Készült: 2024.09.19.00:20:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

217. ülésnap (2012.09.11.), 90. felszólalás
Felszólaló Ertsey Katalin (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:34


Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ERTSEY KATALIN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Elsősorban a kisvállalkozások adójával fogok foglalkozni, hiszen Szél Bernadett pontosan elmondta azokat a problémákat, amiket látunk. Annyit összekötésként a két javaslat között, hogy fontosnak tartjuk azt, hogy a munkahelyükre visszatérő nők is kapják ezt a kedvezményt, hiszen Magyarországon - mint ahogy számtalanszor elmondtuk itt, ebben a Házban - a gyedről, gyesről visszatérő nők fele nem tud a saját meglévő, már meglévő munkahelyére visszatérni, őket vagy kirúgják, vagy áthelyezik, vagy olyan helyzetbe hozzák, hogy nem tudják vállalni a feltételeket. Ezért nagyon fontos ez.

Szeretném, ha a vita végén választ kapnánk arra, hogy az önfoglalkoztató nők, azok, akik egy karrierváltáson is keresztülmennek a szülés után, hiszen nem tudnak két-három, örvendetesen - Varga képviselő úr kívánsága szerint akár - négy-öt gyerekkel már alkalmazottként dolgozni, hanem egy kis mikrovállalkozást építenének föl, nekik lehetséges-e az, hogy ezzel a járulékkedvezménnyel éljenek. Ez egy nagyon fontos kérdés. Ez az, ami azt a szegmenst is megmozgatná, amire eddig nem sok rálátása volt a parlamentnek.

Rátérve a kisvállalkozásokat illető törvényre, míg a nők esetében valóban meglévő munkahelyekre való visszatérést, tehát az újrakezdést, a gyermeknevelési periódus után való visszatérést segíti a járulékkedvezmény, a kisvállalkozások esetében egy kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen itt a kívánt és általunk is támogatott cél nem a meglévő munkahelyre való visszavétel, tehát nem a munkavállaló oldalának erősítése lenne cél, hanem új munkahelyek teremtése. Ez sajnos nem várható ettől a programtól.

De mielőtt erre rátérnék, egy kicsit tekintsünk vissza arra, hogy mit jelent a kormány kisvállalkozás-barát politikája, mit hozott ez az elmúlt két évben, hiszen ezt nem lehet elválasztani a mai témától. Történt néhány részletintézkedés, alapjában viszont ma Magyarországon sokkal rosszabb helyzetben van a kkv-szektor, mint két évvel ezelőtt. Amikor arról beszélünk, hogy ez egy adózási, járulékkedvezményi kérdés, nem lehet elvonatkoztatni azoktól az egyéb intézkedésektől, amelyek azt okozták, hogy ma olyan mértékben csökken a működő kkv-k száma, olyan mértékben soha nem látott számokat ér el a bedőlt kkv-k száma, hogy nem lehet elválasztani a kettőt egymástól.

Ami az első adócsökkentést illette: ne feledjük el, hogy ez az 500 millió forintos adóalapig kiterjesztett 10 százalékos társaságiadó-csökkentés kinek kedvezett, tisztelt hölgyeim és uraim. A multiknak, azoknak a multiknak, akiket - Orbán Viktortól mint megtudtuk - mi mint labancok védünk, de azt is tudjuk Orbán Viktortól, hogy ne a szavait figyeljék, hanem a tetteit.

(13.50)

Nos, lehet, hogy Orbán Viktor labancozik a parlamentben, de közben pontosan azokat a multinacionális vállalatokat szolgálja ki ezzel az adókedvezménnyel, amelyek tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Kérem szépen, mutassanak fel olyan kisvállalkozást, ami ilyen mértékben tudott volna élni az adókedvezménnyel, és tudott volna bővíteni. Nem ezt mutatják a számok. Pontosan azt mutatják a számok, hogy dőlnek be sorra a kisvállalkozások, és ehhez kapcsolódik az is, hogy megnehezítvén az új vállalkozások létrehozását, aminek természetesen a kifehérítési céljával maximálisan egyetértünk, egyszerre sikerült csökkenteni az új vállalkozás alapításának a lehetőségét. Ez a kettő tehát egyáltalán nem meglepően odavezet, hogy ma Magyarországon rosszabb vállalkozni, mint két évvel ezelőtt. Ezek az adatok sajnos ma már nem pillanatnyi adatok, hanem tendenciák. Ez a két tendencia megerősödött. Én nagyon remélem, hogy a csődök és az új vállalkozások létrehozásának nehezítése nem fog együtt odavezetni, hogy Magyarországon lényegében nemcsak elvándorolnak a fiatalok, de egyszerűen nem kezdenek új vállalkozásba.

