Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az ajánlás 6. pontjában szereplő indítványt előterjesztői visszavonták, így erről nem határoz az Országgyűlés.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztő a törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok közül egyet sem támogat.

Az ajánlás 1., valamint az ezzel összefüggő 2. és 3. pontokban Keller László, Szabó Sándorné és más képviselők a tb pénzügyi alapjai főösszegeinek módosításával azt kezdeményezik, hogy a gyógyszertámogatásra 1998 decemberében előlegként nyújtott 10,5 milliárd forint ne az 1998. évi zárszámadásban kerüljön elszámolásra. A bizottságok nem támogatják. És a tisztelt Országgyűlés? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 101 igen, 185 nem és 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 11. pontban Szabó Sándorné és más képviselők a törvényjavaslat zárórendelkezései közül csak a törvény hatálybalépését tartalmazó rendelkezés megtartását javasolják. Felhívom figyelmüket, hogy az indítvány elfogadása kizárja az ajánlás 4., 5., 7., 8., 9. és 10. pontjainak elfogadását. A bizottságok nem támogatják. És önök? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 106 igen, 190 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett utasította el.

(18.40)

Az 5. pontban Keller László a törvényjavaslat 20. §-ának elhagyását javasolja. Az alaprendelkezés szerint nem kell értékesíteni a Wesselényi utcai székház és parkoló ingatlanából származó vagyont. A javaslat elfogadása kizárja a 4. pontban található indítványt. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 115 igen szavazattal, 190 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 4. pontban Szabó Sándorné és más képviselők a törvényjavaslat 20. §-ában a tb 1999. évi költségvetéséről szóló törvény 9. §-át új bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Az indítvány szerint a Wesselényi utcai székház és parkoló használatba vételéért a központi költségvetés kártalanítja az Egészségbiztosítási Alapot. A bizottságok nem támogatják. És önök?

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 114 igen szavazattal, 194 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 7. pontban Kertész István a törvényjavaslat 21. §-ának elhagyását javasolja, amely a tb-költségvetési törvényt új szakasszal egészíti ki. Az alaprendelkezés az APEH személyi juttatásainak fedezetére elkülöníthető összegeket tartalmazza. Az indítvány elfogadása kizárja a 8. és 9. pontokban szereplő javaslatokat. A bizottságok nem támogatják. És önök?

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 114 igen szavazattal, 194 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most a 8. pontot teszem fel szavazásra Kertész István javaslata szerint, amelyben új feltételt terjeszt elő a személyi juttatások kifizetéséhez. A bizottságok nem támogatják. És a tisztelt Országgyűlés? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 115 igen szavazattal, 194 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most a 9. pontról határozunk Kertész István javaslata alapján. Lényege: az átadott pénzeszköz csak a behajtásban közvetlenül részt vevő személyek jutalmazására fordítható. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 118 igen szavazattal, 195 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 10. pontban Szabó Sándorné és más képviselők a törvényjavaslat 23. §-ában a tb-költségvetési törvény 39. § (6) bekezdése a) pontjának kiegészítését javasolják azzal, hogy a kormány csak a tb-alapok működési előirányzatait csökkenthesse. A bizottságok nem támogatják. És önök? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 117 igen szavazattal, 196 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megkérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem határoztunk. (Nincs jelentkező.) Nincs.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy az Országgyűlés az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatok közül egyet sem fogadott el, a Házszabály 106. § (8) bekezdése alapján most zárószavazásra kerül sor. Előtte azonban megkérdezem az alkotmányügyi bizottságot, látja-e akadályát a zárószavazás megtartásának. (Dr. Pokol Béla: Nem.) Elnök úr jelzi, hogy nem látja akadályát.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/1507. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés - a miniszterelnök úr igen szavazatával - 195 igen szavazattal, 114 nem ellenében, 13 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/1501. számon, az egységes javaslat javított változatát pedig T/1501/405. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, amelyekről az alkotmányügyi bizottság T/1501/404. és 406. számokon ajánlást készített, ezért záróvitára is sor kerül. Bejelentem, hogy a T/1501/404. számú ajánlás 43., 44. és 45. pontjait előterjesztője visszavonta.

Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem, hogy a záróvitában a módosító javaslatokat egy szakaszban tárgyaljuk meg. Amennyiben önök elfogadják ezen indítványomat, kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Megnyitom a záróvitát. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Egyetlen képviselőtársam sem jelezte, hogy a záróvitában hozzá kívánna szólni, így a záróvitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! (Kovács Kálmán jelentkezik.) Képviselőtársaim, lehet engem azzal vádolni, hogy nem hagyok önöknek... (Zaj és közbekiáltások a kormánypárti oldalon: Dehogynem! Pont elég ez az idő!) Megköszönöm a támogató nyilatkozatokat, kifejezetten jólesnek. (Taps a kormánypárti oldalon.) Ezért kérem önöket folyamatosan arra, kísérjék figyelemmel azt, amit az elnök mond. Én nem magam miatt vagyok itt, hanem azért, hogy az Országgyűlés hatékonyan végezhesse a munkáját. (Taps a kormánypárti oldalon.) Köszönöm. Képviselő úr közben visszavonta hozzászólási szándékát.

Most a módosító javaslatokról történő határozathozatal következik. Ezek körében nem határozunk tehát a visszavont 43., 44. és 45. számú pontokról, valamint a T/1501/406. számú ajánlás 1. pontjáról, amely nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az előterjesztő módosító javaslatait a T/1501/404. számú ajánlás 1-42. pontjai szerint, amelyeket az alkotmányügyi bizottság támogat.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés - a miniszterelnök úr igenlő szavazatával együtt - 199 igen szavazattal, 113 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett a módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazásra kerül sor. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 189 igen szavazattal, 126 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés elnöke a Házszabály 108. § (2) bekezdése alapján e törvény sürgős kihirdetését kezdeményezze.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 192 igen szavazattal, 105 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársaság elnökétől.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/1469. számon, az egységes javaslatot pedig T/1469/38. számon kapták kézhez. Mivel az egységes javaslathoz senki nem nyújtott be módosító javaslatot, a határozathozatal egyetlen döntést igényel.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 221 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 62 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

(18.50)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/1267. számon, az egységes javaslatot pedig T/1267/40. számon kapták kézhez. Mivel az egységes javaslathoz senki nem nyújtott be módosító javaslatot, a határozathozatal egyetlen döntést igényel.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 226 igen, 5 nem szavazat és 87 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/1280. számon, az egységes javaslatot pedig T/1280/21. számon kapták kézhez. Mivel az egységes javaslathoz senki sem nyújtott be módosító javaslatot, a határozathozatal egyetlen döntést igényel.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 226 igen szavazat, 21 nem szavazat és 66 tartózkodás mellett elfogadta a törvényjavaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Szociális Charta kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztést T/1656. számon, a külügyi bizottság ajánlását pedig T/1656/1. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Őry Csaba politikai államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Államtitkár úr, önt illeti a szó.

DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés!

"Nem szabad, hogy a polgári és politikai jogok, valamint a szociális és gazdasági jogok két különböző csoportot alkossanak, mivel... vélt antagonizmusuk következtében születtek egymásnak élesen ellentmondó elméletek. Mindezen jogok egyenlőek és oszthatatlanok. Nem lehet különbséget tenni közöttük. Mihelyst eltöröljük az egyiket, az összes többit is megszüntetjük. A demokrácia nem viseli el a részlegességet." Polys Modinót, az Európa Tanács egykori főtitkárhelyettesét idéztem.

Úgy gondolom, hogy a szociális és gazdasági jogok fontosságát aláhúzó szavai és valamikori pozíciója egyaránt megfelelő mottóul szolgálhatnak most kezdődő napirendünkhöz. Az Országgyűlés emlékezetes, 1999. június 3-i döntését követően ünnepélyes keretek között letétbe helyezhettem az Európai Szociális Charta megerősítéséről szóló okiratot Strasbourgban. Ez július 7-én történt. Így a charta mint nemzetközi egyezmény Magyarország vonatkozásában hatályba is lépett augusztus 7-ével.

Mint mindannyian tudják, a kormány előterjesztését követően a charta második részében felsorolt 19 cikkelyből 12 alkalmazására vállaltunk kötelezettséget. Az említetteknek számottevő fontosságot kölcsönöz az a tény, hogy szintén a legközelebbi múltban, '99. május 1-jén hatályba lépett az Európai Unió alapszerződését módosító amszterdami szerződés. Az amszterdami szerződés az Európa Tanács Európai Szociális Chartájára vonatkozóan a szociális rendelkezések fejezet 136. cikkelyében előírja, hogy a chartában meghatározott szociális jogok figyelembevételével kell a jelzett fejezet által meghatározott célokat valóra váltani.

Az említett célok elérése érdekében közösségi jogszabályok is alkothatók. Határozottan új fejlemény ez, de nem teljesen szokatlan a nemzetközi jogban, hiszen számos más esetben is előfordul, hogy univerzális vagy regionális szintű nemzetközi jogszabályokra, alkalmasint más szupranacionális szervezetekre is utalás történik a jogszabályokban.

A fejlemény mégis várakozással tölt el sokunkat, két szempontból. Egyfelől amiatt, hogy az említettek folytán a jövőben az Európa Tanács Európai Szociális Chartájával egybehangzóan állapítja meg szociális céljait az Európai Unió is. Másfelől azért is, mert Magyarország éppen a jelenlegi években az Európai Unió felé vezető útját járja. Érdekes lesz a szociális jogalkotás tevékeny résztvevőiként végigkísérni ezt a folyamatot, hiszen az említettek miatt ez várhatóan felerősödik.

Nekem mint a szociális ügyekért felelős szakminisztérium államtitkárának külön örömet jelent, hogy e rendkívüli jelentőségű dokumentum kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot is a tisztelt Ház elé terjeszthetem a kormány képviseletében. Utalnom kell arra, hogy a hazánk által ratifikálásra kiválasztott, a szociális és egészségügyi segítséghez való jogot biztosító 13. cikk (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cikkben meghatározott jogokat az Európa Tanács szociális és orvosi segítségnyújtásról szóló egyezményéből eredő kötelezettségeknek megfelelően kell alkalmaznunk.

Bár Magyarország nem részese ennek az egyezménynek, az említettek folytán objektív végrehajtási kötelezettségünk keletkezik. Ezért van, hogy a tárgybeli törvényjavaslattal egyidejűleg kihirdetésre kerül az említett egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege is.

Szeretnék még utalni arra is, hogy a nem túl távoli jövőben milyen további kormányzati feladatok adódnak a ratifikációból. 2002. március 15-éig el kell készítenünk az első magyar nemzeti jelentést, és azt el is kell juttatnunk az Európa Tanács főtitkárához. Ez az eddigieket figyelembe véve a legkiterjedtebb és az Európai Szociális Chartával kapcsolatos feladatokért felelős tárcaközi bizottságban is helyet foglaló jó néhány minisztériumot is érintő munka lesz, hiszen nem csupán az idén ratifikált 12 cikkről, hanem mind a 19-ről jelentést kell készítenünk.

Jó lehetőség kínálkozik így arra is, hogy a kormányra vonatkozó döntéseknek megfelelően, egy időben, folyamatosan készüljünk a charta további cikkeihez való csatlakozásra. A további munkálatok nem csupán a '61-es Európai Szociális Charta további hét cikkelye elfogadásának megvizsgálását jelentik majd, hanem a chartához szorosan kapcsolódó és az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamatában is fontossággal bíró, további nemzetközi jogszabályokhoz való csatlakozásunk előkészítését is.

A közeljövőben a fenti szempontból mindenekelőtt megvizsgáljuk a charta ellenőrzési mechanizmusát, a valamelyest erősítő '91-es módosító jegyzőkönyvet, a további négy szociális és gazdasági alapjogot garantáló 1988-as kiegészítő jegyzőkönyvet és az 1995-ös kiegészítő jegyzőkönyvet a kollektív panaszok rendszeréről.

Megtisztelő figyelmüket megköszönve, kérem, támogassák a tárgybeli törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a házbizottság korábban úgy foglalt állást, hogy a nemzetközi szerződések tárgyalása kapcsán az egyes képviselői felszólalásokra ötperces időkeret áll rendelkezésre. Mielőtt megadnám a szót Erkel Tibor képviselő úrnak, aki írásban jelezte hozzászólási szándékát, engedjék meg, hogy megköszönjem együttműködésüket és munkájukat, kívánjak további jó szavazást, és átadjam az elnöklést alelnöktársamnak, Gyimóthy Gézának. A holnapi viszontlátásra! (Taps.)

ELNÖK: Tessék, képviselő úr!

ERKEL TIBOR (MIÉP): Tisztelt távozó Elnök Asszony! Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Előre bejelentem, hogy ez a hozzászólás az ügy fontosságára való tekintettel hosszabb lesz. (Közbeszólások.)

Egy 38 évvel ezelőtti, az Európa Tanács tagállamai által aláírt egyezményt kell elfogadnia az Országgyűlésnek. Az Európai Szociális Charta 1961-ben történt kihirdetése óta eltelt egy generációnyi időtávolság olyan mértékű, hogy nagyon alapos fenntartással kell meghallgatnunk azokat a magyarázatokat, miszerint csupán az ország gazdasági helyzete nem engedi meg, hogy Magyarország a charta valamennyi ajánlását aláírja és betartsa.

Nem valószínű ugyanis, hogy másfél évtizeddel a világháború befejezése után és a gyarmatbirodalmak összeomlása éveiben az európai országok lényegesen kedvezőbb társadalmi és gazdasági körülmények között léteztek volna, mint a mai Magyarország.

(19.00)

Rá kell tehát mutatnunk azokra a tudati és ideológiai gátló tényezőkre is, amelyek feltehetően jobban fékezik Magyarországon a 40 évvel ezelőtti európai szociális szemlélet térhódítását, mint az ország tényleges gazdasági lehetőségei. A charta 19 pontban határozza meg, hogy távlatban milyen szociális jogokat kell megvalósítani. Ezek olyan alapelvek, amelyekkel ellentétes intézkedéseket az aláíró államok még akkor sem hozhatnak, ha az aláírás időpontjában nem tudták vállalni bizonyos szociális kötelezettségek azonnali teljesítését. Ezen távlati célok elérését valamennyi érdekelt államnak, idézem: "minden eszközzel szorgalmaznia kell", ugyanakkor e célok fokozatos elérését kötelezően vállalt határidőkhöz nem köti a charta.

Az aláírás időpontjában a 19 pont többségét, de legalább 10 pontot, az aláíró országoknak teljesíteniük kell. Magyarország 12 pont teljesítését vállalta azonnali hatállyal. A charta szociális alapelvei nem egyenrangúak. A 19 alapelv közül 7 teljesítését az európai országok annyira fontosnak tekintik, hogy ezek kétharmadát, 5-öt azonnal vállalni kell, és csupán 2 kiemelt alapelv teljesítését lehet halasztani. Magyarországon az elmúlt években olyan helyzet alakult ki, hogy a 7-ből 3 alapelv nem teljesült, azaz kockán forgott a charta aláírásának őszintesége és komolysága.

A kiemelt alapelvek közül Magyarországon az európai normákhoz hasonlóan csak 4 érvényesül. Ezek: a munkához, a szervezkedéshez, a béralkuhoz, továbbá a szociális és egészségügyi segítséghez fűződő jogok. Két alapelv aláírását nem vállalta az ország, viszonosság hiánya miatt nem teljesülhetett a migráns dolgozókra vonatkozó alapelv, illetve a teljesen szétvert és kifosztott társadalombiztosítás ma nyilvánvalóan alkalmatlan a tőle elvárt kiemelt alapelv érvényesítésére. Egy harmadik, ma csak részlegesen teljesülő alapelv aláírását már vállalnia kellett a kormánynak, hiszen a charta csak 2 kiemelt alapelv érvényesítésének a halasztására ad lehetőséget.

Nos, ez a nálunk kritikus helyzetben levő harmadik kiemelt európai alapelv kinyilvánítja a család jogát a szociális, jogi és gazdasági védelemhez. Az elmúlt félévben szocialista és szabad demokrata sajtótámadások százai, parlamenti és bizottsági felszólalások tucatjai akarták arra kényszeríteni a kormányt, hogy távolodjon el ettől az európai elvárástól, és ne írja alá az Európai Szociális Chartának a család pozitív diszkriminációját megkövetelő alapelvét.

A szociálliberális támadások egyik célpontja az a kormányzati axióma volt, miszerint a család a társadalom alapsejtje, és mint legkisebb, önszerveződésre és továbbélésre képes egységet, különleges védelem illeti meg. Mint ismeretes, a szociálliberális tábor az egyes személyeket tekinti a társadalom alapelemeinek, és a családot - folytatva a korábbi évtizedek marxista gyakorlatát - az egyéni kibontakozást gátló, maradi és elhalálozásra ítélt képződményként kezeli. Ezen az ideológián (Az elnök jelzi az idő leteltét.) alapult a Horn-kormány családellenes adópolitikája, oktatáspolitikája és kultúrpolitikája. Az elmúlt hetek...

ELNÖK: Képviselő úr! Ötperces időkeret áll csak rendelkezésre, nem tudom tovább megadni a szót. Tessék ezt a mondatot befejezni! (Közbeszólás: Le lehet venni a hangot!)

ERKEL TIBOR (MIÉP): Őszintén sajnálom, elnök úr, hogy egy nemzetközi szerződéssel kapcsolatos...

ELNÖK: Képviselő úr! Ismertettük a házbizottság...

ERKEL TIBOR (MIÉP): ...fontos álláspontunkat nem tudjuk kifejteni. Akkor engedje meg, hogy az utolsó mondatokat mondjam el csupán. (Közbeszólás: Egyet!)

Az elmondottakkal egyértelműen érzékeltetni kívántam - sajnos az elmondásra nem kerülhetett sor -, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja örömmel üdvözli az Európai Szociális Charta magyarországi törvénybe iktatását, és reméli, hogy az ország minél hamarabb aláírhatja a törvényből még hiányzó európai alapelveket. Ezek elfogadásához ma nem az ország anyagi erői elégtelenek, hanem az elmúlt évtizedekben...

ELNÖK: Képviselő úr, tessék...

ERKEL TIBOR (MIÉP): ...tönkretett erkölcsi és tudati állapot nem felel meg az európai elvárásnak. Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, MSZP, ötperces időkeretben, mint ahogy előbb az alelnök asszony ismertette. Tessék!

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ígérem, rövidebb leszek. Először is meglepődtem az előző szónoklaton; mind a hat párt támogatta a Szociális Charta ratifikálását, a Szocialista Párt többször sürgette is, hogy minél előbb idekerüljön elénk. Ezek után igen furcsa, hogy egy álellenzéki hozzászólása az e témában velünk együttműködő kormánypártok helyett is próbálja ilyen kormánypárti stréberkedéssel azokat a pártokat rúgni, amelyek azt kérték a kormánytól, hogy minél több paragrafust fogadjon el a Szociális Chartából.

Ezzel kapcsolatban azt szeretnénk mondani, tudomásul vesszük, hogy most ennyire jutott lehetőség, ezzel együtt emlékszünk arra az ígéretre, amely elhangzott a kormánypártok részéről, hogy amint lehetőség nyílik a társadalombiztosítással kapcsolatos cikkely ratifikálására, akkor vissza fognak erre térni. Emlékezetünkben tartjuk ezt a kormányzati ígéretet, és reméljük, hogy minél előbb lehetőség nyílik a társadalombiztosítással kapcsolatos cikkelyek ratifikálására is.

És végül megjegyezném azzal kapcsolatban, amit az államtitkár úr mondott az emberi jogokról és a szociális jogokról, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése idén júniusban olyan határozatot fogadott el, hogy előbb-utóbb lehetővé kell tenni azt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban az alapvető szociális jogokat is számon lehessen kérni, ugyanolyan eljárással, panaszjog alapján, mint jelenleg az emberi jogokat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)