Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt ÁSZ-elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Varga Mihály: Hol a kormány? - Pál Tibor: Itt vagyok. - Varga Mihály: De nem az a téma! A zárszámadás a téma! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ülj át ide, Tibor!) Mi a helyzet, elnök úr? Ön vezeti az ülést.

ELNÖK: Képviselő úr, a kormányt képviselik.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Akkor, ha megengedné, hogy az órát visszaállítsák…

ELNÖK: Igen, 40 másodpercet rászámolunk.

Parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! E rövid intermezzo után, hogy a kormány most a helyén van vagy nincs a helyén - majd mindenki eldönti a maga helyén -, én a következőt szeretném elmondani. A mai napon a zárszámadás vitájában eddig szinte alig esett szó az önkormányzatokról, talán közvetett formában a lakásépítéseknél, illetve nemrég hallhattuk a létszámleépítések kapcsán. Pedig azt gondolom, hogy az önkormányzatok is megérdemelnek néhány szót a zárszámadás vitájában, igaz, nagyon nincs mivel dicsekednie ennek a szférának, hiszen 2003-ról akkor azt mondtuk, hogy az önkormányzatok fekete éve - igaz, akkor még nem ismertük a 2004. évi költségvetési kondíciókat. (Dr. Veres János visszatér az ülésterembe.)

Ha abból indulok ki, hogy mit ígértek önök a kampányban, illetve az önkormányzati választások során az önkormányzati szférát illetően, akkor az reménykeltő volt az ezt a tisztséget vállaló önkormányzati képviselők, polgármesterek, önkormányzatban dolgozók számára. Aztán ahogy telt-múlt az idő, kiderült, hogy önök mindösszesen negyedévre tudták betartani az ígéreteiket, 2002 utolsó negyedévében. Ezt követően nem volt összhangban a feladatok nagyságrendje a finanszírozással. Egyetértve az Állami Számvevőszék megállapításával, az önkormányzati forrásszabályozás és a támogatások rendszere alapvetően nem változott 2003-ban, és amiről az imént szóltam, miszerint kormányhatározatban is testet öltött, hogy át kell tekinteni az önkormányzati feladat- és hatásköröket, és ehhez képest kell a finanszírozás egész rendszerét kialakítani, nemhogy 2003-ban, a mai napig nem valósult meg.

A legnagyobb kihívást az önkormányzatok számára a zárszámadás időszakát illetően az intézmények fenntartása jelentette, ebből is a legnagyobb jelentőségű volt a közalkalmazotti béremelés, amelyre mindig meghallottuk, hogy több pénzt kaptak az önkormányzatok, elhangzik, hogy 30 százalékkal kaptak több pénzt az önkormányzatok. Egyetlenegyet nem tesznek hozzá, a mérleg másik serpenyőjét, hogy ezért mit kellett az önkormányzatoknak teljesíteni. Lehet, hogy ez a 30 százalék makroszinten fedezte, de nagyon sok önkormányzatnál az szja-emelkedéssel, a gépjárműadó-emelkedéssel is mindösszesen 2-3 százalék bevételnövekedést okozott, így nem fedezte a közalkalmazotti bért. Ebből adódott az is, hogy az önkormányzatok mit tehettek: vagy hitelt vettek fel, vagy elkezdték felélni a még meglévő vagyonukat, vagy mind a kettőt egyszerre.

Az Állami Számvevőszék véleménye szerint is a normatív hozzájárulás nem nyújtott fedezetet a bér- és szociálpolitikai intézkedések teljes körére. Ennek következtében aztán, tisztelt képviselőtársaim, az önkormányzatok egyharmada önhibáján kívül hátrányos helyzetű kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy magához a működéshez is külön állami támogatásban kell részesíteni ezeket az önkormányzatokat, hogy egyáltalán el tudják látni a feladataikat, pedig szigorodott a feltételrendszer, jóval megszigorította a szocialista-szabad demokrata kormány.

Elmondanám, hogy mik nem ismerhetők el az útmutató szerint, amely útmutatót egyébként a költségvetési törvény részeként a kormánypárti többség elfogadott. Nem fogadható el az inflációból eredő többletkiadás. Nem fogadható el a dologi kiadási többletigény, tehát eszközbeszerzések, elmaradt kiadások. Nem fogadható el többletigénynek az év közben létesített vagy betöltött álláshelyre jutó személyi juttatás, és nem számítható ide az előző évben felvett hitelek törlesztő részlete és kamatai sem.

