 17 százalék a felelős, a dohányzásban is csak 70 százalékban felelős a magyarhoz képest. Tehát nyilvánvaló, hogy a magyar várható élettartam pozitív alakításában az életmódnak meghatározó szerepe van. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban 80,6 év, Magyarországon ez 75,7, tehát mintegy ötéves lemaradásunk van.
Egy bizonyos dologra fel kell hívnom a figyelmet. Kopp Máriáék kutatási eredménye az úgynevezett közép-európai paradoxon. A fő halálozás egy nagyon aktív időszakban, az 50-65 év közöttiek között érhető vagy látható, tapasztalható. Ez az elmúlt, a rendszerváltás utáni időszakban csúcsosodott ki, és azért izgalmas, mert 1930-ban ebben az időszakban jobb mutatóink voltak, mint most, 2000 környékén. 1960-ban Magyarországon magasabb volt a várható élettartam, mint Ausztriában.
Ugyanakkor mindezen negatívumok ellenére azt mondhatjuk, hogy az egészségben eltöltött években jelentős változás, pozitív előrelépés történt. Míg 2010-ben az EU-ban a 21. helyet foglaltuk el, 2020-ban a 14. hely a miénk, ami azt jelenti, hogy megelőztük Dániát, Ausztriát, Hollandiát és akár Luxemburgot is.
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az egészségügyi kiadásokkal, azoknak az alakulásával. Mi sem jellemzőbb, hogy 2008-13 között és elsősorban 2010 előtt olyan jelentős forráskivonás történt, hogy egészében ebben az időszakban mínusz 0,5 százalékos volt a növekedés, tehát csökkent jelentősen az egészségügyre fordított összeg. Ne felejtsük el, hogy 2010 előtt mintegy 600 milliárd forráskivonás történt az egészségügyből. Ugyanakkor 2013-19 között 2,9 százalékkal, GDP-arányosan, többet költöttünk az egészségügyre, mint az előző időszakban.
Ha Magyarország fejlettségét nézzük, akkor azzal közel arányosan vagy talán egy picivel kevesebbet is költünk az egészségügyre, ugyanakkor a zsebből történő fizetés, az out of pocket Magyarországon magasabb. Ez elsősorban a gyógyszerre történő kifizetésekben mutatkozik meg, illetve a magánszolgáltatás igénybevételében, ami nálunk magasabb, mint máshol.
Fontos a hozzáférés lehetősége. Ez azért izgalmas, mert Magyarországon az egyik legalacsonyabb a kielégítetlen egészségügyi szükségletek szintje Európában. 2019-ben a lakosság mindössze 1 százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletről, míg ez az EU-ban 1,7 százalék volt. Tehát ez a törvényjavaslat a források hatékony felhasználásáról, az egészségügyi ellátás újjászervezéséről, hatékonyabb újjászervezéséről szól, mindez a betegek érdekét szolgálja, és szolgálja, hogy egységesen jó szintű, magas szintű ellátás legyen az országban.
A praxisok kialakulása az elmúlt időszakban sok-sok anomáliát hozott. Az előbb beszéltem a számokról, de ott az önkormányzatok, illetve a háziorvos közötti viszont döntően megszabta a háziorvosi ellátás milyenségét, színvonalát, sok-sok problémát okozott. Ezzel, hogy ez állami szintre kerül, egyfajta konfliktushelyzet feloldásra kerül.
Ügyeleti rendszer. Azzal, hogy a Mentőszolgálat bekerül az ügyeleti rendszerbe, mintegy 256 mentőállomás, valamint 172 járási központ és 60-80 sürgősségi központ biztosan fogja biztosítani az elérhetőséget és a jó ellátást. Nagyon fontos, államtitkár úr megemlítette a mentőket, hadd említsem meg én is ismételten a magyar Mentőszolgálatot. Itt államtitkár úr elmondta, hogy milyen a bizalmi index, de néhány évtizeddel, egy évtizeddel ezelőtt, vagy picit talán még régebben is a magyar Mentőszolgálat a dán Falck mentőszolgálat után a világ második legjobb mentőszolgálata volt. Tehát tudomásul kell venni, hogy az a szervezettség, az az ellátás, amit ők biztosítanak, rendkívül magas színvonalú, és a teljes ügyeleti rendszer mögé fog állni. Nem lesznek lyukak az ügyeleti rendszerben, ez az ellátottak érdeke és az egyenszilárdságnak is a feltétele.
Ahhoz, hogy tervezhető legyen az alapellátás, ahhoz, hogy tervezhető legyen az egészségügy, fontos egy egységes szoftverrendszer kialakítása. Sok helyütt ennek megvan a tárgyi feltétele, máshol nincs. Sehol a világon nem tud működni úgy az egészségügy, hogy az egészségügy irányítói ne jussanak hozzá szinte valamennyi információhoz, valamennyi adathoz.
(17.10)
A járóbeteg-ellátás ennek a törvénynek nyilvánvalóan csak annyiban része, hogy adatokat gyűjt az állam, hozzájut adatokhoz, hogy majd a későbbiekben, ha esetleg az a döntés születik, hogy a járóbeteg-ellátás állami kézbe kerül, megfelelő információval rendelkezzen.
Nagyon-nagyon fontos a fekvőbeteg-ellátásban az orvosok minősítése. Nagyon-nagyon jól tudjuk, hogy az újfajta rendszerben sokfajta viselkedés alakult ki, ennek ellenére a legtöbb orvos maximális tisztelettel fordul a betegek felé. Ezt itt is megköszönöm az orvosoknak, és köszönöm valamennyi egészségügyi dolgozónak. Ugyanakkor az előrelépés, mint a világ bármely pontján, elképzelhetetlen az orvosok minősítése nélkül, megfelelő indikátorok bevezetése nélkül. Ez egy nagy dolog, nagy történet, hogy indikátorokkal lehet minősíteni, lehet mérni az orvosok teljesítményét, elsősorban a szakmai minőségét.
Végezetül pedig, ahogy az államtitkár úr is mondta, ez a rendszer a járási rendszerre épül rá. A járási rendszer nagyon-nagyon régen kialakult, történelmi időkben, a közlekedés, a megszokás, mind-mind ezt a struktúrát alakította ki; nem jelent pluszterhet a lakosság számára.
Jó szívvel tudom támogatni ezt a törvényt, és tisztelettel kérem képviselőtársaimat is, hogy éppen azért, hogy előrelépés történjen az egészségügyi ellátásban, a minőségi egészségügyi ellátásban, szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az elmúlt év végén az alapellátást érintő törvényjavaslat került és majd kerül később megszavazásra, amely két fontos problémára igyekezett választ adni: egyrészt a háziorvosi praxisoknak a problémájára, hiszen semmilyen tekintetben nem megoldás és egyrészt akkor válaszolok az ellenzéki felszólalónak is , hogy közel 200 olyan praxis van, ahol mindössze 600 kártya van, és 600 olyan praxis, ahol 1200 kártya van, miközben az átlagbetegszám 1500-1600-1700 körül van. Nyilvánvaló, ennek az átrajzolása, átrendezése feltétlenül indokolt.
