Készült: 2024.09.23.01:44:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

164. ülésnap (2012.02.20.),  171-189. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 53:20


Felszólalások:   163-171   171-189   189      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e a Schiffer András LMP-s képviselő úr által előterjesztett T/5116. számú törvényjavaslatot. (Novák Előd: Az érintettek tartózkodhatnak!) Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 120 igen szavazattal, 172 nem szavazat ellenében, 28 tartózkodás mellett az előterjesztés tárgysorozatba-vételét elutasította. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból. - Az LMP-frakció tagjai hét transzparenst emelnek magasba, Nádasdy, Vári, Krakus, Lawrence Olivier, Fekete Leopárd, Magasdi, D-008 felirattal.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából címmel előterjesztett országgyűlési határozati javaslat általános vitája és a határozathozatal. A külügyi bizottság önálló indítványát H/5873. számon megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm dr. Matej Hoffman urat, Németország budapesti nagykövetét (Taps. - dr. Matej Hoffman felállva köszöni meg a tapsot.), valamint a nagykövetség munkatársait, akik a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából című országgyűlési határozati javaslat elfogadását követik figyelemmel. Most az előterjesztői expozé következik.

Megadom a szót Balla Mihály úrnak, a külügyi bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. Öné a szó, elnök úr.

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tisztelt Nagykövet Úr! Húsz év telt el azóta, hogy Magyarország és Németország aláírta a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződést, de a szabad, demokratikus Magyarország és Németország kapcsolatai hosszabb múltra tekintenek vissza.

Magyarország büszke arra, hogy tevékeny részese volt a vasfüggöny lebontásának, hogy kivette a részét azokból a folyamatokból, amelyek Németország számára az újraegyesítésben csúcsosodtak ki.

(17.20)

Azóta sok mindent elértünk: polgáraink döntésének megfelelően hazánk csatlakozott az észak-atlanti szerződéshez és az Európai Unióhoz, ebben mindvégig számíthattunk német barátaink támogatására, amiért hálásak vagyunk. Németország hazánk legfontosabb gazdasági partnere, ezért kiemelt figyelmet fordítunk német barátaink tanácsaira és javaslataira. Arra törekszünk, hogy a német befektetések számára vonzó, kiszámítható és átlátható gazdasági környezetet teremtsünk.

A magyar-német kulturális és tudományos kapcsolatok sűrű szövésűek, a testvérvárosi kapcsolatok, a civil együttműködések szinte megszámlálhatatlanok. A magyarországi németek közösségi élete mindkét ország kultúráját egyszerre gazdagítja. Az elmúlt húsz év együttműködése intenzív és harmonikus volt. Annak érdekében, hogy a következő húsz év is hasonlóan gyümölcsöző legyen, elengedhetetlen, hogy a magyar és német civilek, politikusok fiatalabb generációi is személyes élményeket, ismereteket szerezzenek egymásról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Nagykövet Úr! Magyarország Németország megbízható partnere volt és maradt a demokratikus értékek és Európa iránt elkötelezett jogállamként. Elköteleztük magunkat amellett is, hogy szembenézzünk az előttünk álló kihívásokkal, és legyőzzük azokat; ebben továbbra is számítunk Németországra, és Németország is számíthat ránk. Erről szól ez az országgyűlési határozat. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa azt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében ki kíván felszólalni ötperces időkeretben. (Jelzésre:) Megadom a szót Németh Zsolt államtitkár úrnak.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Nagykövet Úr! 1992-ben Antall József, Mádl Ferenc, Helmut Kohl és Hans-Dietrich Genscher írta alá a magyar-német barátsági szerződést. Húsz év telt el, és ez a húsz esztendő nagyjából a rendszerváltozásnak a története is. A történelemnek, a sorsnak egy nagyon különös ajándéka az, hogy mi, magyarok egy meghatározó, mondhatnám úgy is, döntő szerepet játszhattunk Németország újraegyesülésében, a német rendszerváltozásban. Hadd idézzem a szerződés egyik alapgondolatát: "A felek kapcsolataikat hagyományos barátságuk és közös kulturális örökségük szellemében alakítják. Minden téren a két országot összekötő különleges kapcsolatoknak megfelelő, szoros baráti együttműködésre törekszenek."

Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő, a magyar-német kapcsolatoknak ez a kiemelkedően fontos időszaka ebben a szellemiségben zajlott le, és ahogy a baráti és együttműködési szerződés célul tűzi ki, európai partnerségi szerződésről beszél, Németország döntő szerepet játszott abban, hogy az euroatlanti integrációs folyamatunk sikeres lehetett, és '99-ben a NATO tagjává válhattunk, illetőleg 2004-ben az Európai Unió tagjává válhattunk, de azt is említhetném, hogy az elmúlt esztendőben az európai uniós elnökségünk sikeres lebonyolításában is a németek kiemelkedően fontos szerepet játszottak.