Ebből adódóan aztán az önkormányzatoknak az önhikis támogatás mellett még az úgynevezett bérhikis támogatást is nyújtani kellett a bérek kifizetésére, amely kezdetben mintegy 3 milliárd forintra volt prognosztizált, és 7 milliárd volt a vége. Ezzel együtt azon önkormányzatok száma, amelyek bérhikiben és önhikiben részesültek - az átfedéseket leszámítva - ezerötszáz, ennyi a háromezer-egyszázhetven-egynéhány önkormányzatból külön állami támogatáshoz jutott, csak azért, hogy el tudja látni a közvetlen és szükséges feladatait. Ez egy nem normális helyzet. Miközben 1993-ban a GDP 19 százaléka jutott az önkormányzati szférához, ez az idei, illetve a tavalyi évben 13-12 százaléka volt már csak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2003-as évre olyan szlogent is alkalmaztak a kormánypárti képviselők, hogy majd a fejlesztés éve lesz. Valóban, fejlesztésre több pénzt biztosított a költségvetés, azonban ezeket a pénzeszközöket nem lehetett teljes egészében a kezdő évben, illetve a decentralizált alapoknál felhasználni. Az egész rendszer egy rendkívül nagy káoszt mutat, sok esetben egyik pályázati pénzeszköz a másiktól függ, azokkal úgy van összefüggésben, hogy be kell várni egyiknek a másikat, közben az ágazati minisztériumi, illetve a kormányrendeletek nem születnek meg a végrehajtásokra, így az úgynevezett TERKI-pályázatok kiírása sokszor fél év elteltével történik meg. Így aztán nem csoda, ha az önkormányzatok szerződéskötései elhúzódnak, nem csoda, hogy a nyárra tervezett iskola- és óvodafelújítások belenyúlnak az őszbe, zavarva az oktatást, és a többi, és a többi. Ez az egész rendszer azóta sem javult. Úgy hiszem, fontos a jövőt illetően is ennek a káosznak a megszüntetése, a megfelelő pályázati alapok, az önkormányzatok pályázati lehetőségének az egymásba kapcsolása és kiteljesítése.

De ha már az önkormányzatokról szóltam, a Belügyminisztérium fejezetéről is hadd mondjak néhány kisszínest, talán érdemes meghallgatni mindenkinek.

(19.50)

A BM fejezetben az Állami Számvevőszék véleménye szerint a számviteli rendszer adatainak megbízhatatlansága miatt az ellenőrzés nem tudta megállapítani, hogy a 2003. évi intézményi beszámoló megfelel-e a számviteli törvénynek. Annál a minisztériumnál, ahol egyébként a rendre kell vigyázni, hiszen a rendőrség is ide tartozik ehhez a minisztériumhoz. Vagy szintén a minisztériumnál lévő állami támogatású bérlakásprogramnál a beszámolók nem felelnek meg a számviteli törvény valódiság és lényegesség elveinek; figyelembe véve az utólagos felülvizsgálat eredményét, 567 millió forint, tehát több mint félmilliárd forint értékű kötelezettségállomány nem tekinthető valóságosnak. Gondoljunk bele, ha ezt egy polgármester csinálná vagy egy jegyző az önkormányzatokban! Az engedélyezett céltól eltérő felhasználásra javasoltak 440 millió forintot, a felhasználás meg is történt. Honnan vettek el? Az európai integrációs feladatok előirányzatból költségvetésen kívüli szervezeteket is támogattak. Hol volt Keller államtitkár úr ekkor, amikor ilyen történt az ön kormányában, amelynek ön tagja, egy másik minisztériumnál?!

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok mélyre csúszásának első és jelentős éve volt 2003, mint ahogy mondtam, akkor nem ismertük a szörnyű 2004. évet, de ahol olyan rend van, mint amiről néhány dolgot az imént felsoroltam, mint a Belügyminisztériumban, úgy gondolom, nem is várható, hogy a 2003. évi zárszámadást az ellenzék, legalábbis a BM fejezetet, az önkormányzati szférát támogassa, ezért önöknek sem ajánlom elfogadásra. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)