A másik ilyen komoly probléma az ügyeleti rendszer kérdése volt. Tudomásul kell venni nekem mint volt háziorvosnak vidéken és Budapesten személyes tapasztalataim is vannak , hogy az ügyeleti ellátás nem egyenszilárdságú és nem biztonságos. Akár tetszik, akár nem, rendszeresen előfordult, hogy az ügyeleti rendszerben nem lehetett elérni ügyeletes orvost, vagy ha jelentkeztünk, felhívtuk az ügyelet központját, nagyon sokszor nem orvos adott tájékoztatást. Valamikor a háziorvosi rendszerben a háziorvos szerződésében szerepelt az ügyeletvállalás kötelezettsége. Nagyon sokan presszióval elérték azt, hogy ezt kivették ebből a szerződéskötésből, nagyon sokan már lemondtak, és nem akartak ügyeleti ellátásban részt venni. Voltak magánszolgáltatók, tisztelet a kivételnek, nem egyenszilárdságúan működtek, nagyon-nagyon sok hiányosság volt. Valóban veszélyeztette az emberek, a betegek testi és lelki egészségét.
Mit is jelent a mostani rendszer? A mostani rendszerben egy háziorvosnak tulajdonképpen kétszer kell ügyelnie, az ügyelet azonban csak annyit jelent, hogy délután 4 órától este 10 óráig, amely ellátásért közel 60 ezer, 55 ezer forintot kap az orvos, tehát még pluszban meg is fizetik a korábbi sokkal alacsonyabb bérekhez képest.
A minisztérium megtette azt, hogy folyamatosan egyeztetett a kamarával és annak a képviselőivel. Megdöbbentő, hogy írásban nyilatkozott a háziorvosi kamara (sic!) vezetője, hogy elfogadja és támogathatónak tartja az új ügyeleti rendszerre vonatkozó javaslatot, majd valami történt, és máról holnapra teljesen megváltoztatta a véleményét. Volt olyan kamarai vezető, aki ezeken a tárgyalásokon, miután mindenben egyetértett, közölte, hogy ő itt csak magánemberként van jelen, miközben a kamarát képviselte. Felháborító az a képmutatás, amely a tárgyalásokon zajlott, nem felelős magatartás!
Kérdés az, hogy hogyan néz ki ez a történet a kamara szemszögéből. A MOK definíciója: „A Magyar Orvosi Kamara minden Magyarországon működő orvos független, demokratikus, céhszerű testülete, amely tagjainak szakmai, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet hivatott biztosítani. Működését köztestületként a képviseleti demokrácia elvei szerint fejti ki. Átlátható működésével és befolyásával nemcsak tagjait, hanem a lakosságot és annak egészségügyét is szolgálja ’a beteg üdve a legfőbb törvény’ szellemében.” Az a fajta új eljárás, hogy ne írják alá az orvosok az ügyeleti ellátásra vonatkozó szerződést, pont ezzel megy szembe, a kamara szemen köpte a saját definícióját. Pont ezzel megy szembe.
A MOK küldetése: a MOK tevékenységével őrzi a hivatását, a hivatás tisztaságát, védi és építi az orvosok tekintélyét, és ezzel szolgálja a nemzet egészségügyét. Megszegte a küldetését. Nemhogy szolgálja, szembemegy a saját definíciójával, a saját küldetésével, el akarja lehetetleníteni az egészségügyi ellátást.
Kérem, ez nem kamara, a kamara nem így működik; politikai aktorrá vált a kamara, akár tetszik, akár nem. (Gréczy Zsolt közbeszól.) Ez nem érdekképviselet, a saját tagjaival szemben egyfajta diktatúrát alkalmaz. Ez nem más, mint az orvosi hivatásnak a megalázása. (Gréczy Zsolt és Varga Zoltán közbeszól.) A kamarának szolgálnia kell a tagságát, nem pedig fenyegetni őket. Ami érték volt a kamarában, azt önök, a kamara ezzel a viselkedésével mindent lepusztított. Elértéktelenítette a kamarát. Ez már nem kamara, ez egy politikai aktor.
Szeretnék a sokfajta sajtóvéleményre reflektálva az egyik kamarai elnök nyilatkozatából felolvasni: „Ha ti részt vállaltok az alapellátási ügyeletben, gyakorlatilag ’sztrájktörővé’ váltok. Akik önként vállalnak pluszmunkát, eladják a jövőjüket, a jövőtöket egy tál lencséért.” (Gréczy Zsolt: Bizonyíték?! Hol jelent meg?! Hol?!)
No, a lencse még előjön ebben a rövid felszólalásban dollárbaloldal címszó alatt. (Derültség a kormánypártok soraiban. Gréczy Zsolt: Na, ez most hitelessé tette!)
Ha megnézzük ezt az egész kérdést az orvosi eskü szemszögéből, akkor abból is felolvasok néhány sort: „Esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, a betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok.” Milyen morális helyzetbe hozzák az orvosokat, akik ezt az esküt megteszik, majd arra kérik, hogy ne vállaljanak ügyeletet!? Felháborító! Milyen morális teher ez ma egy tisztességes orvos számára? Mert ilyenekkel van tele Magyarország. Gyakorlatilag ez a kamara mélyen belelép az orvosi eskübe, az orvosok morális magatartásába. (Gréczy Zsolt közbeszól.)
Leértékelik az orvosi hivatást. Ezzel tulajdonképpen éket vernek az orvos és a beteg, az orvos és a magyar társadalom közé. Ez nem a kamara feladata. Ez egy politikai aktornak a feladata.
Alkotmányos alapjog a testi és a lelki egészséghez való jog. Önök alkotmányos alapjogokat sértenek ezzel a hozzáállással, egész pontosan a kamara.
És felvetődik a kérdés, hogy mindez miért. A negyedik kétharmados győzelem után, amelyet a nyugati demokráciák megsegítettek 4 milliárd forintnak megfelelő dollárral, most önöknek törleszteniük kell el is indult a törlesztés. Amit a kamara most csinál politikai aktorként, az nem más, mint ennek a…, miután nem szerepeltek túlságosan szépen a választásokon, ezt most önök elkezdték törleszteni. (Gréczy Zsolt közbeszól.) Ennek a törlesztése zajlik, akár tetszik, akár nem. Tudom, hazudtak reggel, éjjel meg délben, ugyanez megy tovább, törlesztés van. Senki sem fog önöknek 4 milliárd dollárt vagy 4 milliárd forintnak megfelelő dollárt adni úgy, hogy annak az árát ne kérnék meg. (Gréczy Zsolt: Az orvosok?!) Nem tudták visszafizetni a választásokon, most adják vissza. (Gréczy Zsolt: Az orvosok dollárt kaptak?!)
Elfogadhatatlan, hogy önök ezt tegyék! Különösen elfogadhatatlan úgy, hogy miközben itt hangos DK-s megjegyzések vannak, azért a DK egészségpolitikusa, az árnyékkormány árnyék egészségügyi minisztere azért ebben a folyamatban aktív szerepet játszik; üdvözlöm is Komáromi urat! (Dr. Komáromi Zoltán: Aktív?!) Gratulálok a sikeréhez!