Magas szintű a két ország közötti párbeszéd: Orbán Viktor miniszterelnök úr csak ebben az elkövetkezendő egy hónapban is kétszer fog Németországba látogatni, Frankfurtba, illetőleg Münchenbe, a napokban zajlott le a külügyminiszteri szintű találkozó, húsz éve folyamatosan, intézményesülten működik a Magyar-Német Fórum.

A magas szintű politikai kapcsolataink mellett a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatainkról is ugyanezt mondhatjuk el: Németország fellendülése Magyarország fellendülését, Németország recessziója Magyarország recesszióját hozza magával, de abban bízunk, hogy a mostani fellendülés ki fog tartani, és az a célkitűzésünk, hogy egymillió munkahelyet létesíthessünk tíz esztendő alatt; ez nagyon jelentős részben valósulhat majd meg a német tőke érdeklődése miatt Magyarország irányában.

És hasonlóan a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkhoz, a kulturális, oktatási, tudományos és kutatási együttműködésről is azt tudom mondani, hogy számos nagyon komoly sikert tudhatunk magunk mögött. A Fraunhofer Intézet magyarországi szerepvállalását szeretném kiemelni, mint ahogy nagyon fontosnak gondoljuk azt is, hogy az első Orbán-kormány időszakában az Andrássy Egyetem létrehozásával nagyon komolyan hozzájárulhattunk a magyar-német oktatási, kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez, és jó hír az, hogy az idei költségvetésben, a 2012-es költségvetésben a kormány 50 százalékkal tudta növelni, 300 millió forintra tudta bővíteni az Andrássy Egyetem költségvetési támogatását.

És ne feledkezzünk el a kétoldalú kapcsolatainkban a németországi magyarokról és a magyarországi németekről sem, hiszen ennek a húsz esztendőnek a története nem lenne leírható elkötelezett németországi magyarok, illetőleg magyarországi németek szerepvállalása nélkül. Az a közösség, amelyik egyébként nagyon sok szenvedést tud maga mögött, a magyarországi németek a kitelepítéstől jutottak el a rendszerváltozást követően a kitelepítési emlékművek felállításáig, a testvér-települési kapcsolatok létrehozásáig, és valósíthattak meg egy olyan jól működő kulturális autonómiát, ami egyébként a rendszerváltozást követően a magyarországi nemzetiségi kisebbségi politikának a középpontjában állott, és bízunk abban, hogy a következő választásokon lesz a német kisebbségi önkormányzat színeiben immáron parlamenti képviselője is a magyarországi németeknek.

Tisztelt Ház! A kormány egyetért és támogatja az előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor, erre képviselőcsoportonként 8-8 perc, a független képviselőknek összesen 5 perc áll rendelkezésre.

Megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek. Felszólalásra következik Szabó Vilmos képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából.

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Nagykövet Úr! Az elmúlt három évben a magyar-német kapcsolatok jeles évfordulóira emlékezhettünk. 2009-ben a határnyitás 20. évfordulójára, ami döntő momentum volt Németország újraegyesítésében. A falból Magyarország verte ki az első követ - így méltatta Helmut Kohl német kancellár 1989 decemberében itt ebben a Házban Magyarország szerepét a belnémet határ 1989. november 9-ei megnyitásában. A magyar kormány az akkori NDK-ból érkezett németek előtti határnyitás bátor döntésével történelmi módon járult hozzá Németország és Európa megosztottságának felszámolásához is. Történelmi sorsfordító időkre emlékeztünk, hiszen a határnyitást néhány héttel megelőzően a világ lélegzetvisszafojtva figyelte, amikor Magyarország és Ausztria külügyminisztere, Horn Gyula és Alois Mock átvágták a vasfüggöny szögesdrótját. 2010-ben a Magyar-Német Fórum születésének 20. évfordulóját ünnepeltünk. Nagyon fontos szerepe volt, van és lesz is a fórumnak a két ország átfogó kapcsolatrendszerének folyamatosan megerősítésében és fejlesztésében.

Most a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés 20. évfordulójára emlékezünk, amelyet 1992. február 6-án Helmut Kohl német kancellár, Antall József miniszterelnök, Hans-Dietrich Genscher és Mádl Ferenc Budapesten írtak alá. Tíz évvel ezelőtt, a barátsági szerződés 10. évfordulóján a Bundestagban 12 pontból álló nyilatkozatban emlékeztek meg az eseményről "Németország és Magyarország együttműködése a kibővített Európai Unióban" címmel.

(17.30)

A középpontban akkor Magyarország uniós tagságának, csatlakozásának hathatós támogatása volt. Döntő és nagyon fontos volt számunkra a támogatás, amit kaptunk a saját nemzeti teljesítményünkhöz, erőfeszítéseinkhez, az uniós tagság elnyeréséhez.

Fontos, azt hiszem, az is - máig ható érvénnyel is -, hogy a tizenkét pontban elismeréssel szóltak a szegedi folyamatról, a Szerbia demokratizálódásában játszott magyar szerepről, és a magyar-német együttműködésről ebben a folyamatban.

A magyar-német kapcsolatokat mindkét fél kiemelkedően fontosnak ítéli, szoros baráti, stratégiai, történelmi jelzőkkel illetjük, jellemezzük, amelyek kiterjednek az élet minden területére. Az elmúlt húsz év dinamikus, széles körű és átfogó fejlődést hozott mind a politikai, gazdasági, kulturális életben, a kisebbségek életében, a magyarországi németek és a Németországban élő magyar kisebbség számára a civil kapcsolatokban. Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Nyilván sok időbe telne minden tényt felsorolni, nem is szükséges ezt megtennünk, hiszen mindannyian tisztában vagyunk vele, és a külügyi bizottság határozattervezete tartalmazza is a legfontosabbakat. Biztosan kijelenthetjük, hogy rendkívül szilárd alapokra építkezhetünk a jövőben, és csak rajtunk múlik, hogy a jövő is a közös sikerekről szóljon, rajtunk mindannyiunkon és a mindenkori kormányokon, Magyarországon és a Német Szövetségi Köztársaságban is.

Itt a parlamentben persze szeretném azért külön kiemelni az intenzív parlamenti kapcsolatokat is, a baráti csoportok aktivitását, az ösztöndíjprogramot, amelynek keretében 2008-tól a magyar parlament is fogad németországi gyakornokokat.

A Magyar Szocialista Párt kormányon és ellenzékben folyamatosan a két ország és a két nép kapcsolatainak előmozdításáért, fejlesztéséért dolgozott, részei és részesei vagyunk a sikereknek, az elért eredményeknek. A jövőben is elkötelezetten fogunk mindezért dolgozni, hogy további sikereket érjünk el a két ország, a két nép együttműködésében. A Magyar Szocialista Párt a határozattervezet elfogadását támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Bana Tibor képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportja támogatja "A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés aláírásának húszadik évfordulója alkalmából" címet viselő határozati javaslatot. Támogatjuk ezt a határozati javaslatot, hiszen a magunk részéről nemzeti ellenzéki pártként mi is elismerjük, és érdekeltek vagyunk a sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés fenntartásával Németország tekintetében. A mi véleményünk is az, hogy meg kell tennünk a szükséges lépéseket a jövőben a politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és társadalmi kapcsolatok fejlesztésének irányába, és mi a magunk részéről Németországra ebben a tekintetben stratégiai partnerként tekintünk.

Ugyanakkor a határozati javaslatnak van néhány mondata, amelyekkel kapcsolatban mindenképpen hangot kell hogy adjunk fenntartásainknak, kritikáinknak. Idézek innen egy mondatot: "Kétoldalú együttműködésünk kiemelt területe az Európai Unió elmélyítése, egy értékalapú, erős, versenyképes, a globális színtéren gazdasági és politikai szempontból is meghatározó szerepet játszó közösség kialakítása, és a bővítési folyamat következetes továbbvitele." A magunk részéről határozott álláspontunk az, hogy az Európai Unió további mélyítése sem a német nemzetnek, sem a magyar nemzetnek nem érdeke, ugyanakkor egy értékalapú, erős Európa iránt mi is elkötelezettek vagyunk, egy olyan Európa iránt, amely a keresztyén értékeken nyugszik, és amely a nemzetek Európáját jelenti, nem pedig azt az irányt, amelyet az elmúlt években egyre gyorsabban az Európai Unió, a Közösség felvet, nevezetesen a szuperállami berendezkedés irányába tett lépéseket, az európai egyesült államok megteremtődésének irányába ható lépéseket.

A mai napon fogunk itt az Országgyűlésben szavazni a költségvetési paktumról vagy europaktumról, amellyel kapcsolatban szintén jó néhány fórumon hangot adtunk azon véleményünknek, hogy ez egy elfogadhatatlan mértékű újabb beavatkozás a magyar függetlenségbe, nemzeti önrendelkezésünk egy újabb szeletének a feladását jelenti, és nem mellesleg a Magyar Országgyűlés döntési jogkörét is jelentősen szűkíti a költségvetési paktum.

Mindemellett el kell hogy mondjam azt, hogy a Jobbik euroszkeptikus alapállása következtében úgy gondolja, hogy az Európai Unió, a Közösség kétes jövője miatt felértékelődnek a bilaterális kapcsolatok az elkövetkezendő időszakban, és így Németország tekintetében mindenképpen érdekeltek vagyunk a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában, fejlesztésében, hiszen első számú kereskedelmi partnerünkről van szó. Ugyanakkor azt mindenképpen hozzá kell hogy tegyem, abban bízunk, hogy Németország beruházásaiban - gondolok itt akár autóipari munkahelyteremtő fejlesztéseire - mindenképpen a hosszú távú gondolkodás stratégiáját fogja képviselni a profit visszaforgatásával, és a magyar munkaerő kellő megbecsülésével képzeli el ezeket a fejlesztéseit, beruházásait. Ez esetben mi természetesen a magunk részéről mint nemzeti elkötelezettségű országgyűlési képviselők támogatni tudjuk ezeket a fejlesztéseket.

