Készült: 2024.09.25.22:13:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

13. ülésnap (1998.09.28.),  17-35. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita megkezdése
Felszólalás ideje 59:11


Felszólalások:   16-17   17-35   36-50      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a Házszabály 143. § (4) bekezdésére figyelemmel kezdeményezte azt, hogy az Országgyűlés utasítsa el az ügyrendi bizottság 3/1998-2002. számú állásfoglalását. A Házszabály rendelkezése értelmében a kérelem tárgyalását legkésőbb annak beérkezését követő 30 napon belül kell az Országgyűlés napirendjére tűzni. Miután a kezdeményezés nem irányult az e heti ülésen történő tárgyalásra, az állásfoglalásról az Országgyűlés következő ülésén határozunk.

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő

ülésünk napirendjének megállapítása. Az Országgyűlés ülésének napirendjére, a tanácskozás időtartara, a felszólalási időkeretekre és az előterjesztések együttes tárgyalására vonatkozó ajánlást kézhez kapták. A házbizottság csütörtöki ülésén nem alakult ki egyetértés a pénteki politikai vitanap időpontját illetően, ezért az ülés napirendjére elnöki jogkörömben terjesztem elő javaslatomat.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a n

apirendi ajánlással. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az

Országgyűlés látható többsége a napirendi javaslatot elfogadta.

 

Tisztelt Országgyűl

és! Soron következik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/161. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/161/2-6. számokon kapták kézhez az Országgyűlés tagjai. (Az ülésteremből többen távoznak. - Zaj.)

Megadom a szót Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi pont el

őadójának. (Folyamatos zaj. - A képviselők egy része elhagyja az üléstermet.)

 

KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és víz

ügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elöljáróban köszönetet mondjak a parlamentnek, hogy beterjesztett törvényjavaslatainkat sürgős tárgyalásra vette. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy még a parlamenti munka zsúfolttá válása előtt megszülethessenek az ágazati törvénymódosításaink.

A közúti közlekedés átfogó szabályozását az 1988. évi I. törvény tartalmazza. Az időközben bekövetkezett társ

adalmi, gazdasági változások eddig is folyamatos felülvizsgálatot és esetenkénti módosításokat igényeltek. Elegendő, ha utalok az egyik legjelentősebb változásra, arra, hogy az önkormányzati törvényekkel összhangban alapvetően módosult, differenciáltabbá vált a közutak tulajdonosi szerkezete. A törvény erejénél fogva elvált egymástól az állami tulajdonban és a kezelésében maradt országos közúthálózat, és az önkormányzatok törzsvagyonához tartozó közúthálózat. (Zaj. - Az elnök a csengő megkocogtatásával kér csendet.) A szakmai követelményeket azonban továbbra is egységesen kell az ágazati törvényben megjeleníteni.

A most beterjesztett törvénymódosítást a közúti közlekedés biztonságának, az ellenőrzés hatékonyság

ának növelése, a hatósági munka korszerűsítése tette időszerűvé és indokolttá. E célkitűzések megvalósítását a törvényjavaslat következő tartalmi elemei szolgálják.

A közúti közlekedés biztonságának további javítását célozzák azok a javaslatok, amelyek a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozóan újabb tilalmakat határoznak me

g, továbbá amelyek a közút kezelője részére is jogosítványokat adnak a reklámtárgyak eltávolítására. Itt utalok arra, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény két évvel ezelőtti módosítása már szabályozta a közutak mentén elszaporodó, a közlekedés biztonságát veszélyeztető reklámhordozók, reklámtáblák elhelyezésének rendjét. Annak érdekében, hogy a reklámok ne vonják el indokolatlanul a járművezetők figyelmét, ne akadályozzák a közúti jelzések láthatóságát, előírta azt a legkisebb távolságot - külterületen általában ötven méter, autópályák mentén száz méter -, amelyen belül tilos azokat elhelyezni.

Kiegészítő pontosításunk a közúti jelzések észrev

ehetőbbé tételét tartja szem előtt, amikor is elhelyezési tilalmat mond ki azokra a tárgyakra és berendezésekre is, amelyek a közúti jelzésekkel összetéveszthetők vagy a láthatóságot - például a kanyarodó útívek észlelését - akadályozzák. Az erre irányuló ellenőrzés munkáját kívánjuk segíteni a fogalomhasználat egyértelművé tételével is. Az eddigi "belterület" megjelölés helyett a település kezdetén és végén táblával jelzett "lakott terület" meghatározáshoz javasoljuk kapcsolni a reklámhordozók elhelyezésére, illetve tiltására vonatkozó szabályokat.

 

(15.50)

 

Azon jogosítvány megadásával, hogy a közlekedési hatóság mellett a jövőben a közút kezelője is eltávolí

thatja a közutak mentén szabálytalanul elhelyezett, közlekedést zavaró reklámtárgyakat és berendezéseket, továbblépünk a közutakon a rendteremtés irányába. Ily módon a közutak üzemeltetési, fenntartási felelőssége mellé intézkedési jogosítványok is társulnak. Ezzel elérhető, hogy gyorsabban és hathatósabban szüntethetők meg a közutakon a forgalom biztonságát veszélyeztető tényezők.

Ugyancsak baleset-megelőzési megfontolásból jav

asoljuk, hogy a közutak kezelői számára kötelező legyen a balesetek adatainak nyilvántartása, amely egyúttal nélkülözhetetlen feltétele a megelőzésnek is. A teljes körű szabályozás megteremtésének igénye vezényelt bennünket a taxiállomások igénybevételére vonatkozó törvénymódosítással, illetve a személyszállítást érintő új rendelkezések beiktatásával. A taxitevékenység szabályozása tekintetében a kormány ez év júliusában már rendelkezett. Az ártörvény módosításával pedig ez év szeptember 1-jétől nyílt meg a lehetőség a települési önkormányzatok számára, hogy maximált tarifát állapítsanak meg. Ezzel a lehetőséggel a Fővárosi Önkormányzat már élt is. A teljes körű szabályozásból hiányzott még a drosztok használatának rendezése, amelyről gyakran napi viták és nézeteltérések keletkeztek a tevékenység végzése során. Törvénymódosítási javaslatunk felhatalmazást ad az önkormányzatok részére, hogy a település területén lévő taxiállomások igénybevételét szabályozhatják. Hangsúlyozom, hogy ez utóbbi feltételes lehetőséget és nem kötelező feladatot ad az önkormányzat számára. Ezért a javaslat nem érinti az önkormányzati törvényt; szakmai jellegénél fogva pedig az ágazati törvénybe tartozónak ítéljük.