Hozzáteszem hozzáteszem , hogy valóban volt kamarai eljárás, volt olyan orvos éppen itt, Pest megyében, aki a vírusjárvány, a Covid-járvány idején megtagadta a védőoltások beadását. Bármily megdöbbentő, ő is a DK-hoz köthető helyi politikus volt, a DK színeiben indult önkormányzati képviselőként. (Dr. Komáromi Zoltán: Kicsoda?! Gréczy Zsolt: Ki?! Ki?! Dr. Komáromi Zoltán: Ki?!) Mindezt tudomásul véve világosan látni kell, hogy egyértelmű politikai akcióról van szó. (Gréczy Zsolt közbeszól.)
Tisztelettel kérek minden túloldali képviselőt (Gréczy Zsolt: Mondd meg a nevét!), hogy az orvosi társadalom tisztességét, magasztosságát ne alázzák meg azzal, hogy rákényszerítik a kamarát arra, hogy politikai aktorrá váljon. (Gréczy Zsolt: Rákényszerítjük?!) És sajnos azt kell mondanom, hogy ez a kamara már nem kamara, ez egy politikai szereplő, és ennek a politikai szereplőnek nem kamaraként kell működni, hanem politikai pártként.
Én magam személyesen is támogatom ezt a törvényjavaslatot, és kérem társaimat is, hogy szintén támogassák, hogy a betegek egészségét veszélyeztető kamarai álláspontot szüntessék meg, ennek a veszélyét szüntessék meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, az ehhez való jog alkotmányos alapjog. A kormányzatnak változó környezetben kell ennek megfelelnie, változó gazdasági, tudományos, szociológiai környezetben, változó népesedési környezetben, változó divat közepette is meg kell ennek felelnie. A magyar kormány szándéka, magának kijelölt elvárása a kor igényeihez igazodó, gazdaságilag teljesíthető és mindenki számára elérhető egészségügyi szolgáltatás, az egészségben eltöltött évek számának növelése, a megelőzés rendszerének szélesítése, a családtámogatás megerősítése; tekintsük úgy a családot, mint az egészségmegőrzés egyik fontos tényezőjét.
A most meghozott, több részletre kiterjedő szabályozás, a salátatörvény, amely itt előttünk fekszik, az elmúlt évek változásainak, a törvénynek egyfajta jogi utánkövetése, az inkoherencia megszüntetése. Mintegy 155 módosítás szerepel ebben a törvényben, nyilvánvaló, mindegyikre nem kívánok kitérni, de a legfontosabbakról ejtenék néhány szót.
Mi is történt az elmúlt időszakban? Nagyon komoly változás történt: a hálapénzrendszer kivezetését soha nem látott béremelés követte, a praxisrendszer átalakítása, az ügyeleti rendszer újraszabályozása ismételten nagy változás a magyar egészségügyben, illetve az irányítási rendszer átalakítása, a megyei szintű irányítás, amely korábban már szerepelt 2009-ben a Fidesz egészségügyi programjában, csak sajnos akkor a csődben lévő magyar gazdaságban mindezt nem lehetett megvalósítani. Örülünk, hogy ez most ismét szerepet kapott. Sokkal inkább lehet majd együttműködni 15-20-30 orvossal vagy kórházi vezetővel, mint akár egyszerre 150-160-170 kórházi vezetővel.
Nagyon jelentős változás történt az egészségügyben, hiszen míg 2010-ig évente 4 százalékos finanszírozáscsökkenés volt tapasztalható, 2010-2018 között a hetedik legmagasabb növekedés volt tapasztalható a magyar egészségügy finanszírozásában. 2010-ben 1198 milliárd forintot költöttünk egészségügyre, 2023-bban 2800 milliárd forint az előirányzat. Jelentős orvosibér-emelés történt. Ennek az egyik eredménye az, hogy a kezdő orvosok fizetése ötszörösére, a 40 éves szolgálattal rendelkező orvosok fizetése pedig a nyolcszorosára emelkedett.
Akkor konkrétan a részletekről, a humán reprodukciós háttérről. Tekintettel arra, hogy minden nemzet jövője annak demográfiai helyzetén múlik, ezért a kormány jelentős mértékben támogatja a meddőségkezelés helyzetének javítását. A 2020. évtől átalakult a meddőségi ellátások rendszere, Magyarországon 100 százalékos támogatottságúvá váltak az ellátásban használatos gyógyszeres kezelések. Mivel az állam megvásárolta a korábban magántulajdonban lévő és jelentős fizetős ellátást nyújtó meddőségi ellátórendszert, az ott dolgozókat is ez a törvény igyekszik olyan helyzetbe hozni éppen államtitkár úr szavaiból következik , hogy ott maradjanak, ne legyenek financiális problémák, ne legyenek olyan fizetésbeli különbségek, amelyek ellehetetlenítik ezen intézményeknek a működését.
Fontos szempont még a nemzeti humán reprodukciós regiszter felélesztése. Ez 2014-ben már tervezve volt, de most, hogy egységes állami irányítás alatt áll, ez tartalommal is meg fog töltődni. Célja a reprodukciós eljárás szerepének és társadalomra gyakorolt hatásának a vizsgálata. Illetve ebből jó néhány tudományos eredmény is születhet, annak a szakmai tudományos követése, ami a humán reprodukciós eljárások során keletkezik, illetve megtudható.
A keresőképtelenség igazolásával kapcsolatos módosításokban jelentős változást jelentett az EESZT megjelenése. Nyilvánvaló, bizonyos korlátozást is jelentett sokak számára az EESZT megjelenése, ugyanakkor ez a korlátozás néha problémákat is okozott. A keresőképtelenség ellenőrzését és felülvizsgálati feladatait ellátó kormányhivatali főorvosok részére most megnyitjuk ezt a lehetőséget a visszaélések visszaszorítása érdekében.
Fontos szempont, hogy a külföldön lévő betegekre vonatkozik a külföldön létrejött biztosításbejelentés szabályozása. Itt tulajdonképpen a lényeg annyi, ha valaki külföldön valamilyen egészségügyi ellátásra szorul, akkor lehetőség van eldönteni, hogy az állam ott finanszírozza a betegellátást, vagy akár arra is lehetőség nyílik, hogy hazaszállítsa, a hazaszállítást finanszírozza, és a további kezelés itt történik, elsősorban a beteg érdekeit figyelembe véve.
(Gelencsér Attilát a jegyzői székben dr. Tiba István váltja fel.)
A várólistákkal kapcsolatos szabályozás is jelentős változáson esik át, hiszen azért volt ebben egy durva anomália, és a politikai vitáknak itt gyakran célpontja volt. Ugyanis egy kórházban valamilyen hosszúságú volt ez a várólista, de ebben szerepelt egy olyan közkedvelt és jó hírű orvos, akire aztán rengetegen vártak, miközben a mellette dolgozó, hasonló tudású orvos sokkal hamarabb vállalhatta volna ezt a vizsgálatot, de mégiscsak ahhoz ragaszkodtak a betegek, és a várólista csak ennél az orvosnál volt ilyen hosszú, másoknál pedig könnyebben elérhető volt. Így aztán a várólistákkal kapcsolatos szabályozás is annyiban változik, hogy a várakozási lista és az előjegyzési lista közötti különbséget egyértelműsítik, és hogy milyen irányban van ezen mozgás, az is világossá válik.