Szót kell ejteni a kultúra, az oktatás, a tudomány vagy éppen a kutatás-fejlesztés területén fennálló együttműködésekről, ezeknek a fenntartása és a továbbvitele is mindenképpen érdeke hazánknak. Mint ahogy képviselőtársaim is elmondták a korábbiakban, szintén szót kell ejteni, és a magam részéről üdvözöltem azt, hogy a határozati javaslat külön bekezdést szentelt a hazánkban élő német kisebbség hídszerepének, hiszen a mi meggyőződésünk szerint is a magyarországi németség aktív közösségi életével nagyban hozzájárult mind a Németországi Szövetségi Köztársaság, mind Magyarország kultúrájának gazdagításához, gyarapításához, és nagyban hozzájárult a magyarországi németség az elmúlt két évtized során kapcsolataink fejlesztéséhez is.

A városok és régiók közötti partnerségek, az egyesületek, civil szervezetek együttműködése tekintetében szintén egy kulcsfontosságú kérdéssel állunk szemben, pozitív tapasztalatokról beszélhetünk ebben a tekintetben, és a magunk részéről bízunk abban, hogy ezeket tovább tudjuk vinni a jövőben is.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve a Jobbik frakciójának álláspontját elmondhatom azt, hogy a német kapcsolatok kiemelt jellegének vonatkozásában egyetértés mutatkozik az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között, és bár az Európai Unió jövője kapcsán a mi elképzeléseink határozottan, gyökeresen szemben állnak a többi képviselőcsoport véleményével, így szemben állnak mind a fősodratú magyar politika, mind a fősodratú német politika képviselőinek a véleményével, álláspontjával, ezt is mérlegre téve azt gondoljuk, hogy a további szoros és széles körű együttműködés iránti elkötelezettség kinyilvánítása a huszadik évforduló alkalmából egy rendkívül fontos dolog, és a Németországgal fennálló és fenntartandó baráti együttműködés, stratégiai partnerség magasabb rendű, fontosabb és nagyobb jelentőséggel bír annál, mint hogy ezt a dolgot mérlegre téve esetleg tartózkodjunk vagy ne támogassuk ezt a javaslatot. Így összességében a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatni fogja a határozati javaslatot, igennel fogunk tehát szavazni rá.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Mile Lajos képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából.

Megadom a szót, képviselő úr.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződést 1992. február 6-án Magyarország részéről Antall József miniszterelnök úr, Németország részéről Kohl kancellár írta alá. Ha visszagondolunk erre az időszakra, bátran jelenthetjük, hogy ennek a korszaknak két kiemelkedő politikai személyiségéről beszélünk, merem állítani minden túlzás nélkül, hogy két államférfi szignálta ezt a szerződést.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez az időszak a magyar történelemben az az időszak, amikor még a rendszerváltozás elején tartottunk, tele voltunk reményekkel, tele voltunk hittel, megvoltak már a tapasztalataink persze a nehézségekkel kapcsolatban is, de tele voltunk kételyekkel, bizalmatlansággal, bizonytalansággal, és ez a szerződés mintegy bátorítást adott a korabeli Magyarországnak.

(17.40)

Ez a bátorítás, ez a buzdítás nemcsak a politika formálóinak szólt, nemcsak a politikai elitnek, hanem az ország egészének is szólt. Hiszen a rendszerváltozás egyik fontos eleme volt az is, hogy visszataláljunk Európába, ahol mindig is helyünk volt. Ez a szerződés ebben támogatott bennünket, hogy erre igenis van remény, sőt kívánatos, sőt, szívesen fogadnak ott bennünket. Ennek a szerződésnek az aláírása ilyen irányban is egy nagyon fontos bátorító lépés volt.

A következő, ami rendkívül fontos dátum, a 2004-es csatlakozásunk, hiszen ezáltal új terepe nyílt meg az együttműködésnek, hiszen immáron a Közösség, később az Európai Unió keretein belül tudtunk együttműködni Európa fejlesztéséért. Most nem is sorolom föl azt a sok területet, ahol ez az együttműködés megnyilvánul. Hiszen az Európai Uniótól a NATO-n keresztül egészen az Andrássy Egyetemig vagy akár a városok, települések közötti partnerségi, testvéri kapcsolatokig nagyon sok területét, vonatkozását öleli át a lehetséges együttműködéseknek. Ezek rendkívül fontosak, és azt gondolom, a későbbiekben is erősítendők.

Manapság immár azt tapasztalhatjuk, hogy Németország meghatározó és egyben sajátos szereppel is bír. Egyrészt a 27 tagállam egyike az Európai Közösségben, az Európai Unióban, másrészt pedig meghatározója is ennek az integrációnak. Németországnak nincs olyan mozdulata, nincs olyan döntése, ami egész Európában ne válna érzékelhetővé, és ne befolyásolna folyamatokat az európai politika egészében, sőt, bizonyos aspektusból közelítve, talán a világpolitikára tekintve is igaz az, amit elmondtam. Tehát mint ilyen, azt mondhatjuk, hogy Németország az integráció központja. Magyarország abban érdekelt, hogy a kétoldalú kapcsolatok, az államközi és a két ország közötti kapcsolatok tovább mélyüljenek, tovább bővüljenek, és lehetőleg minél szélesebb körre terjedjenek ki. Úgy gondolom, hogy ez kölcsönös érdek is.

A Lehet Más a Politika minden ilyen irányú lépést támogatni fog és támogat. És természetesen abban is érdekeltek vagyunk, hogy Európa újraépítésében, Európa építésében egy egységesebb, tehát minden szempontból, a periférián lévő államok szempontjából is egy kiegyensúlyozottabb és igazságosabb Európa épüljön ki, és ebben tudjunk együtt dolgozni. Ehhez az együttmunkálkodáshoz is kívánunk nagyon sok sikert, és ebben a szellemben a Lehet Más a Politika támogatja ezt a határozati javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Hörcsik Richárd képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatja az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslatot, ami véleményünk szerint méltó megemlékezése annak a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződésnek, amit éppen 20 esztendővel ezelőtt írt alá Antall József magyar miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár. Talán vannak közöttünk olyan képviselők, akik emlékeznek rá, hogy az európai uniós csatlakozásunk folyamatában, a kezdetekben ez a szerződés 20 évvel ezelőtt számunkra milyen fontos reményt és segítséget jelentett, hogy az európai integráció rögös útján Magyarország elindulhasson.

Tisztelt Elnök Úr! Ezzel kapcsolatban a mostani országgyűlési javaslatnak pusztán egy rövid passzusára szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét. Az 1992-ben aláírt szerződés egyik alapvető célkitűzése az volt, hogy Németország mint az akkori Európai Közösségek egyik alapító országa, segítségére lesz Magyarországnak, hogy minél hamarabb csatlakozhasson az európai népek nagy családjához. Ez akkor nagy bátorítást adott számunkra. Mint az európai ügyek bizottságának akkori első elnöke és azóta is tagja, az 1992 óta eltelt mintegy 20 év során személyesen is tapasztalhattam ezt a támogatást. Ma már kevesen vagyunk itt a parlamentben, akik emlékezünk rá, milyen parázs viták között, de mégis szilárd elhatározással döntöttük el, hogy csatlakozni szeretnénk az Európai Közösségekhez. De valljuk be őszintén, hogy 1992-ben bizony még nem tudtuk pontosan, hogy mit is kell teljesíteni, kik lesznek a szövetségeseink, kik fognak bennünket segíteni.

Ma már, 20 év távlatában, nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy Németország az elmúlt két évtized során, különösen a '92 és 2004 közötti időszakban nemcsak kormányzati szinten vagy a gazdaság területén, hanem a parlamenti kapcsolatok dimenziójában is sokat tett hazánk európai integrációjáért. Húsz év alatt több tucat parlamenti delegáció fordult meg Bonnban, majd Berlinben, és a Bundestag képviselői számtalan alkalommal nyújthattak kézzelfogható segítséget a magyar jog- és intézményrendszer átalakításában, illetve az európai jog hazai átültetésében.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Magyarország mindig hálás lesz azért a segítségért, amelyet a német képviselők nyújtottak nekünk tapasztalataik, meglátásaik átadásával; és nemcsak a Bundestagban, hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, különösen pedig az Európai Parlamentben. Engedjék meg, hogy két nevet különösen is megemlítsek: Egon Klepsch, aki a '90-es évek közepén volt elnöke, és Hans-Gert Pöttering, aki a 2000-es évek közepén volt elnöke az Európai Parlamentnek.

Végül engedjék meg, hogy még egy nevet megemlítsek, egy bajor európai parlamenti képviselő nevét, Habsburg Ottó nevét, aki haláláig segítette Magyarország ügyét Európa-szerte. Neve minden magyar számára megtestesítette nemcsak a jól ismert osztrák-magyar, hanem a magyar és a német nép közötti sok évszázados közös múlton alapuló különleges kapcsolatot, hiszen sokan elfelejtették, hogy Habsburg elnök úr bajor európai parlamenti képviselő volt. Most, amikor 20 évvel a '92-es baráti szerződés aláírása után megújítjuk kapcsolatainkat Németországgal, emlékezzünk egy pillanat erejéig az előbb említett Habsburg Ottóra is, aki élete alkonyán is úgy nyilatkozott: "mint bajor európai parlamenti képviselőnek, nekem sosem volt probléma magyarságomat megtartani".

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Ezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk lévő határozati javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Balla Mihály képviselő urat, a külügyi bizottság elnökét, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, megadom a szót, elnök úr. (Dr. Nagy Andor jelentkezik.)

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság elnöke: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Igyekszem nagyon rövid lenni, hiszen...

ELNÖK: Elnök úr, elnézését kérem, technikai probléma van, mert képernyőm ugyan nem jelezte, de Nagy Andor képviselő úr kíván felszólalni, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Megkövetem ezért, és elnézését kérem. Megadom a szót.

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Képviselőtársaim azt kérték tőlem, hogy röviden, de velősen beszéljek. Ennek próbálok is eleget tenni. Nekem nincs megírt beszédem, fejből, sőt sokkal inkább szívből szeretnék néhány gondolatot mondani, mert úgy gondolom, ha szívből beszél az ember, akkor arra jobban odafigyelnek.

Engedje meg, nagykövet úr, hogy a kereszténydemokrata frakció nevében önt is és munkatársait is nagy szeretettel köszöntsem, úgy is, mint a német-magyar baráti tagozat elnöke. Kevesen ülnek itt a teremben olyanok, akiket az a szerencse érhetett, mint engem, hogy 1989 augusztusában kerültem ki Berlinbe tanulni, és ott voltam azon a napon, kalapáccsal a kezemben, amikor a falat lehetett bontani. Akkor is nagyon jó volt magyarnak lenni, mert elhangzott akkor is, mint ahogy többször is, ahol megfordultam, hogy ha mi, magyarok nem nyitjuk meg annak idején az NDK-menekültek előtt a határt, akkor nincs német újraegyesítés, és akkor nincs európai újraegyesítés.

(17.50)

Örülök annak, hogy mint a Magyar Országgyűlés tagja, ennek a parlamentnek a tagja, részt vehetek azon a 20 éves ünnepségen, amelyen arról a szerződéskötésről emlékszünk meg, amely 1992-ben történt. Én akkor jogot hallgattam a berlini egyetemen, nem itt ültem, ebben a parlamentben, hanem éppen Berlinben, és nem gondoltam volna, hogy 20 év múlva én mondhatom a kereszténydemokrata frakció nevében ezt a beszédet.

20 év nagyon rövid idő egy nemzet életében, viszonylag hosszú idő egy ember életében, gyorsan elmegy. Képviselőtársaim több szempontot felhoztak már a vitában, én ezeket nem akarom megismételni, szeretnék azonban néhány dolgot ezekből kiemelni. Németország, és ez elhangzott, Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. Kevesen tudják, hogy Kína és Brazília után Magyarországon fektették be a németek a legtöbb pénzt, majdnem 20 milliárd eurót invesztáltak hazánkba, ami annak is a bizonyítéka, hogy a magyarokban a németek bíznak, mint ahogyan mi is mindig is bíztunk a németekben, végig a történelmünk során. 500 ezer embernek adnak munkát a német cégek, aminek hihetetlen jelentősége van. Kevés olyan ország van a térségben, ahol külön egyetemen németül lehet hallgatni. Az Andrássy Egyetem egy unikum. Büszkék vagyunk arra is, hogy az első Orbán-kormány idején rakhattuk le ennek az egyetemnek az alapjait.

A német-magyar fórumon kétévente megemlékezünk arról, hogy mennyire fontosak nekünk ezek a kapcsolatok, és többen ülnek itt a teremben olyan polgármesterek, akár közgyűlési elnökök, akiknek bizonyára van kapcsolatuk valamelyik német településsel.

Végezetül, hogy mennyi érzelem van ezekben a kapcsolatokban, ezzel zárnám a beszédemet, elmesélnék egy történetet arról a Fischer-családról, amelynek az egyik tagja később Németország külügyminisztere lett, és Budakesziről telepítették ki őket. 1954-ben, amikor sajnos a németek megverték az azóta is legjobb magyar csapatot, az akkori aranycsapatunkat Bernben, Joschka Fischer, aki már nem itt született Budakeszin, hanem Németországban, de az édesapja és a felmenői is itt látták meg a napvilágot, 200 éve éltek Magyarországon, megnézte ezt a meccset, és amikor a németek sajnos megvertek bennünket, akkor sírva fakadt. Sírva fakadt az az ember, akinek a családját 200 éve vetette ide a sors, akit kitelepítettek innen, de a magyaroknak szurkolt ezen a mérkőzésen. Ez is elárulja azt, hogy mennyi érzelem van a magyar-német kapcsolatokban, ez is bizonyítéka annak, hogy lehet Magyarország megítélése most a német médiában átmenetileg rossz, de gondoljunk a történelemre, gondoljunk azokra a gyökerekre, azokra a személyes élményekre, amelyek bennünket, magyarokat és németeket mindig is összekapcsoltak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további jelentkezőket a monitoromon nem látok, megkérdezem Balla Mihály képviselő urat, a külügyi bizottság elnökét, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót, elnök úr.

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Így második nekifutásra sem tudok mást mondani, mint azt, hogy minden parlamenti frakciónak köszönöm a támogatást, amely megnyilvánult a külügyi bizottság múlt heti ülésén, hiszen egyhangúlag támogatta a bizottság az előterjesztést, és bízom abban, hogy ez a szavazatokban is jelentkezni fog, ezáltal tudunk köszönetet mondani minden olyan embernek, akár politikusnak, akár hétköznapi embernek, polgármesternek, mindenkinek, az olyan hétköznapi embereknek, akik valamilyen módon a saját múltukban erősítették a német-magyar kapcsolatokat.

Bízom benne, hogy ha a szavazatunkkal egységesen kifejezzük ennek az együttműködésnek a további évekre szóló lehetőségét, akkor ezáltal köszönetet tudunk mondani mindenkinek, aki az elmúlt 20 évben valamit is tett a magyar-német kapcsolatok erősítéséért.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. Most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/5873. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot (Az eredmény megjelenésekor taps.): az Országgyűlés 359 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a határozati javaslatot elfogadta. Köszönöm.

Megköszönöm a nagykövet úr és kísérete részvételét, további jó munkát, jó együttműködést kívánok.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) országgyűlési határozatban foglaltak 2009. és 2010. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala. A mezőgazdasági bizottság önálló indítványát H/5853. számon kapták kézhez a képviselők. Mivel a határozati javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/5853. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 357 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvényméretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok határozathozatala és lehetőség szerint a zárószavazás. Az előterjesztést T/5708. számon, a mezőgazdasági bizottság ajánlását pedig T/5708/5. számon kapták kézhez. A T/5708/6. számú módosító javaslatot előterjesztője visszavonta, így erről a bizottság ajánlást sem készített.

Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatal következik.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom Önöket, hogy az előterjesztő a benyújtott módosító javaslatokat, amelyek az ajánlás 1. és 2. pontjaiban szerepelnek, nem támogatja, és azok a szükséges bizottsági támogatást sem kapták meg. Ennek ellenére a 2. pontban szereplő javaslatról szavaznunk kell, mert az LMP-frakció kérte a határozathozatalt.

A 2. pontban Vágó Gábor és Szabó Rebeka a 3. § (2) bekezdésében szövegcserés módosítást javasolnak. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 24 igen szavazattal, 333 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott módosító javaslat hiányában most a zárószavazásra is sor kerülhet. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/5708. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 303 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 55 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz érkezett módosító javaslatok határozathozatala és lehetőség szerint a zárószavazás. Az előterjesztést H/5834. számon, az ehhez kapcsolódó előterjesztői háttéranyagot H/5834/1. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig H/5834/5. számon kapták kézhez. Az államtitkári zárszó már elhangzott, most a határozathozatal következik.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom Önöket, hogy az előterjesztő a benyújtott módosító javaslatokat, amelyek az ajánlás 1-5. pontjaiban, valamint a kiegészítő ajánlás 1-4. pontjaiban szerepelnek, nem támogatja, és azok a szükséges bizottsági támogatást sem kapták meg. Ennek ellenére az ajánlás 1. pontja, valamint a kiegészítő ajánlás 1., 2. pontjai kivételével a további javaslatokról szavaznia kell az Országgyűlésnek, mert ezekről a Házszabály szerint kérték a határozathozatalt.

(18.00)

Az ajánlás 2. pontjában Molnár Csaba és Gyurcsány Ferenc a preambulum átfogó módosítását kezdeményezik, ennek elfogadása kizárja a kiegészítő ajánlás 1., 2. és 3. pontját. Független képviselők kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 47 igen szavazattal, 312 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Most az kiegészítő ajánlás 1. pontjában Veres János és Szekeres Imre indítványáról döntünk az MSZP kérése alapján. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 47 igen szavazattal, 294 nem ellenében, 14 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Most a kiegészítő ajánlás 2. pontjában Veres János és Szekeres Imre indítványáról döntünk az MSZP kérése alapján. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 48 igen szavazattal, 296 nem ellenében, 14 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Most a kiegészítő ajánlás 3. pontjában Veres János és Szekeres Imre indítványáról döntünk az MSZP kérése alapján. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 46 igen szavazattal, 301 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 3. és 4. pontja alternatívát tartalmaz a határozati javaslat 1. pontjának módosítására. A 4. pontban Balczó Zoltán és mások azt kezdeményezik, hogy az Országgyűlés utasítsa el a szerződést, a 3. pontjában Jávor Benedek és Scheiring Gábor a szerződés támogatását meghatározott feltételek teljesüléséhez köti.

Először a 4. pontról a Jobbik kérésének megfelelően döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 43 igen szavazattal, 317 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Most az ajánlás 3. pontjáról az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 15 igen szavazattal, 344 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 5. pontjában Jávor Benedek és Scheiring Gábor a határozati javaslatot új pontokkal egészítik ki, amelyekben a kormány számára kívánnak feladatot előírni. Az LMP kérésére szavazunk.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 52 igen szavazattal, 304 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott módosító javaslat hiányában most a zárószavazásra is sor kerülhet. Erről a Jobbik képviselőcsoportja név szerinti szavazást kért. Kérem a jegyzőket, hogy felváltva olvassák fel a képviselők nevét, majd a leadott szavazatokat hangosan visszaismételve rögzítsék.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/5834. számú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

(A jegyzők felváltva olvassák a képviselők névsorát, majd hangosan megismétlik a képviselők állásfoglalását. A felolvasást dr. Stágel Bence kezdi, majd Szilágyi Péter folytatja.)

Ágh Péter: igen.

Dr. Ángyán József: igen.

Dr. Apáti István: nem.

Dr. Aradszki András: igen.

B. Nagy László: igen.

Babák Mihály: igen.

Bábiné Szottfried Gabriella: igen.

Dr. Bácskai János: igen.

Bagdy Gábor: igen.

Dr. Baja Ferenc: nincs jelen.

Balázs József: igen.

Balczó Zoltán: nem.

Balla Gergő: nem.

Balla György: igen.

Balla Mihály: igen.

Balog Zoltán: igen.

Balogh József: igen.

Bana Tibor: nem.

Bánki Erik: igen.

Bányai Gábor: igen.

Baracskai József: igen.

Dr. Bárándy Gergely: igen.

Baráth Zsolt: nem.

Bartos Mónika: igen.

Básthy Tamás: igen.

Bebes István: igen.

Becsó Zsolt: igen.

Bencsik János: tartózkodik. (Taps a Jobbik soraiban.)

Dr. Bene Ildikó: igen.

Berényi László: igen.

Bertha Szilvia: nem.

Bíró Márk: igen.

Bodó Imre: igen.

Bodó Sándor: igen.

Dr. Bohács Zsolt: igen.

Dr. Bóka István: igen.

Boldog István: igen.

Boldvai László: igen.

Borbély Lénárd: igen.

Borkai Zsolt: igen. (Jobbikos képviselők egy transzparenst emelnek a magasba, amelyre a következő van írva: "Mégis gyarmat leszünk".)

Dr. Botka László: nincs jelen.

Bödecs Barna: nem.

Brájer Éva: igen.

Dr. Braun Márton: igen.

Dr. Budai Gyula: igen.

Burány Sándor: igen.

Bús Balázs: igen.

Csampa Zsolt: igen.

Csenger-Zalán Zsolt: igen.

Cseresnyés Péter: igen.

Dr. Cser-Palkovics András: igen.

Cserna Gábor: igen.

Csizi Péter: igen.

Csóti György: igen.

Csöbör Katalin: igen.

Czerván György: igen.

Dr. Czira Szabolcs: igen.

Dr. Czomba Sándor: igen.

Czunyiné dr. Bertalan Judit: igen.

Dr. Daher Pierre: igen.

Dr. Dancsó József: igen.

Dankó Béla: igen.

Demeter Ervin: igen.

Demeter Zoltán: igen.

Dióssi Csaba: igen.

Dr. Dorkota Lajos: igen.

Dr. Dorosz Dávid: tartózkodik.

Dúró Dóra: nem.

Egyed Zsolt: nem.

Ékes Ilona: igen.

Ékes József: igen.

Endrésik Zsolt: nem.

Erdős Norbert: igen.

Ertsey Katalin: tartózkodik.

Farkas Flórián: igen.

Farkas Gergely: nem.

Farkas Sándor: igen.

Farkas Zoltán: igen.

Dr. Fazekas Sándor: igen.

Fejér Andor: igen.

Ferenczi Gábor: nem.

Ficsor Ádám: igen.

Firtl Mátyás: igen.

Dr. Fónagy János: igen.

Font Sándor: igen.

Földesi Gyula: igen.

Földi László: igen.

Fülöp István: igen.

Gajda Róbert: igen.

Dr. Garai István Levente: igen.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás: (Felmutat egy plakátot, amelyre a következő van írva: "Lehet nemet is mondani.") Lehet nemet is mondani! Nem.

Gelencsér Attila: igen.

Gőgös Zoltán: igen.

Göndör István: igen.

Dr. Gruber Attila: igen.

Gulyás Dénes: igen.

Gulyás Gergely: igen.

Gúr Nándor: igen.

Dr. Gyenes Géza: nem.

Dr. Gyimesi Endre: igen.

Gyopáros Alpár: igen.

Gyöngyösi Márton: nincs jelen.

Győrffy Balázs: igen.

Dr. György István: nincs jelen.

Gyurcsány Ferenc: nem. (Derültség és zaj.) Gyurcsány Ferenc: igen.




Felszólalások:   163-171   171-189   189      Ülésnap adatai