Készült: 2024.04.27.16:02:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

221. ülésnap (2001.09.04.), 151. felszólalás
Felszólaló Font Sándor (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:05


Felszólalások:  Előző  151  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Rákosi-rendszerben katonai behívóval kényszermunkát végeztettek, de eddig három kormány szerint sem voltak méltóak a kárpótlásra. Ugyanakkor a világ más részein bírósági ítéletek kényszerítik ki az egykori német cégeket az elmaradt munkabérek kifizetésére azoknak, akik a második világháború alatt náluk kényszermunkát végeztek.

Magyarországon 1951 és '56 között katonai behívóval tartalékosokat és sorkatonákat is kényszermunkára vittek, méghozzá olyan módon, hogy munkabérüket rendszeresen elszámolták, s egy összegben átutalták az akkori Honvédelmi Minisztériumnak.

A kiválasztás politikai diszkrimináció alapján történt; rendszerint az úgynevezett kulákbesorolásúak gyermekeit, valamint az 1945 előtti időszakban a közigazgatáshoz, államigazgatáshoz, politikához kapcsolódó személyek gyermekeit különítették így el. Már 1956 őszén a forradalom előtt felismerte az akkori Országgyűlés honvédelmi bizottsága, hogy ez az eljárás törvénytelen, és ellentétes a kényszermunka tilalmáról szóló genfi egyezménnyel. A hadkötelezettség része lehet esetenként ugyan a fizikai munka, de nem minősíthető annak a több éven át tartó rendszeres, ellenérték nélküli fizikaimunka-végzési kötelezettség. Az akkori hatályos jog szerint még a munkára fogott rabok is megkapták rabkeresményüket, bár önkényesen vonták le abból a rabtartás költségeit, de a katonai behívóval kényszermunkát végzők nem kaptak semmit. Ők a muszosok.

Pontosan megállapítható, hogy ez az összeg kiket illet, hiszen a nyugdíj-kiegészítés elbírálásakor a Kárpótlási Hivatal minden egyes igényt egyedileg elbírált, tehát újabb eljárás és bizonyítás nem kellene, mert minden ügyben van jogerős és érvényes határozat. Az azóta bekövetkezett haláleseteket is figyelembe véve az érintettek létszáma ma körülbelül 10 ezer fő. A Honvédelmi Minisztérium tette zsebre annak idején az elszámolt munkabéreket, és a végzett munka eredménye - mint repülőterek, laktanyák, tiszti lakások - szintén a minisztérium birtokába került, sőt ma is jelentős bevételt hoznak, mint például a taszári repülőtér.

A megoldási javaslat a következő. Egyszerű HM-rendelettel hatálytalanítani kellene az akkori katonai behívókat, azaz elismerni, hogy a behívó csak a kényszermunka leplezésére szolgált, ettől a jogi aktustól jogalap nélkül kényszermunkára hurcoltakká válnának az érintettek. A Pofosz kereteiben működő Musz '51-56 tagozatával meg kell egyezni a csökkentett összegű életjáradék formájában történő munkabér kifizetésében, és ezt ugyancsak rendelettel meg kellene állapítani. Ezzel a kevés bonyodalmat okozó egyszerű megoldással megoldható az az igazságtalanság is, hogy míg a jobboldali diktatúra munkaszolgálatosainak anyagi és erkölcsi elismerése biztosított, addig a mai napig a baloldali diktatúra munkaszolgálatosai mellőzöttek lettek.

Köszönöm a figyelmét. Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  151  Következő    Ülésnap adatai