Az adatszolgáltatással kapcsolatban, ami az EESZT-ben tapasztalható, ennek érdekében az állam az állami és a magánellátás között olyan választóvonalat akart húzni, amely alapján a visszaélések elkerülhetők. Tehát egyszerű, teljesen világos, hogy az állam számára az állami ellátás, illetve a magánellátás összemosása, összekeverése nem kívánatos. Nyilvánvaló, további feladatokat igényel majd, hogy milyen módon tud együttműködni a két rendszer egymás mellett.
Államtitkár úr említette a lőfegyvertartási engedélyhez előírt egészségi alkalmassági vizsgálat során történő adatkezelést; itt is az EESZT-nek van jelentősége. Korábban is említettem, hogy jelentett már az EESZT megnyitása lehetőséget például a kormányhivatali orvosok számára. Itt minden olyan orvos számára, aki a lőfegyvertartási engedélyt megadja, hozzáférhetővé teszi az EESZT-t. Ha körülnézünk a világban, akkor azt látjuk, hogy nagyon sokan, különösen az Egyesült Államokban nagyon sokan jutnak fegyverhez, és a fegyvertartási orvosi vizsgálatok nagyon-nagyon lazák.
(13.50)
Idehaza, hála istennek, kevesebb ilyen van, de azt látjuk, hogy a veszély itt is fokozódik; és nagyon-nagyon fontos, hogy az egészségügyi vizsgálatot végző orvos minden adathoz hozzájusson, különösen a pszichiátriai témájú adatokhoz, ami szükséges ahhoz, hogy fegyvert tartani vagy fegyvert hordozni, vásárolni kívánó személy valamennyi egészségügyi adata rendelkezésre álljon annak, aki a lőfegyvertartáshoz engedélyt ad.
Nagyon komoly kérdés a halottvizsgálat kérdése. Az elmúlt időszakban az volt a gyakorlat, hogy ha közterületen történt a halálozás, kiment a mentő, a mentőorvos megállapította a halált. De ő ezt igazándiból nem nagyon tehette meg, ezért a halottat óvta, védte, vagy legalábbis a közterületen felügyelte. Kijött a rendőrség. Megvárta, míg kijön egy orvos, az orvos igazolta a halált, majd utána a halottat el lehetett szállítani. 48 500 ilyen eset történt az elmúlt évben. Tehát ez egy teljesen felesleges pluszfeladat volt, miközben a mentőtisztek képezhetők arra, hogy megállapítsák a halált, és a halál beálltával tudjanak intézkedni, hogy a halál tényének megállapítása után, ha a későbbiekben a rendkívüli halál gyanúja merül fel, akkor más vizsgálatra kerül sor, akár speciálisan, megfelelő díjazásban erre képzett orvosok végezzék a további vizsgálatot, illetőleg bűncselekmény gyanúja esetén igazságügyi orvosszakértő részvételével végzett halottszemle és helyszíni halottvizsgálat lehet majd kívánatos.
Az alapellátás terén óriási változás történt. A praxisok között nagyon nagy különbség volt, nem volt egyenszilárdságú a rendszer. Nyilvánvaló két fontos tényező: a lakosság vándorol, bizonyos praxisok lecsökkentek, mások száma durván megnőtt. És az önkormányzatok által felügyelt alapellátásban a háziorvos és az önkormányzat között többféle viszony létezett, volt, hogy az önkormányzat uralta a háziorvost vagy a háziorvos az önkormányzatot, teljesen kaotikus helyzet alakult ki. Azt gondoljuk, hogy egységes állami irányítás alá került, ez mindenféleképpen üdvözlendő.
Nyilvánvaló, hogy állami feladattá válva egy csomó pluszfeladat került az állam kezébe, az alapellátási körzetek kialakítása, háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás, illetve annak szervezése Budapest most éppen kivétel , a védőnői szolgáltatás biztosítása az önkormányzattal együttműködésben, aminek előnye, hogy a védőnők a vármegyei irányító kórház alkalmazottai lesznek, ezzel egységesen az Eszjtv. hatálya alá tartoznak, amivel a bérkülönbségek okozta problémák is megoldódnak. Nem szűnik meg teljesen a kapcsolatuk az önkormányzattal, olyannyira, hogy a rendszer lehetőséget ad, sőt támogatja is, hogy bizonyos önkormányzatok, illetve a védőnők által közösen szervezett programok, mint a baba-mama program és egyebek, megmaradjanak, és ezek a továbbiakban támogatva is lesznek.
Érdekes kérdés az orvosi esztétikai probléma és ennek háttere. Megdöbbentő, hogy az elmúlt időszakban nagy keletje, divatja lett a szépészeti beavatkozásoknak, aminek persze az lett a következménye, hogy mindenki megfelelő szakképesítéssel végezte ezt, nagyon sok szövődmény lett, amely szövődmények majd az állami egészségügyben csapódtak le, és ennek brutális költségei voltak az állami egészségügy számára. Azt gondolom, hogy az úgynevezett invazív vagy minimálinvazív beavatkozásokat arra megfelelő képesítéssel rendelkező orvosok végezhetik el, erre vonatkozik itt a szabályozás is.
Az átalakításnak, ahogyan említettem, másik része a megyei rendszer kialakítása, és ennek eredményeként 15 vármegyében az úgynevezett vezető vármegyei intézményi feladatokat vármegyei kórházak kapták meg, amelyek alá csatlakoztak kisebb kórházak. De van három olyan megye, ahol komoly klinikák működnek, most ezek a klinikák lesznek azok, amelyek vezetik, irányítják, szervezik az egészségügyi ellátást. Államtitkár úr említette az egyiket, ez egy állami intézmény, a másik pedig alapítványi modellváltó egyetemek, és ezek fenntartásába kerülnek majd az intézmények. Nyilvánvaló, hogy itt is a rendszerben az összhangot kívánja megoldani az újfajta szabályozás.
Az önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakellátó intézményekben a szakmai fenntartói jogköröket a vármegyei intézmény és annak vezetősége gyakorolja.
Kémiai biztonsággal és a dohányzással kapcsolatos kérdések merültek fel, különösen a vízipipa megjelenése. Csak jelezni szeretném, hogy a világban évente mintegy 8 millió ember hal meg a dohányzás következtében, illetve Európában 700 ezer ember, és a dohányzók 50 százaléka 14 évvel kevesebb ideig él, mint élhetett volna dohányzás nélkül.
Új változata is megjelent a vízipipának, nemcsak faszenes változatban, hanem elektronikus formában is. Egy szomorú adat: 2012-es felmérés szerint a 13-15 éves korosztályban a fiúk 24, a lányok 15 százaléka használ vízipipát. A cigaretta után a vízipipa a fiatalok körében a második legkedveltebb dohánytermék.