Rátérve a törvényjavaslatra: azt gondolom, van egy bizonyos meghatározott kör, amelyiknek igenis előnyös lehet ez a törvényjavaslat. Mi lehet az a kör, amelyiknek ez előnyös? Muszáj megemlíteni azt, hogy itt az elhangzottakkal ellentétben az egyik legfontosabb kör, amelyiknek ez segít, azok maguk az adótanácsadók és könyvelők. Mire ezek a kkv-k kiszámoltatják a könyvelőjükkel, hogy melyik adóforma előnyösebb nekik az összes létező közül, most ezek között az újak között is el kell dönteniük, hogy mit akarnak, addigra máris megsegítettük ezt a szektort. Nem tudom, hogy ez szándékos-e vagy nem, de az biztos, hogy ők az első számú nyertesei ennek a változásnak.

A következő kör, amelynek a tételes kisadózás valóban használhat, az elsősorban a lakossági vevőkkel rendelkező mikrovállalkozók, hiszen ők azok, akik a más vállalkozások felé történő számlázáskor... - ugye, a vevő nem számolhatja el költségként a tételesen adózó kiállított számláját, tehát ez a lépés nyilván egyfajta fellépés a visszaélések ellen, és szerintünk helyes, hogy ki kell zárni azt, hogy a nagyobb cégek több ilyen céggel kombinálva egyszerűen ki tudták szedni költségalapon a jövedelmet. Tehát ez az eddig feketén dolgozó és elsősorban a lakosság felé dolgozó szolgáltató mikrovállalkozónak jó. Ugye, itt a költségszint az, ami meghatározó. Ha ők alacsony költséggel dolgoznak, tehát elsősorban szolgáltatásokat végeznek, akkor nekik ez az adófajta jó lehet. Természetesen nem éri meg annak, aki mondjuk, kereskedőként dolgozik mikrovállalkozóként, hiszen egy magas költségszinten ez az adó már nem éri meg.

Összességében a bevételek kifehéresítését... - kifehérítését... Nem fogom tudni elmondani. (Derültség. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Az útelágazás is ilyen volt!) Igen, az útelágazást köszönöm szépen. Legfeljebb 6 millió forint árbevételt ad a körnek, tulajdonképpen az eva mellé kínál fel egy lehetőséget erre. (Babák Mihály közbeszólására:) Még nyugodtan habozza, kedves Babák képviselőtársam, valami érdemit, jó? Hiányoljuk viszont azt, hogy milyen háttérszámítások állnak emögött, látjuk-e, hogy mekkora haszonra tesznek szert ezzel a fehérítő hatással, mennyien fogják igénybe venni. Nem látjuk, hiszen akkor tudnánk megítélni a hasznát, ha ez számszerűsítve lenne.

Az kétségtelen, hogy egy komoly gondja van, és azt gondolom, a felelős kormánypárti képviselők maguk is észreveszik, és módosítani javasolják. Az, hogy a társadalombiztosítási ellátásokra mindössze havi 81 ezer forint számítási alap után lesznek jogosultak, ez azt jelenti, hogy a minimálbéresnél is alacsonyabb színvonalú ellátásokat fognak kapni ezek a kisadózók. Ez erősen tolja afelé ezt a szektort, hogy munkaképtelenség vagy nyugdíjba vonulás esetén nagyon alacsony jövedelemből kell megélni, súlyos megélhetési gondokat, elszegényedést jelent. Egy kisvállalkozónak eddig még soha nem volt könnyű dolga Magyarországon, az elmúlt két évben még rosszabb, de még hogyha az időskorukat vagy az esetleges munkaképtelenné válásukat is ennyire megnehezítjük, azt gondolom, ez nem lehet cél. Azt kérem, mindenképpen vizsgálják meg ezt a kitételt.