Szintén a személyszállítást érinti az a kezdeményezésünk, amely e tevékenység jogosulatlan végzését is bírságol

hatóvá teszi. Eddig ez a lehetőség csak az áruszállításra vonatkozott. Ezáltal jobban kikényszeríthető a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt engedélyek beszerzési kötelezettsége, és eredményesebb fellépés várható a kontárkodással szemben. Az ellenőrzési jogkörök újraszabályozásával követjük az uniós szabályozást, amikor a köztestületi engedélyezés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hatósági ellenőrzés. Társadalmunk tagjainak döntő többsége nap mint nap igénybe veszi közútjainkat, ezek léte vagy nem léte alapvetően befolyásolja életünket. A törvény eddigi alkalmazása során felmerült gyakorlati problémákat hárítják el azok a tervezett rendelkezések, amelyek pontosítják az utak építésére, forgalmának korlátozására és az utak megszüntetésére vonatkozó szabályokat. A mindennapi élet tapasztalatai alapján vált szükségessé a közút lezárására, illetőleg forgalmának korlátozására jogosultak körének bővítése a tűzoltósággal és a fegyveres erőkkel.

Ugyanakkor a javaslat kötelezettséget állapít meg az okok megszüntetésével a lezárás és a korlátozás feloldá

sára. A szükségesnél nagyobb mértékű vagy hosszabb időtartamú lezárásból eredő kárt pedig az intézkedő szerv köteles megtéríteni. Lényeges eleme a törvényjavaslatnak, hogy a közlekedési hatóság adatkezelési tevékenységének szabályozásával megteremti az összhangot az adatvédelemről szóló törvénnyel. A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggő személyes adatokat csak a törvényben meghatározott garanciális szabályok figyelembevételével kezelheti és dolgozhatja fel.

Tisztelt Ház! Öt országgyűlési bizottság vette nap

irendjére és tárgyalta meg a javaslatot. Előterjesztésünket mind az öt bizottság általános vitára alkalmasnak találta. A környezetvédelmi bizottságban megfogalmazódott az az igény, hogy mutassuk be a környezeti hatástanulmányokat, továbbá a polgári törvénykönyvvel és a reklámtörvénnyel való összhang meglétét. A törvénytervezet - amint arra már utaltam - elsősorban pontosító rendelkezéseket, garanciális szabályokat javasol beépíteni a hatályos ágazati törvénybe. A tervezett intézkedések környezetvédelmi szempontból nem okoznak alapvető változást, összhangban állnak a polgári törvénykönyvvel és az önkormányzati törvénnyel is. A reklámtörvényt pedig a hatályos szöveg pontosító kiegészítése nem érinti.

Tisztelt Országgyűlés! Tudjuk, hogy a legjobban előkészített tervezet is újabb gondolatokat ébreszt. A magunk r

észéről nyitottan fogadjuk a jobbító szándékú módosító indítványokat, amelyek megismerése, megvitatása révén még teljesebbé tehetjük az elfogadásra kerülő törvényt. E gondolatok jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjék!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Baja Ferencnek, a környezetvédelmi bizottság előadójának.

 

DR. BAJA FERENC, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A környezetvédelmi bizottság valóban megtárgyalta a javaslatot. A környezetvédelmi bizottság egyhangúlag fogadta el azt, hogy az általános vitához kötődően biz

onyos feltételekkel támogatjuk az általános vitát, illetve azt szeretnénk kérni a tárcától, hogy mind a bizottság, mind a parlament számára mutassa be, hogy ez a módosítás - amely mégiscsak egy jelentős módosítása a közúti közlekedésről szóló törvénynek, ebben az értelemben egy tízéves szakaszt zár le - mégiscsak érintheti a környezetvédelmi problematikát. Elsősorban azért, mert ez a törvényjavaslat óhatatlanul befolyásolni fogja az útépítést és az úthasználatot, és bizonyos értelemben befolyásolni fogja a gépjárműhasználatot is.

Ezenkívül a törvény felhatalmazást ad - egyébként helyesen - a kormány számára rendkívül sok olyan kormányrendelet meghatározására, amelyek még inkább befolyásolni fogják mind az úthasználatot, mind pedig a gépjárm

űhasználatot. Jelen pillanatban mi nem vitatjuk a felhatalmazás jogosságát, és azt sem vitatjuk, hogy szükség van ezekre a szabályozásokra. Azonban a Ház és a bizottság előtt megjelenő törvényjavaslatból nem tűnik ki ennek a módosításnak az irányultsága. Ezért szorgalmazta a bizottság azt, hogy lényegét tekintve egy környezeti hatásvizsgálatnak vessük alá a módosítást.

Nem vitatom azt, hogy itt lényegét tekintve nem egy új törvény születik, azonban a környezetvédelmi hatásvizs

gálatról szóló jogszabály azt a kitételt teszi, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak be kell mutatnia minden olyan kormány elé menő javaslatot, illetve törvényjavaslatot, amelyik érintheti a környezetvédelem kompetenciáját. Márpedig Magyarországon a levegőszennyezést ma egyértelműen a közúti gépjárművek okozzák. Ebben az értelemben tehát az őket szabályozó törvény és törvényrendelet, jogszabály, illetve törvénymódosítás ebbe a hatáskörbe tartozik.

A bizottsági vita alapján egyébként az az aggály is felmerült - és remélem, hogy a miniszter úr a részletes vitában el tudja oszlatni azt a kételyt -, amely szerint itt a pontosított szétválasztás az önkormányzatok számára többletkötelezettségeket jelentene az útfenntartás vonatkozásában. Egyetértek a miniszter úr által elmondott expozéval, miszerint ez egy jogos és szükséges kettévá

lasztás, azonban a jelenlegi törvénymódosítási javaslat lehetővé tenné a kormányzat, a miniszter úr számára egyedi rendelkezések kiadását is. Mi jogosnak tartjuk ezt a felhatalmazást, azonban ennek a köre, mértéke jelen pillanatban a bizottság előtt nem vált ismertté, azok a garanciák sem, hogy nem jöhet-e olyan szituáció, amikor - hisz hallottuk a Házban - az Útalap kevés forrására való hivatkozással a miniszter úr vagy a kormányzat jogosítványaival az önkormányzati szférára hárítanának át közútfenntartási költségeket.

Ezenkívül nyilvánvaló, hogy a módosítás mellett az is egy rendkívül fontos szempont - környezetvédelmi szempontból különösen -, hogy ez a módosító javaslat az összközlekedési koncepcióval hogyan áll összhangban. Nem mondom azt, hogy ezt feltétlenül ebben a javaslatban kell megvitatni, de azt igenis állítom - és a bizottság is igényt tart arra -, hogy összességében ez a módosító javaslat kerüljön bemutatásra a komplex közlekedési koncepció keretében a bizottság számára. Ugyanis a miniszter úr helyesen látta azt, hogy lényegében ez a tör

vényjavaslat megelőz általános koncepcionális vitákat. Ezt mi fontosnak tartjuk, hiszen egy régi törvény módosításáról van szó, és időszerűnek tartjuk a változtatást.

 

(16.00)

 

Ugyanakkor azonban hiányoljuk, hogy nem látjuk, hogyan illeszkedik ez egy új környezetvédelmi tárca, egy új közlekedési koncepció egészébe, hiszen véleményünk szerint a részmódosításokból nem fog összeállni egy olyan komplex közlekedési rendszer, amely az elkövetke

zendő időszakban számunkra megnyugtatóvá válhat.

A minisztérium képviselője jelezte, hogy készülnek a tárcánál ilyen típusú javaslatok, és ebben az értelemben a bizottság erre rátekinthet. Mi azzal a feltétellel foga

dtuk el a bizottságban általános vitára ezt a javaslatot, hogy képet kapunk az eddig formálódó anyagokról, és ezen képek alapján tudjuk a módosító javaslatainkat integrálni. Ez tehát azt jelenti, hogy a környezetvédelmi bizottság valóban bizonyos feltételekkel támogatta, fontosnak tartotta ennek a vitáját. A bizottság nevében azonban - gondolom, más bizottságokkal együtt - kérem, hogy a tárca egy komplexebb előterjesztésben - és javasolom ugyanakkor a bizottság előadójaként - a bizottsággal együtt nézze végig ezeknek a rendelkezéseknek a komplex hatásait. Hiszen miniszter úr is említette, hogy akár a reklámhordozókhoz kötődő szabályozás még komoly problémákat és jelentős vitákat vethet fel a társadalomban. Egyetértünk a szabályzat irányával, azonban ha egyszer a Házban szavazunk erről, látnunk kell, hogy milyen következményei lesznek.

A taxihoz kötődő szabályozás - mint tu

djuk - jelentős társadalmi problémákat fog jelenteni, komoly érdekeket érint, sérthet és támogathat, ezért itt is a részletekre lennénk kíváncsiak. Továbbá megmondom őszintén - és itt most egy pillanatra engedje meg a miniszter úr, hogy kilépjek a bizottsági előadói szerepkörből -, feltétlenül fontosnak tartanám azt, hogy a gépjárművekre vonatkozóan - hiszen az eredeti törvény a gépjárművekre is vonatkozik - egyelőre itt nincs szabályzat, én ezt elfogadom, de kíváncsi lennék arra, hogy a későbbiekben ezt hogyan óhajtják szabályozni.

Arról is beszéltünk a bizottsági ülésen, hogy ez a koncepció, ez a törvénytervezet túlságosan bírságcentrikus, je

lentősen emeli a bírságok tételét. Fontosnak tartjuk az emelést, és ezt támogatjuk. A miniszter urat, illetve a kormányt hatalmazza fel ez a törvény arra vonatkozóan, hogy ezekkel a bírságokkal mi történjen. Megfogalmazódott a bizottsági ülésen, s úgy gondolom, hogy a részletes vitában mindenképpen választ szeretnénk a miniszter úrtól, illetve az előterjesztőktől arra vonatkozóan, hogy mit óhajtanak ezzel a bírsággal.

A mi megítélésünk szerint preventívebb kellene hogy legyen a szabályozás, bizonyos értelemben egyér

telműbb a tiltás. Nem nagyon tartjuk szerencsésnek azt, ha bírságalapú lesz a szabályozás, hiszen ennek eredményeként a káros úthasználat nem szűnik meg, a környezeti terhelés tovább növekszik attól, hogy nem százezer forintot, hanem esetleg ötszázezer forintot fog befizetni az, aki vét a törvény szabálya ellen. Helyesnek tartjuk - még egyszer mondom -, hogy növelik a bírság összegét, ugyanakkor a prevencióra egy jelentősebb hangsúlyt szeretnénk tenni, ebben az értelemben fogunk megfogalmazni módosító javaslatokat is.

Még egyszer, elnök úr, tisztelt Ház, tisztelt miniszter úr, a bizottság egyhangúlag általános vitára alkal

masnak tartotta a javaslatot. Nagyon fontosnak érezzük azt, hogy ebben a szakmai vita tovább erősödjék, és a részletekre vonatkozóan is kapjon tájékoztatást a bizottság és a Ház. Én, elnök úr, egyébként ezt a véleményemet a Magyar Szocialista Párt nevében is megfogalmazom, ebben az értelemben tehát a környezetvédelmi bizottság általam elmondott álláspontja és a Magyar Szocialista Párt álláspontja a törvénytervezetről azonos.

Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Bernáth Ildikónak, az önkormányzati bizottság előadójának.

 

BERNÁTH ILDIKÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és rendészeti bizottság megtárgyalta a T/161. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot, amely a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításának szabályait tartalmazza.

A vita során három olyan témakört érintett a bizottság, amely részben az országban meglevő általános jelenségeket érint, részben pedig a helyi önkormányzatok feladataihoz kapcsolódik.

A három téma, a három terület a következő volt. Az egyik, az első a káros anyag kibocsátásának a mértéke, amely évről évre növekedik, és különösen a nagyobb városokban, de leginkább a fővárosban okoz egyre k

omolyabb problémákat.

A másik terület, amellyel foglalkozott a bizottság, az ország közúthálózata mentén meglevő földterületek áll

apota, egészen pontosan a földterületek folyamatos karbantartásának a hiánya. Ez oda vezet napjainkban, hogy a vadkender és a parlagfű egyre jobban burjánzik az országban, és hihetetlen mértékben nő az allergiás megbetegedések száma. Rendezetlen a karbantartási munkákkal kapcsolatosan, hogy tulajdonképpen ki az, aki köteles a földterületeket karbantartani.

A harmadik témakör, amellyel a bizottság foglalkozott, a taxiállomásokkal, illetve a taxiközlekedés igénybevételével kapcsolatos kérdések. Örömmel állapítottuk meg, hogy ez ügyben a törvényjavaslat 5. §-a felhatal

mazza a helyi önkormányzatokat rendeletalkotásra. A bizottsági ülésen jelen levő kormányképviselő a felmerült problémákra azt a választ adta, hogy részben a törvényjavaslat, részben pedig a kapcsolódó tárcarendelet, illetve kormányrendelet fogják a későbbiekben szabályozni az ott elhangzott kérdéseket.

Bízva abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásra kerül, illetve az ehhez kapcsolódó kormányrendelet, illetve tárcarendelet megszületik, az önkormányzati és rendészeti bizottság egyhangúlag támogatta a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Köszönöm. (Taps.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót: első

ként közülük Rajcsányi Péter képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt; őt követi majd, vagy őt követné Baja Ferenc képviselő úr - de érthetem-e úgy az előbbi hozzászólását, hogy nem kíván már élni a felszólalás lehetőségével? (Dr. Baja Ferenc a fejével nemet int.) Akkor a következő felszólaló Németh Zsolt lesz, a Magyar Demokrata Fórum részéről. (Bauer Tamás közbeszól.) Bocsánat, akkor Lotz Károly lesz a második, és Németh Zsolt a harmadik, hogy váltakozva egy kormánypárti, egy ellenzéki képviselő felszólalására kerüljön sor. Köszönöm Bauer képviselő úrnak a figyelmeztetését.

Tehát most elsőként Rajcsányi Péter képviselő urat illeti a szó, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

 

RAJCSÁNYI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény jelenlegi módosítását, mint az ezt megelőző módosítások többsége esetén, a közúti közlek

edést befolyásoló gazdasági, illetve jogi szférában bekövetkezett változások tették szükségessé. A jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján, illetve az ezzel összefüggésben felmerült változtatási igényekhez alkalmazkodva kerül sor a módosításra.

A hatósági munka további korszerűsítése, a közúti közlekedési munkamegosztás megváltozása, a közútk

ezelő szervezetek átalakítása, az ellenőrzés hatékonyságának növelése és nem utolsósorban a közúti közlekedés biztonságának fokozása teszi szükségessé az újabb törvénymódosítást. A közúti közlekedés biztonságának fokozása érdekében módosítja a javaslat a reklámhordozók elhelyezésének rendjét, valamint növeli a közúti hatóság és a közút kezelőjének szankcionálási lehetőségét, egyúttal lehetővé teszi a közérdekű tájékoztatást nyújtó közlekedésbiztonsági berendezések kihelyezését. Kiemelhető, hogy a közút kezelője a szabálytalanul elhelyezett reklámcélú tárgyakat saját maga is eltávolíthatja.

A módosítás javasolja a forgalom korlátozásának és elterelésének lehetőségét a rendőrség mellett más szerv

ezetnek is, de kellő garanciának mutatkozik a közút indokolatlan lezárásának elkerülése érdekében, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabban történő útlezárásból eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni. Ez is a polgárbarátabb hatósági tevékenységet segíti elő.

Az utak állagmegóvásának érdekében történik bizonyos fuvarozási formáknál - például túlsúlyos fuvaro

zás - a díjfizetés lehetősége és teljesen eurokonform a veszélyes áruk szállításánál bizonyos áruk esetén az engedélyhez kötés.

 

(16.10)

 

A taxiszolgáltatás keretszámainak megszűnése után - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő

en - értelemszerűen szükséges az ehhez kapcsolódó pontok korrekciója. A módosítás nemcsak a jogosulatlan árufuvarozás esetén teszi lehetővé a bírság kiszabását, hanem a törvénymódosítás elfogadásával erre a jogosulatlan személyszállítás esetén szintén mód nyílna. Ez remélhetőleg kellő visszatartó erőt jelent a szabálytalankodók számára, ami a személyszállításban lévő, jelenleg tapasztalható visszásságok megszűnését biztosítja. A javaslat megváltoztatja a közútépítés eddigi szabályozását, amelynek fontos eleme, hogy engedély nélküli útépítés és forgalomba helyezés esetén a közlekedési hatóság több alkalommal is bírságot szabhat ki.

Az önkormányzat rendeletében az érdekeltségi hoz

zájárulás fizetésére kötelezhető jogalanyok köre bővül a jogi személyiség nélküli társasággal, ami szintén elősegíti az úthálózat bővülését. A magánutakkal kapcsolatos szabályozás módosítása a magántulajdonban lévő utak körüli rendezettebb viszonyok megteremtését célozza. Ehhez tartozik s garanciális jelentőségű az az előírás, hogy a magántulajdonú út közforgalom számára történő megnyitását vagy lezárását az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Szintén a kulturált közlekedési lehetőséget biztosítja az útellenőri feladatoknál történő módosulás.

A javaslat több olyan változást foglal magában, amelyek a hatósági munka egyszerűsítését, gyorsabbá tételét szolgálják, valamint a jogalkalmazási tevékenység kapcsán felmerült po

ntosításokat tartalmazzák.

Ugyancsak a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtését szolgálja az út kezelőjének nyilvántartási kötelezettsége a kezelésében lévő úton történt balesete

kről. Ezen adatok feldolgozásával a szükséges intézkedések láthatóvá válnak.

A közlekedési törvény módosítása, a jogalkotásról szóló törvénnyel való összhangja világosabbá teszi az alacsonyabb szintű végrehajtási szabályozások sorát, így megteremti az alapot a közúti közlekedésre vonatkozó joganyag teljes kialakításához és az EU-

jogharmonizá-cióhoz.

Összességében elmondható, hogy a javaslat mind egészében, mind részeiben jelentékenyen hozzájárulhat egy olyan fontos terület, mint a közúti közlekedés, emberközeli szabályozásához, a hatósági munka egyszer

űsítéséhez és a kulturált közlekedéshez. Ezért kérem a tisztelt Házat, támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Lotz Károly képviselő ú

rnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt követi majd Németh Zsolt, Magyar Demokrata Fórum; és kérem, hogy aki még fel kíván szólalni a vitában, jelezze a gomb megnyomásával.

 

DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása igen jelentős tényező, a közlekedési szakmának, ezen belül a közúti közlekedés szakmájának egy nagyon jelentős tényezője. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy egy nagyon időszerű, előkészített módosításról van szó, és meg kell állapítani, hogy alkalmas több, eddig nem tisztázott, nem elég egyértelműen megfogalmazott szabály pontosítására. Ez a jogalkalmazó szempontjából rendkívül fontos, és mindenki számára előnyös.

Másrészről a jogszabálytervezet követi a változtatásokat, amelyek különböző okokból - a miniszter úr említette a közúti tulajdoni szerkezetben bekövetkezett változásokat vagy a közlekedésbiztonsági igényekből fakadó újabb és újabb igényeket - a legutóbbi módosítások óta bekövetkeztek. Ilyen például az önkormányzatok felhatalmazása a taxiállomások igénybevételi rendjének rendkívül aktuális szabályozására. Végül alkalmas a hatósági munka korszerűsítésére, és ezzel kapcsolatban több szabályozási elemet tartalmaz.

Ugyanakkor a törvényjavaslat ezekben a kérdéskörökben néhány esetben továbbra is bizonytalanságot tartalmaz, illetve nem teljesíti maradéktalanul az előbb vázolt célokat. Ilyenek például - egyelőre az általános vita keretein belül maradva és majd a részletes vitában kifejtendő - a közlekedési hatóság és a közútkezelő feladatainak egyértelmű elhatárolása. Itt meglehetősen sok bizonytalanságot tartalmaznak az egyes sorok, mindenképpen szükség van ezeknek a világosabb elhatárolására.

Megítélésem szerint egyes pontokban nincs megfelelő összhang a más kapcsolódó jogszabályokban elgondolt és a szaksajtóban, illetve a napi sajtóban boncolt, utalt változtatásokkal. Ilyen például a kamarák hatósági jellegű feladatainak bővítése, egyrészről állami hatósági funkciók átadása a kamaráknak. Ez nagyon aktuális, évek óta előkészítés alatt áll, és néhány nagyon fontos lépés már megtörtént a kamarák feladatainak bővítésére, a hatósági feladatok átadására; gondolok mindenekelőtt a közúti személyfuvarozás, a taxiszolgáltatás szabályozásának, ezen belül egyes feladatoknak az átadására.

Ugyanakkor a kamarák jogi helyzetének változtatása, átalakítása - gondolok mindenekelőtt a kötelező tagság megszüntetésére vonatkozó, az utóbbi időben több helyen megjelent kormányzati kezdeményezésre - gyakorlatilag éppen szembe megy ennek az átadásnak. Tehát itt két különböző tendencia van: egyik részről erősíteni a kamarákat feladatok átadásával - ami nagyon is aktuális, elindult, megkezdődött -, másrészről a kamarák gyengítése a kötelező tagság megszüntetésével. Mindenekelőtt képviselőtársaim szíves figyelmébe ajánlom, hogy akkor viszont valamit el kell dönteni, és feltehetően nem fog a kettő egyszerre menni. Ezt mindenképpen két oldalról kell megközelíteni.

Megítélésünk szerint meggondolandó, hogy a kor

mány, illetve a szakminiszter szabályozási hatásköre ilyen jelentős mértékben bővüljön-e, szükség van-e erre. A kormány esetében ötről tizenegyre, a miniszter esetében háromról tizenhétre növekszik a szabályozások hatásköre. Kérdés, indokolt-e ez, nem vezet-e mindez felesleges túlszabályozáshoz, illetve egyes szabályozásoknak a kellőnél magasabb szintre emeléséhez. Ezt mindenesetre érdemes még egyszer pontosan áttekinteni.

Mindezek alapján a törvényjavaslatot alkalmasnak találjuk a részletes vitára bocsátásra; mindenképpen szükség van rá, fontos törvényjavaslatról van szó. A részletes vita során azonban több észrevételt, javaslatot, módosító indítványt kívánunk majd tenni, ezzel kívánjuk a figyelmet felhívni a törvényjavaslat egyes hiányosságaira, amelyeknek a kiküszöbölése nélkülözhetetlen e való

ban nagy jelentőségű törvényjavaslat végső formába öntéséhez.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

ELNÖK: Szeretném megkérdezni, hogy Hegyi Gyula képviselő úr kétperces hozzászólásra kért lehető

get, vagy majd később kíván hozzászólni. (Közbeszólás: Nincs benn!) Nincs a teremben. Akkor megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum.

 

NÉMETH ZSOLT (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A közúti közlekedésről szóló törvény előttünk fekvő módosítása látszólag kisebb korrigálásokból, pontosításokból áll. A javaslatból világosan kitűnik, hogy célja a közúti ágazat érdekeinek markánsabb megjelenítése s ezáltal a közlekedés biztonságának növelése.

Egyértelműen jelentős viszont ez a javaslat a teki

ntetben, hogy a közúti törvény s annak módosításai a polgárok széles tömegét érintik. Érintik mindenekelőtt mint közlekedőt: a közutakon közlekedve nap mint nap szembesülünk útjaink műszaki állapotával, környezetének rendezettségével, a szépen lenyírt vagy éppen kaszálatlan padkával. Természetesnek tartjuk, ha a forgalomtechnikai eszközök, a KRESZ-táblák, az útvonaljelző táblák sikerrel eligazítanak bennünket, és bosszankodunk, ha egy forgalmi helyzetből nehezen tudunk kibontakozni, vagy néhány kilométer után döbbenünk rá, hogy nem sikerült megfelelően tájékozódnunk a táblarengetegben.

 

(16.20)

 

Kiterjed a törvény hatálya a közútjainkon és magán

utakon megjelenő járműparkra, annak üzemben tartóira, a gépjárművek vezetőire is. Az utóbbi időben, ha a közúthálózat fejlesztéséről esett szó a híradásokban, az leginkább az autópályákra korlátozódott, matricás vagy kapus vitára szorítkozott. Fontos lenne azonban észrevennünk, hogy az ország lakossága többségének úttal kapcsolatos közérzetét nem az autópályák kiépítettsége, használata, hanem a környezetükben levő főútjaink, összekötő mellékútjaink, valamint az önkormányzatok kezelésében levő helyi utak állapota határozza meg. A közúthálózat fejlesztésében, annak előkészítésében részt vevő tervező, engedélyező hatóságok napi tevékenységét is érinti a módosító javaslat.

Az utak korszerűsítése, építése, az úton vagy annak közvetlen környezetében folyó közműépítések az egyik leggyakrabban előforduló veszélyforrások közlekedésünk során. Azonban ami az autósnak sebességkorlátozásra, hosszabb-rövidebb ideig való várakozásra kényszerítő akadály, az az útelzáró léc másik oldalán egy munkahely, egy speciális üzem, mely felett nincs tető, ahol szélsős

éges időjárási körülmények között is kifogástalan minőséget kell előállítani; természetes azonban az, hogy a közlekedés biztonságát kivitelezés közben is garantálni kell. A most beterjesztett törvényjavaslat erre több ponton is hangsúlyt helyez. Úti célunk eléréséhez nem elegendőek az állami közútkezelő kht.-k által elhelyezett kiépített forgalomtechnikai eszközök. Igényként vetődik fel, hogy az adott településen belül a kívánt termelő üzemet, közintézményt is megtaláljuk. Sőt, megjelent már olyan információs rendszer iránti igény is, amely az intézményen belül - egységet képezve a közútitábla-rendszerrel - az ajtóig vezeti az utazót.

A piacgazdaság kiépülésével robbanásszerűen j

elentek meg az utak mentén is a reklámhordozók, melyek többnyire táblák. Ezek nem egyszer agresszív módon terelik el a közlekedők figyelmét, sőt gyakran a kilátást is közvetlenül korlátozzák. A most előttünk fekvő törvényjavaslat erősíti a közútkezelő ezzel kapcsolatos szankcionáló jogosítványait, hiszen miután a közúti hatóság felszólítja a jogszabályt sértő módon elhelyezett reklámhordozó tulajdonosát annak eltávolítására, a sikertelen kötelezés után a tábla eltávolítását a kötelezett költségére saját maga is elvégezheti vagy elvégeztetheti. Tehát nehezen és hosszú idő alatt érvényesíthető kötelezés helyett a közlekedés biztonsága érdekében a közútkezelő - melynek erre alkalmas szakmai és technikai felkészültsége is van - maga is megszüntetheti a veszélyforrást.

Épp ezért ellentmondásosnak tűnik, hogy a tö

rvényjavaslat egy másik helyen hasonló veszélyhelyzet elhárítása érdekében enyhébb megoldást alkalmaz. Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, valamint útcsatlakozás esetén a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja a tulajdonost vagy kezelőt a felújításra, korszerűsítésre vagy megszüntetésre. A felszólítás eredménytelensége esetén azonban a közlekedési hatóság a módosításban már csak kötelezheti az építmény tulajdonosát vagy az útcsatlakozás létesítőjét. A jelenleg hatályos törvényben - a megszüntetést kivéve - még annak költségére elrendelheti. Talán eredményesebb lenne itt is a szabálytalanul kihelyezett reklámhordozókhoz hasonló módosítás.

Ugyanakkor szembesülnünk kell azzal is, hogy az elbontandó reklámtáblák egy része nem közterületen, hanem magántulajdonú földrészleten kerül elhelyezésre. Meg kell vizsgálni, vajon nem követnek-e el birtokhábo

rítást a közútkezelő kht. munkatársai feladatuk elvégzése során.

További gondot okozhat, hogy e módosítási javaslat sem határozza meg a jelzés, reklámtábla elhelyezése kapcsán a lakott területen kívüli terület fogalmát. Van, ahol a törvény

ennek szinonimájaként külterületet említ. Egyértelművé kellene tenni, hogy itt nem a nullával kezdődő helyrajzi számú földrészletekről, hanem a "lakott terület vége" táblán túli területről van szó, erről miniszter úr is említést tett expozéjában.

Szintén definiálni kellene, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevételekor az előírt feltét

elektől való eltérés esetén az igénybe vevő alatt kit értünk. Engedély nélküli útépítésnél, illetve az engedély nélküli használatbavétel esetén az építési hatóság az építtetőt kötelezi bírság megfizetésére. Viszont nem tudjuk, hogy az igénybe vevő alatt az építtetőt vagy a kivitelezőt kell-e értenünk.

Ugyancsak a közlekedés biztonságát szolgálja az az egyetlen szóból álló módosítás, mely arról rendelkezik, hogy a közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezé

sekor, illetve az ok megszűnésekor - és itt az új szó: - "haladéktalanul" el kell távolítani. Nincs annál demoralizálóbb a közúti közlekedési szabályok betartása tekintetében, mint amikor indokolatlan sebességkorlátozással vagy egyéb tiltással találkozunk egy építés alatt álló útszakaszon. A kivitelezők gyakran feledkeznek el arról, hogy a munkaidő vagy a kivitelezés végeztével elfordítsák, lefedjék vagy eltávolítsák a korlátozó táblákat. E mulasztást amolyan bocsánatos bűnnek tekintik. Azzal szemben mindenképpen az, mintha ki sem helyeznék őket. Ez a fajta bakterszemlélet - hogy abból még soha nem volt baj, ha a sorompó le volt eresztve - odavezethet, hogy akkor sem hiszünk az egyenetlen úttest, egyéb veszély vagy sebességkorlátozó tábláknak, ha az valóban indokolt.

A törvényjavaslat legjelentősebb módosítását vél

eményünk szerint a 12. § jelenti, annak is az (1) bekezdése: "A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével igénybevételi díjat kell fizetni." Tehát az úttesten végzettért kell fizetni. Mit jelent ez a módosítás? A törvény hatálybalépését követően, ha bármely infrastrukturális beruházás, gáz-, csatorna- vagy más közműépítmény fenntartása érinti az úttestet, igénybevételi díjat kell fizetni. A törvényjavaslat más helyen is védeni, óvni kívánja az út állapotát, például lehetővé teszi a közút lezárását, forgalmának korlátozását csupán a közút állagának védelme miatt, "egyéb ok miatt" rész helyett került ez a meghatározás a törvénymódosításba.

A közúti ágazat érdekeinek megjelenése azonban az előbb említett 12. § kapcsán a leghangsúlyosabb. Ko

ncepcionális váltásnak érzem ezt a módosítást. Tíz évvel ezelőtt, a törvény születésekor az állami útban állami vállalatok helyezték el az állami közszolgáltató vállalatok amúgy közcélú vezetékeit. Azt hiszem, nem nagyon kell hangsúlyoznom, hogy a helyzet azóta mennyire megváltozott. Időszerűnek tartjuk annak érvényesítését, hogy ha valaki a közútkezelő érdekén kívül álló okból korlátozza a forgalmat, más célra veszi igénybe az utat, mint amire szolgál, akkor fizessen díjat ezért mindamellett, hogy a közműépítés esetén visszaállítja az eredeti állapotot.

 

 

(Molnár Róbert helyét a jegyzői székben
Vidoven Árpád foglalja el.)

 

Itt hadd térjek ki erre is néhány mondat erejéig. Gyakran éri vád a közútkezelőt, hogy egy nyomvonalas közműépítés után, mikor előírja nyomvonal helyreállít

ását követően a pálya egész keresztmetszetében aszfaltburkolat építését, akkor a közműépíttetővel fizetteti meg a közműépítés nélkül is aktuálissá váló burkolatmegerősítéseket. Természetesen az is igaz lehet, hogy a magyarországi talajviszonyok mellett sok esetben a leggondosabb helyreállítással sem sikerül a közműépítés előtti minőség biztosítása.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy szoros együtt

működés, adott esetben érdekegyeztetés elengedhetetlen a közútkezelő és az infrastrukturális fejlesztést végző beruházó között. A beruházó viszont jelentős lakossági pénzeszközök bevonásával közműépítés esetében többnyire az önkormányzat. Nem tudjuk, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért mekkora díjat kellene fizetni. Az azonban egészen bizonyos, hogy ez a lakossági célokat szolgáló beruházás költségeit is emelné. Együttműködést feltételezve a közútkezelő és az önkormányzat között, javasoljuk, hogy az igénybevételi díj kiszabása csak lehetőség legyen a közútkezelő kht. számára, s ne legyen kötelező érvényű.

 

(16.30)

 

Mindezen módosítások mellett a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja, és azt elfogadásra javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

ELNÖK: Soron következik Kiss Andor képviselő úr, Magyar Igazság és Élet Pártja.

 

KISS ANDOR (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Természetesen a Magyar Igazság és Élet Pártja is megkapta a közúti közlekedésről szóló törvénymódosítási javaslatot. A párt részéről én tanulmányoztam át, és szeretném megosztani ö

nökkel néhány gondolatunkat.

Az előttem szóló képviselők nagyon sok mindent elmondtak már a törvényjavaslattal kapcsolatban, ezeket a dolgokat természetesen nem szeretném itt megisméte

lni. A magam részéről ugyanazt én is meg tudnám erősíteni: egy igen fontos törvényjavaslatról van szó, nagyon sok olyan pontosítást tartalmaz, amely az eredeti törvényből, az 1988-asból hiányzott, illetve az élet közben a módosítását igényelte.

A jogharmonizáció miatti jogkörök átadása, átvéte

le, pontosítása nagyon fontos pontja ennek az előttünk lévő törvényjavaslatnak. Természetesen én is szeretném fölhívni a tisztelt Ház, illetve a miniszter úr figyelmét egy-két olyan pontosításra, amelyet pártunk szerint ezen a törvényjavaslaton eszközölni kellene.

Az első ilyen dolog, amiről, azt hiszem, az előttem szóló kollégák nem szóltak, a járda kérdésének rendez

ése, ami több bizottságban is felmerült, az én bizottságomban, a környezetvédelmiben mindenképpen.

Az új törvényjavaslat nem teljesen tisztázza azt, hogy végül is kihez tartozzon a járda. Kettős állapotot tételez fel, hogy bizonyos helyeken magához a közúthoz és a közútkezelőhöz tartozzon a járda, bizonyos esete

kben viszont az önkormányzatokhoz. Természetesen mind a kettőnek megvan a maga előnye és hátránya. Azonban szeretném felhívni a figyelmet a vegyes rendszernek a veszélyére, amikor például egy útfelbontási engedélynél, közműépítés esetén, vagy bármilyen más munkánál a kivitelezőnek egyszerre két hatósághoz kell majd fordulni bizonyos munkálatok engedélyezéséhez.

A magunk részéről mi is teljes mértékben egyeté

rtünk a reklámokkal kapcsolatos pontosítással, illetve a jogkörök bővítésével. Én a magam részéről a következő mondatra szeretném fölhívni a figyelmet: az úttest szélén reklámcélú berendezés vagy tárgy eltávolítására kötelezi vagy kötelezheti.

Természetesen mi mindenképpen a "kötelezi"-t tar

tanánk fontosabbnak, mert ha kötelezi, akkor nem tesz különbséget, vagy nem tehet különbséget a közútkezelő, hogy ennek a tábláját eltávolítom, a másikét pedig esetleg otthagyom.

Szintén lényeges pontosítás, hogy "közvetlenül az út mellett elhelyezett berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő tájékoztatást szolgá

lnak". Azt hiszem, ez Nyugat-Európában bevett szokás, Ausztriában, Németországban gyakran találkozik az ember ilyen reklámtáblákkal, amelyek a közúti közlekedés biztonságára hívják fel a figyelmet. Remélhetőleg Magyarországon ennek nem lesz torzult az átvétele, és nem fogunk ilyen reklámtáblákkal találkozni, hogy nem a "pont, pont, pont" - és ez itt nem a reklám helye - mosóporral mosott ruhája, hanem a biztonsági öv védi majd meg önt a közlekedés során. Kérném a szaktárcát, hogy erre nagyon figyeljenek.

Mi is üdvözöljük a bírságolás kategóriáinak a kiter

jesztését a személyszállításra, mivel mindenki számára közismert ez az áldatlan állapot, ami az utóbbi időben, elsősorban a taxisfronton alakult ki.

A törvényjavaslat egy, az útépítésre vonatkozó, gya

korlatilag társulati formában lévő lehetőséget fogalmaz meg, és azt írja, hogy "a rendeletben meghatározott módon" - ez a módosítás benne - készülhetnek ezek a bizonyos útépítések. Ugyan erre semmilyen utalást nem találtunk, hogy milyen lesz majd ez a rendeletben megfogalmazott mód, mi a magunk részéről a víziközmű-társulatoknál elképzelt kétharmados többség alapján valamilyen kedvezményes hitelakciós lehetőséget tudunk támogatni, és kérném a szaktárca vezetésétől, hogy a rendeletalkotásban ezt vizsgálják meg.

Miért mondom ezt? Sajnos, a vidéki lakosság teherbíró képessége nem minden esetben engedi meg azt, hogy egy ilyen kétharmados többséggel nemes célt szolgáló útberuházás igen tetemes költségeit egy összegben ki tudják fizetni.

Nagyon fontosnak tartjuk mi is a magunk részéről az út környékének véd

elmét - itt hallottunk már parlagfűről és egyebekről -, ezt természetesen mi is támogatni tudjuk.

A törvényjavaslat egy külön fejezetben vagy külön pontban foglalkozik a csapadékvíz útszéli árkokba való bevezetésével. Nagyon fontos kérdés környezetvédelmi szempontból is, hogy milyen vizek kerülhetnek az út mellett lévő árkokba, mennyire szennyezettek ezek, vagy mennyire képesek ezek a bizonyos árkok a vizet elszi

kkasztani. Mindenképpen fontos dolog az, hogy a közútkezelők nagyobb gondot fordítsanak az utak környezetére, kimondottan az árkokra.

Sajnos, gyakori tapasztalat az, hogy a különböző közműépítések során ezeket az útszéli árkokat egyszerűen betemetik, a közútkezelők nem követelik meg a kiv

itelezőktől az eredeti állapot helyreállítását.

A másik dolog pedig az, hogy a közútkezelő kht.-knak gyakran nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezeket a bizonyos útszéli árkokat ki tudják takarítani. Ezért kérem tisztelt miniszter urat, hogy az ön mellett ülő kollégájára egy kicsit morcosabban nézzen a

költségvetés tárgyalásánál (Derültség. - Mádai Péter tapsol.), amikor a közútkezelő társaságoknak az anyagi fedezetét biztosítják majd.

Ezzel a bizonyos csapadék-út-árok témakörrel kap

csolatban jutott eszembe egy megfontolandó dolog, ami az utóbbi időben szerintem komoly műszaki gondot és problémát okoz, különösen az alföldi vidékeket járva. A különböző útfelújításoknál egyre vastagabb rétegeket húznak az útpályára, és gyakorlatilag az az állapot áll elő, hogy az útkorona szintje, a járművek közlekedési magassága gyakorlatilag már lassan eléri az ereszmagasságot is. Ez mind környezetvédelmi, mind csapadékvíz és egyéb szempontból lassan már elfogadhatatlan méreteket ölt. Gondoljuk el, hogy a kipufogógázok gyakorlatilag ablakmagasságban kerülnek az útpályára, és innen közvetlenül lélegezhetik be az út mellett lakók ezt a bizonyos kipufogógázt.

A másik ehhez kapcsolódó probléma az, hogy valamikor az utak részben vízelvezetési célokat is szolgál

tak, tehát az ingatlanok felől, a járdáról összegyűjtötték a csapadékvizet, és az ily mértékben megemelt útkorona szintjéről a víz gyakorlatilag már az ingatlanokra folyik be, és komoly károkat okozhat.

A Magyar Igazság és Élet Pártja ezt a törvényjavaslat-módosítást természetesen elfogadhatónak tartja, az itt elmondott kiegészítésekkel.

Zárszóként a 10. §-t szeretném ismertetni: "A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút bizto

nságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen." Kívánom mindannyiunknak, hogy ez megvalósuljon!

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a MIÉP és a kormánypártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Gyimesi István, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

Megadom a szót.

 

GYIMESI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Kétperces hozzászólásomat remélhetőleg rövidebbre fogom, még a bevezetőmmel együtt is, de azt hiszem, hogy a törvény megszületésének a jelentősége megéri, hogy néhány adatot felolvassak.

Magyarországon 513 kilométer autópálya és autóút van, 6500 kilométer egyéb főút

és 23 200 kilométer mellékút. Ez összesen 30 ezer km országos rangú aszfaltutat jelent.

 

(16.40)

 

A törvény remélhetőleg a legjobb időben fog me

gszületni; nyilvánvalóan az ország számos területén van rá égető igény a tömegközlekedés és az egyéni közlekedés kiszolgálására.

Talán szabadjon itt megjegyeznem, hogy a törvény

módosítás azokat az önkormányzatokat is érinti vagy érintheti, amelyek a közművek lefektetése után az adott területeken vélhetően most a szilárd burkolatú utak építésére térnek át, és már ezeket a szabályozókat tudják alkalmazni.

Nagyon remélem, hogy a törvénymódosító javaslat az utat igénybevevők biztonságán túl a komfortérzetét is növelni fogja. A javaslatot támogatom. Köszönöm sz

épen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Kovács Kálmán képviselő úr, Szabad Demo

kraták Szövetsége.

 

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Csak egyetlen kérdésben kértem szót két percre, szinte reagálásként. Az előttem hozzászólók majdnem mindegyik említette a reklámmal kapcsolatos szabályozást. Azt gondolom, hogy a törvénymódosításnak ez a 2. §-a olyan kérdéskört feszeget - a reklámhordozók elhelyezését a közút mentén, a közút közelében, attól bizonyos távolságra, mikor információhordozó, mikor valóban reklám jellegű, mikor megtévesztő, mikor figyelemelvonó -, amellyel évek óta foglalkozunk, és évek óta a Ház is több nekifutással próbálta már szabályozni.

Nagyon örülök annak, hogy az általános vita ma végül is nem kerül lezárásra, és így mód van arra, hogy ezen a területen módosító indítványokat lehessen tenni. Úgy érzem, hogy itt, különösen a 2. §-ban megjelölt módon az eredeti törvény 12. §-ának (3) bekezdése olyan átfogó, mégis részletező szabályozást ad, amelynek további pontosítása és tisztázása a bizottsági munkában és a minisztériummal történő egyeztetés során kell hogy kialakuljon.

Előre szeretném jelezni, hogy eltérő gyakorlatot mutat ma is a közútkezelők viszonyulása a reklámhord

ozókhoz. Ha az országban végigmegyünk, például a benzinkutaknál láthatjuk, hogy van olyan benzinkút-előrejelző, amelyiknél információs jelleggel maga a benzinkút-tulajdonos üzemeltető neve is szerepel, egy másik táblán nem szerepel; és ezt így végigmondhatnám, mikor tekintik információs jellegűnek az éttermi szolgáltatást, a kiegészítő szolgáltatást, a pihenőhely-szolgáltatást, és ott milyen mértékű a reklám helye. Én ezért örülök annak, hogy van mód rá, és a bizottságban élni fogok, hogy módosító indítvánnyal ezt a kérdést pontosítsam.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.)

 

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem érkezett jelzés.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására következő ülésünkön kerül sor.

Úgy látom, a szünet előtt már nincs értelme újabb napirendet elkezdeni, ezért most 15 perces szünetet re

ndelek el, és ezt követően folytatjuk a frekvenciagazdálkodásról szóló törvény tárgyalásával a munkánkat.

 

 

(Szünet: 16.44 - 17.01

Elnök: dr. Szili Katalin

Jegyzők

: Vidoven Árpád és Kapronczi Mihály)

 

 




Felszólalások:   16-17   17-35   36-50      Ülésnap adatai