Összehasonlítva a cigarettával, a vízipipadohány több mutagént és karcinogént tartalmaz. Manapság a vízipipa-készítmény hevítésére hagyományosan használt faszén helyett terjedőben van az elektromos fűtés, amely esetében a faszénhevítés során képződő szén-dioxid és PAH, policiklusos vegyületek mértéke csökken. Ugyanakkor bizonyos karcinogén anyagok, mint az akrolein mennyisége többszörösére, mintegy 21-szeresére nő.
Mindezek figyelembevételével azt mondhatom, hogy a célok nem vitathatók ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban. Abban bízunk, hogy a célokat vala-mennyien támogatni fogják. Kérem is a frakciót, hogy támogassa a Belügyminisztérium által tett előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Varga képviselő úr felszólalása késztetett arra, hogy két percben megszólaljak.
Aljasnak és Taigetoszhoz hasonlónak minősítette a költségvetést. Mondja ezt egy olyan képviselő, akinek pártja annak idején 16 ezer kórházi ágyat megszüntetett, 6 ezer embert elküldött az egészségügyből, elvette a 13. havi fizetésüket, kórházakat zárt be, bezárta az Országos Pszichiátriai Intézetet, ahonnét az embereket elküldte az utcára, és kószáltak szerte az országban, bezáratta a Schöpf-Merei Kórházat (Kálmán Olga: Nem igaz! Igazat kéne mondani!), valamint bevezette… képviselő asszony, kérem, hogy hallgasson végig! , bezáratott több kórházat, bevezette a vizitdíjat, amelynek eredményeként statisztikailag igazoltan sokkal kevesebben tudtak orvoshoz fordulni (Kálmán Olga: Persze!), és sokkal súlyosabb állapotban kerültek kórházba, mint az korábban történt. (Cseresnyés Péter: Így van!) Ez valóban egy taigetoszi intézkedés volt. (Cseresnyés Péter Kálmán Olgának: Dolgoztál te a valóságban? Ültél a tévében, és nézted a képernyőt!)
Ha erre célzott a képviselő úr, egyetértek vele. De ha nem erre célzott, akkor pedig (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) nem nagyon tudom minősíteni a hozzászólását, mert köt az orvosi titoktartás. (Sebián-Petrovszki László: Ó, de szép voltál!) Köszönöm szépen.
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A magyar Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. E jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő. Amikor ezt a költségvetést vizsgáljuk, akkor azt kell megnéznünk, hogy az Alaptörvény szellemében készülte a költségvetés.
Néhány alapkérdést tisztáznunk kell. A várható élettartam tekintetében az életmódnak mintegy 43 százalék szerepe van, a genetikai tényezőknek 27 százalék, az egészségügyi ellátásnak mindössze 10, illetve 10 vagy 15 százalék szerepe van. Sajátos magyar helyzet van a várható élettartam tekintetében, hiszen Magyarországon a ’20-as adatok szerint a várható élettartam 75,52 év, ez 72,8 a férfiaknál és 79 év a nőknél. Van egy különleges helyzet, amikor a magyar egészségügyet értékeljük, ez az úgynevezett közép-európai paradoxon. Ennek az a lényege, hogy a 35 és a 65 év közötti korosztályban rendkívül magas a halandóság, gyakorlatilag Európában szinte a legeslegeslegrosszabb. Ebben nyilvánvalóan benne van az elhízás, a mozgáshiány, a dohányzás, a rendkívül magas alkoholfogyasztás, de nagy valószínűséggel az a társadalmi változás, ami 1990-ben történt, az is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez az úgynevezett közép-európai paradoxon csökkentse a várható élettartamot. Érdekes, hogy ez 65 évig tart, 65 év fölött, aki Magyarországon megéri a 65 évet, az ő várható élettartama akár a svédországival is megegyezik, tehát csak erre a bizonyos időszakra vonatkozik. Egy nagyon fontos tényező azonban a rendkívül alacsony társadalmi egészségtudatosság.
Mit is jelent az egészség? Markos Kyprianou, aki az Európai Uniónak az egészségügyi főbiztosa volt, azt mondta, hogy az egészségügybe befektetett források egy versenyképes gazdaság alappillérei, a jó egészség jelentős egyéni és társadalmi érték és erőforrás, melynek megőrzése és fejlesztése nemzeti érdek; a lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza egy nemzet sorsát és a jövőre vonatkozó kilátásait, valamint az ország gazdasági versenyképességét.
A kormány a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől vezéreltetve nemzeti egészségügyi programokat indított. 2019-től 2030-ig öt nemzeti egészségügyi program indult, amelynek forrását a 2024-es költségvetés is biztosítja. Ezek: a nemzeti rákellenes program, a nemzeti keringési program, a nemzeti mozgásszervi program, a nemzeti mentális egészségügyi program és a nemzeti gyermekegészségügyi program. Mi a cél? Az egészségügyi tudatosság növelése; szűrési programok erősítése és kiterjesztése; a beteg egészségügyi rendszerrel való együttműködésének javítása ez elengedhetetlen.
Fontos még a népegészségügyi program is, amely 2021-től ’27-ig tart, a 2024-es költségvetés ehhez is tartalmaz elégséges forrásokat. Ennek eszközei a folyamatosan monitorozott egészségfejlesztési programok és egészségvédelmi programok, a környezetvédelem, a foglalkozásvédelem, az élelmiszer-biztonság, a betegségmegelőzési programok, a védőoltás, a szűrés és a rehabilitáció biztosítása, valamint a humán erőforrás kutatás-fejlesztés biztosítása.
A kormányzat az elmúlt években folyamatosan és a 2024-es költségvetésben is jobbá, hatékonyabbá és egyenszilárdságúvá kívánja tenni az egészségügyet; ugyanakkor prioritásként kezelte korábban a hálapénz megszüntetését és ezzel párhuzamosan a bérfejlesztést, ellensúlyozva, kompenzálva a hálapénzt.
Rendkívül jelentős forrásokat költ a kormányzat, a nemzeti kormány az egészségügyi szolgáltatásra, az egészségügyre. 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint négyszeresére nőtt. 2010 és 2023 között az egészségügyi kiadások 1470 milliárdról 2670 milliárdra növekedtek, szinte majdnem megduplázódtak. A 2024-es költségvetés még efelett biztosít forrásokat az egészségügyre, mindösszesen 3200 milliárd forintot biztosít a kormányzat, ami 420 milliárddal több, mint az előző évben. Nagyon jellegzetes és jellemző, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra 2552 milliárd forintot biztosít a kormányzat ’24-ben, ez 10,4 százalékkal haladja meg a 2023. évit.