A másik adózási fajta a kisvállalati adózás, ami egy elég furcsa, mondhatnám unortodox szerkezet. A hazai adófajták között újdonságnak számít ez a fajta különös számítási mód, hogy nem árbevétel, profit vagy jövedelem képezi az adó alapját, hanem egy költségtétel, és egy elég furcsa, nem nagyon létező számviteli kategória, a pénzügyi vagyonváltozás értéke. Én értem a szándékot, tehát hogy a vagyon változását valamilyen módon meg kell fogni, nem itt fognám meg őszintén szólva. Nem a kisvállalkozások ilyen módon fehérített jövedelme az, amit meg kell nézni, hanem azok a hatalmas milliárdos vagyonok, amelyekről továbbra sem látjuk, hogy a kormány meg tudná fogni. Tehát azt gondolom, hogy a cél értelmes és érthető is, de nem itt kell üldözni a kisvállalkozókat. Ugye, a 2010-ben általunk is támogatott törvény mondta azt ki, hogy ne elsősorban az legyen a cél, hogy megfogjuk az egyetlen kis fillért is, és azonnal feltételezzük, hogy mindenki csalni akar, hanem azokat érje el a kifehérítés - remélem, örül, Babák úr - (Derültség.), akiket valóban el kell érni.

A furcsa számítás eredményeképpen kicsit nyakatekert lesz ez a megoldás. Nem látjuk igazán azt, hogy a foglalkoztatás bővítését, tehát ilyen értelemben az eredeti célt, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, hogyan fogja ez szolgálni. Megvan annak a veszélye, hogy ha ilyen fajta kivételek... - ez nem újdonság, amikor az unortodox válik ortodoxszá, amikor a kivételek válnak fő szabállyá az adózási kérdésekben, ez nem egészséges. Egész egyszerűen pontosan tudjuk, hogy akár nyugati példákat nézünk, akár Magyarországon, a kivétel fő szabályra emelése nem segít, és a kifehérítésben sem segít, mert a normális módon adózók egyszerűen elkezdik keresni a kiskapukat. (Babák Mihály: Nem erről szól a törvény!) Itt látszik az, hogy az NGM-től amit várnánk, hogy a foglalkoztatási, költségvetési hatásokban mit várnak, az talán megvilágítaná azt is, hogy hol érdemes ezeket a kiskapukat bezárni.

Ahogyan említettem az elején, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez elsősorban nem fog új munkahelyeket teremteni, hanem járulékkiesést, bevételkiesést jelent, és itt nem lehet eltekinteni attól, hogy nagyon súlyos a kérdés, amit számtalanszor felvetettünk itt, hogy mi a forrásuk ezeknek az amúgy támogatható javaslatoknak. Amikor mi alternatív költségvetést készítünk, akkor azt pontosan azért tesszük, mert felelős módon nem lehet letenni az Országgyűlés asztalára olyan javaslatot, amelynek nincs meg a forrása. Amikor az alternatív költségvetésben az ország elé tárjuk, hogy hogyan rántanánk ki az ország szekerét abból a kátyúból, ahová ment az előző 8 év és a legutóbbi 2 év eredményeképpen, akkor minden esetben forrást teszünk mögé. Azt gondolom, ezt a hamarosan megjelenő füzetből önök is tanulmányozhatják. Távol álljon tőlem, hogy olyan nagy képességű szakembereknek tanácsot adjak, akik itt foglalnak helyet, de azt gondolom, az a minimális elemi elvárás egy javaslattól, hogy forrásoldalt tegyen mögé, enélkül nem lehetséges komolyan venni egy bármilyen jó javaslatot is. Ezzel együtt, azt gondolom, érdemes tovább beszélni arról, hogy hogyan fogják ezt a forrást megtalálni, mik a részletek.

Én örülnék, hogyha az államtitkár úr válaszolna azokra a kérdésekre, amelyek felmerültek, többek között - hogy még egyszer ismételjem - arra, hogy a kismamák járulékkedvezménye az önfoglalkoztató vállalkozókra is vonatkozik-e, hiszen ez köti össze, számomra legalábbis, aki a nők munkaerő-piaci helyzetével sokat foglalkozom, a két törvényt, ami előttünk fekszik, és ebben, azt gondolom, itt lehetne egy megoldást találnunk együtt.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai