Felszólalás adatai

Azt már kifejtettük, hogy az alkotmánybírósági állásfoglalás szerint nem jogszerű az az előterjesztés, ahol a törvény, az előterjesztés egyes szakaszainak nincs valami közös, összefüggő részük. Ebben az előterjesztésben viszont, azon túl, hogy valahol a pénzről szól szinte mindegyik passzus, a 2013. évi központi költségvetéshez egy sor szabálynak semmi köze sincs. Az egyiket már egy fél mondat erejéig érintette Veres János képviselőtársam, ami a 6. §-ban van, hogy mi köze a központi költségvetéshez a 6. § rendelkezésének, amely szerint a köztársasági elnök úr saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa biztosítottnak minősül arra az időre is, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel. Ez van önök által beterjesztve.

Ugyancsak érdektelen a költségvetés szempontjából a perbe hívás szabályainak változtatása. Papcsák és Vas Imre képviselő urak rendszeresen egyedi ügyek megoldása érdekében kezdeményezték ebben a ciklusban a polgári perrendtartás módosítását. A Pp. rendelkezéseit két és fél év alatt már tucatszor módosították, ráadásul jelen esetben is alkalmazni kell a módosításokat a már folyamatban lévő ügyekre is, tehát amiket még egy korábbi perrendtartás szerint kezdtek el. Ez is a jogbiztonság elvét érinti és sérti is.

Egy másik ilyen példa, amely egyértelműen alkotmányossági aggályt vet fel, hogy változik a köznevelési feladatokat ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvény, amelynek kihirdetése kevesebb mint egy hete, múlt héten, december 7-én történt meg. Ehhez most ebben a salátában hozzányúlnak és megváltoztatják.

A jogbiztonság súlyos sérelmét okozza az is, hogy több, még hatályba sem lépett törvény tartalmán is változtat ez a javaslat, több törvényt nagyobb terjedelemben módosít már a 2013. január 1-jei hatálybalépése előtt. Lényeges módosításokkal lép így hatályba e törvény szerint például... Itt jönnek a kisvállalkozások, amikről nagyon helyes, hogy pártolóan szólt a képviselő úr, én is mellettük akarok szólni. De milyen jogbiztonságot jelent számukra, hogy el lett fogadva egy törvény, és most a 2013. január 1-jei hatálybalépés előtt módosítják a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt, ezt most az ősszel fogadták el, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényt, ez is a legújabb termésük egyik díszdarabja, vagy az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt, ez most november 30-án került elfogadásra, vagy a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt, ami szintén hatályba lépne, most módosítják. Akkor is nagyon nehezen született meg ez a hulladékos törvény, ha visszaemlékeznek rá, mert a tulajdonviszonyokba, a piaci viszonyokba durván beavatkoztak, most ezen még tekernek egyet.

E néhány példa alapján is, azt hiszem, joggal mondható vagy megalapozottan mondható el, hogy a törvényjavaslatot az Alkotmánybíróság az eddigi gyakorlatának fenntartása esetén alaptörvény-ellenesnek minősítené, ha belenézhetne, mivel ez az előterjesztés a jogszabályokat követhetetlen és áttekinthetetlen módon változtatja meg, a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása pedig nem ad módot arra a vitára, hogy ezek az összefüggések valóban milyen koherenciazavart okoznak.

(15.50)

Azt azért látni lehet, hogy ezek a módosítások, noha lehet, hogy tényleg a kényszer szülte őket, azt mutatják, hogy az eredeti előterjesztés hibás volt. Vagy most jöttek rá, vagy eredetileg is a viták kereszttüzében alakult ki egy olyan konfúz, össze nem függő, megvalósíthatatlan változat, amihez most hozzá akarnak nyúlni, ezzel viszont a kiszámíthatóságot, a jogbiztonságot lényegesen veszélyeztetik.

Még egy tartalmi kérdés, amiről szólni kívánok: ez a benyújtott törvényjavaslat 12. törvénye, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény, amelyet a szerint módosítják, hogy a korábbi forrásmegosztást, amelyben 47 százalék volt a főváros részesedése, megemelik 51 százalékra azzal a kötöttséggel, hogy ezt a plusz 4 százalékot a Fővárosi Önkormányzat köteles a helyi közösségi közlekedési feladatok ellátására fordítani. Ez az irány helyes, kérdés, hogy elegendő lesz-e, mert tudottan alulfinanszírozott a fővárosi tömegközlekedés.

A másik, amivel kapcsolatban módosító indítványt is beadott Tóth József képviselőtársam, a kerületi önkormányzatokat megillető 49 százalékos forrás kerületek közötti elosztására vonatkozik. Ugyanis a beterjesztés szerint egy mellékletben rögzített táblázat alapján létszámarányosan, illetve lakosságarányosan kerülne felosztásra a kerületeket érintő forrás. Ugyanakkor mi azt javasoljuk, hogy ez legyen rugalmas, a gördülő állapotnak megfelelő. Tehát mi nem a melléklet szerinti befagyasztott, régi lakosságszámarányok szerint szeretnénk, hanem az a javaslat, hogy a tárgyévet megelőző év január 1. napján meglévő lakosságszám arányában kerüljön felosztásra a kerületeket illető forrás. Ennek az az indoka, hogy a melléklet egy régebbi állapotot rögzítene, és ha így kerül bele egy táblázat formájában a törvénybe, akkor ez a későbbiekben torzítani fogja a kerületeket megillető forrást. Úgy gondoljuk, hogy ha mindig az előző évi lakosságszámhoz igazodik, annak megfelelő arányosításban kerül felosztásra, akkor a kerületek által ellátott közfeladatok nagyságához igazodik, és ennek alapján a forrásmegosztás igazságosabb, objektívebb, átláthatóbb formája alakulhat ki. Úgyhogy kérem, hogy ezt a módosító javaslatot érvényesítsék a zárószavazást megelőzően.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)