Nagyon fontos az a béremelés, ami zajlott és zajlik és a 2024-es költségvetésben is zajlik az egészségügyben, nevezetesen az ápolók bére több mint háromszorosára, az orvosok bére pedig öt-tízszeresére is nő. Egész konkrét példát mondok: egy kezdő orvos fizetése 2010 januárjában 129 500 forint volt, 2023 januárjában 687 ezer forint; egy 30 éve dolgozó orvos 2010 januárjában 225 425 forintot kapott, most pedig 1 millió 794 ezer forintot; és végezetül egy 41 éve dolgozó orvos, aki 2010-ben 262 ezer forintot kapott, most közel 2 millió 400 ezer forintot kap. Ugyanilyen jelentős bérnövekedés látható, tapasztalható a szakdolgozóknál is. Nagyon jellemző, hogy a 2023-as és a ’24-es béremelést összevonva hiszen majd júliusban lesz béremelés, és majd ’24-ben mindössze összesen egy 41,6 százalékos béremelés lesz, ami rendkívül jelentős az egészségügyi szakdolgozók számára. Plusz a kórházak, az egészségügyet támogatók körében is személyenként mintegy 57 ezer forint többletet biztosít. Mindezek azt jelzik, hogy a kormányzat számára kiemelt fontosságú az egészségügy stabil működése és az egészségügyben dolgozók megbecsülése.
Sok vita hangzik el, hogy milyen Magyarországon az orvosi helyzet, és hogy egyre kevesebb az orvos. Ne felejtsük el, hogy 2004-ben, amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor vállaltuk az Európai Uniónak azt a szándékát is, amelyet előtte az öt éven keresztül készült országjelentésében leírt, hogy a csatlakozni kívánt tíz országból mintegy 25 ezer orvost kíván áthozni Európába, Nyugat-Európába, csak Magyarországról 5 ezer orvost.
Mi a jelenlegi helyzet? A jelenlegi helyzet: a korábban menekülő orvosok lassan visszafelé jönnek, és éppen az elmúlt esztendő volt az, amikor több orvos jött vissza, mint amennyi távozott.
(21.30)
Az orvosutánpótlás részletei. A 2011-ben bevezetett rezidenstámogatási program hat ösztöndíjtípust tartalmaz, 100-150-200 ezer forint többletjövedelmet biztosít a programban részt vevőknek. A program indulása óta mintegy 8045 orvos vett részt ebben a rendszerben. A kormány erre közel 30 milliárdot biztosított, ez a forrás rendelkezésre áll a 2024-es költségvetésben is.
A végzett orvosok 91 százaléka kötött szerződést. Egész pontosan a 8045 orvosösztöndíjas közül 4500 jelenleg is részt vesz a szakorvosképzésben, 2700 már megszerezte a szakvizsgáját, de még teljesíti a kötelező szolgálatot, 660 fő már túl van ezen a szerződésen, a szerződésben vállalt kötelezettségen, de továbbra is az állami ellátórendszerben dolgozik. 143 fő, tehát az összes orvos kevesebb mint 2 százaléka az, aki visszaadta az ösztöndíját, és nem kíván az állami rendszerben ténykedni lehet, hogy a magánszolgáltatásban ténykedik , ez az összes orvosnak kevesebb mint 2 százaléka, egész pontosan 1,7 százaléka.
A kormányzati prioritások közül az alapellátás megerősítése elengedhetetlen. A lakosság változása: egyrészt csökkent a lakosság, másrészt a költözések következtében egyes területek elnéptelenedtek, másokban a létszám jelentősen növekedett, újra kell rendezni az alapellátásnak a rendszerét, a praxisokat.
Nem lehet, hogy egy praxisnak a működését az orvos és a polgármester viszonya határozza meg. Nagyon sok példa volt arra, hogy ez hol pozitív volt, hol nagyon egyoldalúan hatott a betegellátásra. Azzal, hogy az állam ezt átvette, egyenszilárdságúvá vált a rendszer.
Azért azt mindenkinek látni kell, hogy egy szegényebb területen sokkal kevesebb lehetőséget tudtak biztosítani az önkormányzatok, mint egy olyan helyen, ahol egy gazdag önkormányzat nagylelkűbb tudott lenni a háziorvosaival.
Az egészségügyi ellátórendszerben jelentős strukturális változások készülnek vagy születtek a törvény szerint.
Elfelejtettem mondani, hogy az ügyeleti ellátásnak az átszervezése, a praxisok irányítása, átvétele, de különösen az ügyeleti átrendezés egyfajta biztonságot, mindenki számára elérhető ügyeleti rendszert biztosít a korábbi, teljesen kaotikus helyzettel szemben.
Néhány intézmény átkerült a leendő centrumkórházakhoz, így a szegedi egyetemhez, a pécsi egyetemhez és a Debreceni Egyetemhez is.
A kormányzat elkötelezett abban, hogy a fekvőbeteg-ellátás strukturális átszervezése mellett új irányítási rendszert és új technológiákat is bevezessen. Az elmúlt évben jelent meg az úgynevezett robotsebészet, a Da Vinci, amelynek a továbbfejlesztése is napirenden van.
Fontos a lakossági gyógyszerellátásnak a javítása. Vannak kis forgalmú gyógyszertárak, amelyek nagyon kevés haszonnal tudnának működni vagy akár anélkül, ezek támogatása feltétlenül szükséges, hogy mindenütt elérhetőek legyenek gyógyszertárak, ez elsősorban a kis forgalmú gyógyszertárakra vonatkozik. Van egy szabály, hogy a patikában 50 százalékos tulajdonosnak kell lenni a patikusnak, aki nem biztos, hogy elegendő forrással rendelkezik. A 2024-es költségvetés is forrást biztosít erre az úgynevezett patikai hitelprogrammal.
Nagyon fontos a nővérszállók fejlesztése. Ahhoz, hogy megfelelő szakszemélyzet legyen, a képzés mellett fontos, hogy megfelelő szociális körülmények vegyék körbe a nővéreket. Erre is jellemző, hogy egy jelentős nővérszálló-fejlesztés indult el.
Nagyon fontos, hogy az állami kézbe került intézményekben biztosítva legyen az intézmény fejlesztése, a minimumfeltételek biztosítása, egyfajta felelős vagyongazdálkodás történjen, és megfelelő műszereket biztosítson a kormányzat, amely jelzi majd a fejlesztést. Az „Egészséges Budapest” programra mintegy 10 milliárd forint van a 2024-es költségvetésben is.
Végkövetkeztetés: a felelős magyar nemzeti kormány 2024. évi költségvetése összhangban van az Alaptörvénnyel. A kiemelt bérfejlesztés az ágazatban, az egészségügyi struktúra megtartása és annak hatékonyabbá tétele, a betegellátás minőségének javítása, a betegelégedettség javítása, javulása a fő cél. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a megtartás, a bizakodás, illetve a humánum költségvetése.
Csak szeretném összevetni, hogy mi volt 2010 előtt, amikor a béreket csökkentették, kórházakat zártak be, nővéreket küldtek el, fizetést csökkentettek, 16 ezer ágyat szüntettek meg, vizitdíjat vezettek be, romlott az ellátás. Az semmilyen tekintetben nem felelt meg az alkotmányosság feltételeinek.
Nyugodtan javasolhatjuk az ellenzéki képviselőknek, hogy ha összevetik ezt a költségvetést az ő 2010 előtti egészségpolitikájukkal és költségvetésükkel, akkor bátran támogathatják a 2024-es költségvetés egészségügyre vonatkozó részeit, illetve majd az egészet. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Varga Ferenc képviselő úr felszólalása késztetett reflexióra. Nem szeretnék hosszan vitatkozni, de ha az Eurostat adatait megnézi, akkor a szegénység egészen másként néz ki, mint ahogy ön mondja.
Az egészségügyi ellátás és a romaság kérdése. Elmondtam, ha megjegyezte, az jó, ha nem, akkor elmondom, hogy az egészségügyi ellátás mindössze 10-11 százalékban felelős az emberek egészségéért, 43-45 százalékban az életmód. Meg kell nézni, hogy mit jelent az életmód a várható élettartam tekintetében. Sajnos az alkoholizmus, a dohányzás, az elhízás miatt azokban a társadalmi rétegekben, amelyeket ez sújt, lényegesen alacsonyabb a várható élettartam.
Említette a nyugdíjasokat is. Hadd mondjam, hogy a legnagyobb tétel a nyugdíjkasszatétel, 6540 milliárd forint, és csökkent a szegénység, hiszen 2010 és ’24 között több mint duplájára emelkedtek a nyugdíjak. Csak reálértékben 20 százalékkal emelkedtek. Nagyon fontos, hogy jelen van a nők kedvezménye, azok, akik dolgoznak, 40 év munka után elmehetnek nyugdíjba, jogosultak korhatár előtti öregségi nyugdíjra. Ez mintegy 467 milliárdot jelent a költségvetésnek. A 13. havi nyugdíj szintén azt jelenti, hogy ne legyen a nyugdíjas romák körében sem szegénység, egy olyan nyugdíj-kiegészítés, amelyet az ön képviselőtársai elvettek gátlástalanul. Mindezek azt jelzik… (Varju László: Hétszer fizettek!) Mindezek azt jelentik, hogy igenis jelentős támogatásban részesül az a társadalmi réteg, különösen a nyugdíjasok, amelynek tagjai leginkább veszélyeztetettek lennének a szegénység tekintetében.
Nagyon-nagyon fontos, és javaslom, képviselőtársam, erre figyeljen oda, hogy nem működik az egészségügyi szolgáltatás együttműködés, életmódváltás nélkül, enélkül nem várható a romák egészségügyi felemelkedése. Köszönöm. (Varga Ferenc közbeszól.)
DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő, a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról beszélt korábban képviselőtársam; én ennek az egészségügyi részéhez kívánok hozzászólni.
Mértékadó szakmai körök komoly kutatásokat végeznek, hogy vajon a migráció milyen mértékben terheli meg az európai lakosságot, illetve az európai egészségügyi szolgáltatókat. Ezek többnyire fellelhető kutatások, bár furcsamód egyre több eltűnik a világhálón, mintha valami cenzúra is jelen lenne. A WHO és a Lancet kutatásai egyértelműen megállapították, hogy a tuberkulózis, a hepatitis B és C, illetve a HIV-fertőzés jelentős mértékben jelen van a bevándorlók között, különösen az Afrikából jövők között Afrikában a HIV-fertőzés egyes területeken eléri a 70 százalékot is , ez komoly kockázatot jelent az EU állampolgárai számára és az EU egészségügyi rendszerére.
Egyébként ezt az Unió már felismerte, s az Európai Parlament és Tanács rendelete a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről már döntött, s hozott határozatot. Azonban az illegális migráció keretében ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan miközben hozunk egy rendeletet, közben lábon lőjük magunkat, és szabad beáramlást biztosítunk , ez a bizonyos egészségügyi előszűrés gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
Néhány kérdésről. A biztonságos egészségügyi ellátást szolgálja, hogy a gyógyszertárakkal kapcsolatos törvény módosult, és a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerésznek joga van nemcsak egy, hanem most már három évre visszamenőleg figyelni, megtekinteni a beteg gyógyszerszedését. Ez egyrészt nemzetbiztonsági, egészségügyi biztonsági és még egyéb biztonsági kérdéseket is, a drog elleni küzdelmet is segíti.
Nagyon fontos egyfajta rendezés a keresőképtelenség megállapításában. Korábban nem volt egyértelmű a keresőképtelenségi ok, ha valaki nem beteg, azonban közegészségügyi okból, hatósági döntés alapján már nem dolgozhat.
A nemdohányzók védelméről is szól a törvény. Itt az az érdekes, hogy a dohányzás elleni törvény bevezetését követően sokfajta alternatív dohányzási mód jelent meg: az elektromos cigaretták, a nikotintartalmúak, illetve a nikotinmentesek. Nemrég van jelen a világban, nemrég van jelen nálunk, de a kutatások egyértelműen azt bizonyítják, hogy ezek az alternatív módok nem kevésbé veszélyesek néhány esetben az a gyanú, hogy még veszélyesebbek, mint a valódi dohányzás , így ezen a fronton próbál rendet tenni egyrészt a bejelentési kötelezettség elrendelésével, másrészt bizonyos termékeknek megtiltja, hogy forgalomba kerüljenek, illetve a bejelentési kötelezettséget is szélesíti.
Mondanék néhány gondolatot a béremeléssel kapcsolatban, merthogy a rendelkezés, a törvényjavaslat erről is szól. Mintegy 420 milliárddal többet biztosít a következő évi költségvetés az egészségügy számára, mint a mostani évi, és nemcsak hogy többet biztosít, hanem ebből 200 milliárdot csak béremelésre lehet fordítani. Az előző évben történt egy 18 százalékos béremelés, most a 200 milliárd forint lehetőséget ad arra, hogy az egészségügyi szakszemélyzet bére elérje az orvosi bérek 37 százalékát; ez lassan közelíti az Európai Unió gyakorlatát.
Bízunk abban, hogy ezzel a munkaerőgondok is csökkennek, de nemcsak ebben, hanem jelzi a kormányzat szándékát, hogy megbecsüli az egészségügyi szakdolgozókat és persze lehetőség lesz egy újfajta sávrendszer kialakítására , de nemcsak őket becsüli meg, hanem azokat az orvosokat is, akik különleges szakmai ismeretekre tettek szert, és szinte unikumként vannak jelen ebben a rendszerben. Az egészségügyért felelős miniszter számára lehetőséget biztosít, hogy a szokványos bérezéstől eltérően számukra többletbérezést biztosítson.
(13.30)
Az egészségügyi kamarákra is vonatkozik a törvényjavaslat, nyilvánvaló, eleddig az Orvosi Kamarában történtek az etikai vizsgálatok, ez most átkerült az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz, és egyrészt lehetőséget ad arra az egészségügyért felelős miniszternek, hogy törvényességi felügyeletet gyakoroljon a kamarák felett, hogy azok jogszerűen, törvényszerűen működjenek.
A biztonságos gyógyszerellátással kapcsolatban és gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatban kiemelném azt a rendelkezést, hogy olyan alacsony volt az árszint, hogy nem kerültek forgalomba, ezért lehetőséget biztosítottak arra, hogy magasabb árszinten, de legalább elérhetően kerüljenek forgalomba, és a nagyon drága eszközökkel szemben versenytárs legyen. Ez is jó hír, és még az is jó hír, hogy a közgyógyellátottak számára a segédeszközök javítása továbbra is díjtalan marad.
Nagyon érdekes a gyógyszerbefogadásra vonatkozó törvényjavaslat. Eleddig úgy tűnt, hogy egy-egy gyógyszer forgalomba hozatala akár öt-tíz évet is igénybe vett, vannak olyan adminisztratív rendelkezések, amelyek ezt nehezítették, a mostani törvényjavaslatban olyan megoldás születik, hogy a gyógyszerbiztonság fenntartása mellett rövidülhet a gyógyszerek forgalomba hozatala, illetve elismerése.
Végezetül pedig a Covid-igazolvánnyal kapcsolatban: ma már nem kötelező Covid-igazolványt szerezni, és nem is kérik ezt sok helyütt számon, de mégis vannak olyan helyek, olyan országok, ahol ezt még kérik. A törvényjavaslat pedig lehetőséget biztosít arra, hogy akinek szüksége van ezekre az igazolványokra, az a továbbiakban is meg tudja szerezni. Egy informatikai rendszer tudja, biztosítja a szükséges adatokat ahhoz, hogy ki mikor, milyen védőoltásban részesült. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az emberi élet két szélső pontja a kezdet és a vég. Ennek misztériuma, vagyis a születés és a halál titokzatossága évezredek óta foglalkoztatta az emberiséget. A születésre úgy kell tekintenünk, hogy az tőlünk független, világra jövetelét nem a megszületendő kezdeményezi, de élete végét, elmúlásának körülményeit az ember jól vagy rosszul, de maga befolyásolhatja.
Tisztázzuk a fogalmat! Az eutanázia a gyógyíthatatlan beteg halálának a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő aktív vagy passzív meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás. A kérdés aktualitását, parlamenti tárgyalását dr. Karsai Dániel az Emberi Jogok Európai Bíróságához küldött beadványa indokolja, amelyben a volt alkotmányjogász kifogásolja, hogy a magyar törvények tiltják most idézet következik „az élet segítséggel történő befejezésére vonatkozó döntés meghozatalát teljes és extraterritoriális térben” az idézet befejezve. Egyszerűen fogalmazva: az életvégi döntésben dr. Karsai engedélyezné az aktív eutanáziát, másként fogalmazva, ahogy ezt Svájcban szokták, az asszisztált öngyilkosságot.
Mint konzervatív személy valamennyi hasonló gondolkodású ember nevében mondhatom, hogy mélyen együttérzünk dr. Karsai Dániellel és a hozzá hasonló, súlyos betegségben szenvedő betegekkel. Mint orvos pedig őszinte empátiával tekintek azokra az embertársainkra, akik betegségét az orvostudomány nem tudja meggyógyítani és eljutnak betegségük végstádiumába.
Mi a helyzet eutanázia kérdésében Európában? Az eutanázia az emberi jogok európai egyezményének 2. cikkelyébe ütközik. A Pretty kontra Egyesült Királyság, Koch kontra Németország, Lings kontra Dánia hasonló esetek, melyek előfordultak a fent említett országokban, ahol az ottani legfelsőbb bíróság az emberi jogok európai egyezményének szellemében döntött. Az eutanáziát vagy más néven asszisztált öngyilkosságot az Európai Unió 27 tagállamából jelenleg csak háromban vagy négyben engedélyezték. Ez azt jelenti, hogy az uniós országok majd 85 százalékában az eutanázia tiltott. Az Európa Tanács 42 tagállamából 36-ban büntetőjogi felelősségre vonást rendeltek el az öngyilkossághoz való segítségnyújtás miatt. Ez egy 2013-as adat.
(22.00)
Tehát az Európai Tanács tagállamainak is több mint 85 százalékában az életvégi döntésben az asszisztált öngyilkosságot büntetni rendelik.
Mi a helyzet Magyarországon? A magyar Alaptörvény értelmezése szerint is alaptörvény-ellenesnek minősül az eutanázia, vagy más néven az asszisztált öngyilkosság. Több alkotmánybírósági határozat is ennek szellemében született.
Ki legyen a partner, a társ az asszisztált öngyilkosságban? Az orvos? Az orvost orvosi esküje tiltja. Az időszámításunk előtt V. században élt Hippokratész esküje ma is érvényes. Ezt mondja ma minden orvos akkor, amikor orvossá avatják: „Az emberi életet minden megkülönböztetés nélkül tisztelem. Orvosi tevékenységem soha nem irányul emberi élet kioltására. A betegek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartom, a bizalmukkal nem élek vissza, és titkaikat a haláluk után is megőrzöm.”
Az emberek, a betegek önrendelkezési jogát maximálisan tiszteletben tartva tudomásul vesszük, hogy annak nem része, hogy más embereket vonjanak be saját cselekedetük, saját öngyilkosságuk végrehajtására. Ez túlmutat az önrendelkezési jogon.
A nehéz helyzetben lévő betegek számára, akik végstádiumban vannak, az egészségügyi ellátásban biztosított a kórházi és az otthoni hospice-ellátás. Az otthoni hospice-ellátás keretében nagyon sokfajta segítséget kapnak a végstádiumban lévő betegek: alap- és szakápolási tevékenységet, tartós, hatékony fájdalomcsillapítást, gyógytornát, gyógykezelést természetes eszközökkel, például fizioterápiával, szociális tevékenységek szervezését, diétás gondozást, tanácsadást, mentálhigiénés gondozást, tanácsadást, beleértve a családtagokat is; a részvevők felkészítése a hospice-ellátásra, valamint a gyógyszerelés tervezése és ellenőrzése. Ez van az ambuláns ellátásban.
Mi van a fekvőbeteg-ellátásban? Az egészségügyi államtitkár úr beszélt már erről. A fekvőbeteg-intézményen belül végzett olyan szakellátás, amelynek célja a különböző osztályokon kezelt terminális állapotú betegek ellátásának segítése, a palliatív ellátási szempontok érvényesítése. Feladata szakmai segítségnyújtás a terminális állapot végső stádiumába került betegek és családtagjaik számára erre kiképzett interdiszciplináris csoport segítségével. Ebbe orvosok és szakápolók értendők.
A hospice-ellátást Magyarországon egyre többen veszik igénybe, jelentős fejlődésen ment át, mint ahogy a tudomány is fejlődik. 2005-ben mintegy 1147 beteg vette igénybe, és az Egészségbiztosítási Alap 34 981 ápolási napot finanszírozott. 17 évvel később, 2022-ben ez a szám megötszöröződött: 5567 beteg mintegy 153 885 napot kapott támogatásként az Egészségbiztosítási Alapból.
Mindezek alapján világosan látható, hogy a hospice-ellátás valamilyen formában segíti az életvégi döntésben a betegeket. Tehát a hospice mint ellátási forma a végstádiumban szenvedő betegek gondozását célozza, azok testi és lelki ápolását, életminőségük javítását, szenvedéseik enyhítését, ha kell, szeretteik körében, biztosítva emberi méltóságuknak a megőrzését, egészen a halálukig. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)