Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bevezetőül csak egy rövid megjegyzés; néhány perccel ezelőtt államtitkár úr köszöntötte a szabaddemokraták képviselőit, akik, megjegyzem, majdnem végig itt voltak a vitában. Ugyanakkor egy udvariatlan gesztusnak tartom azt, hogy nem köszöntötte a kisgazdákat, akik viszont már tegnap délután sem vettek részt a vitában, és néhány perccel ezelőtt érkeztek meg; nem nagyon szokás egy koalíciós partnert kihagyni az ilyen köszöntésből. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

Most már a dolog lényegére térve, tisztelt államtitkár úr, az ajánlás 508., 509., 510., 511., 512., 513. és 514. pontjaihoz szeretnék néhány gondolatot elmondani. Ezen módosító indítványoknak nem mindegyikét én nyújtottam be, de valamennyi módosító indítvány egy témakörhöz kapcsolódik, mégpedig az önkormányzatok jövedelmi különbségeit mérsékelni próbáló szabályozáshoz.

Kuncze Gábor frakcióvezető úr még valamikor tegnap délután azzal kezdte a hozzászólását, hogy ahhoz képest, hogy milyen későn nyújtotta be a kormány ezt a törvényjavaslatot, elég sok pontatlanság és hiba van ebben a törvényjavaslatban. Ennek egyik ilyen gyöngyszeme ez a kiegészítő támogatás, amely az adóerő-képességen alapul, amely egy új fogalom, most ez a törvényjavaslat vezeti be.

(8.20)

Ezzel kapcsolatban vannak alapvető problémák. Alapvető probléma az, hogy egy törvényjavaslatban egy szabályozás becsült adatokon alapul. Tisztelt képviselőtársaim, ez teljes mértékben elfogadhatatlan, mert olyan vitákat indukálhat a későbbiekben, amelyeknek nincs jó kimenetele. Csak olyan szabályozás valósítható meg, amely pontos statisztikai adatokon alapul.

A másik probléma, hogy a számított adóerő-képességet egy képlettel javasolja kiszámítani a törvényjavaslat. Nem tudom, államtitkár úr, hogy önök közül valaki megpróbálta-e alkalmazni ezt a képletet, és az ebben a képletben szereplő számokat behelyettesíteni. Én megpróbáltam, és olyan képtelenségek jönnek ki ebből a képletből, hogy meggyőződésem, ez nem alkalmazható. Többször elmondtuk a bizottsági vita során is, egy ilyen jelentős módosítást úgy benyújtani a parlament elé, hogy nincs mellékelve az, hogy ennek milyen hatása lesz az egyes önkormányzatokra, elképzelhetetlennek tartjuk. Megpróbáltunk utánajárni a dolognak, és sikerült is megszereznünk egy olyan táblázatot, amelyben a korábbi időszakban a Belügyminisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium adatbázisára támaszkodva próbaszámításokat végeztek a minisztériumban. Az ezekben a próbaszámításokban szereplő adatokat biztos, hogy nem e képlet alapján számították ki. De ha nem eszerint számították ki, akkor nem tudom, mi szerint, és ez a képlet hogyan fog a későbbiekben a törvényjavaslatban megjelenni, és hogy fog működni.

Szeretném elmondani, hogy milyen abszurd dolgokat eredményez ez a szabályozás, bár az alapelvekkel egyet lehet érteni. Azokat az önkormányzatokat, amelyeknek gyakorlatilag saját bevételi forrásaik nem léteznek, valamilyen formában segíteni és támogatni kell. Erre az előző években is és a mostani költségvetésben is kísérlet történik azáltal, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó része évről évre csökken, és a központosított, majd normatív módon újraelosztott rész egyre inkább nő. Ez nyilvánvalóan azoknak az önkormányzatoknak kedvez, ahol nincs személyi jövedelemadó, és így a helyben maradó rész különben is kevesebb lenne.

Az is elfogadható, hogy ezzel a módszerrel ezek a hátrányok teljes mértékben nem kiegyenlíthetők, de a javasolt módszer teljességgel elfogadhatatlan. Csak egy példát szeretnék tételesen elmondani arra, hogy mit eredményez a mostani szabályozás. Az adóerő-képességet valamilyen módon az ebben a táblázatban szereplő alapján kiszámították a Pénzügyminisztériumban, és kiszámították azt, hogy Százhalombattát és Tiszaújvárost összehasonlítva Százhalombattán az adóerő-képesség 1 milliárd 913 millió forint, Tiszaújvárosban pedig 1 milliárd 227 millió forint. Ebből a számból automatikusan következne, hogy attól az önkormányzattól vonjanak el több normatív állami támogatást, ahol nagyobb az adóerő-képesség. Ez nem így van e javaslat szerint, tisztelt képviselőtársaim, és nem tudom megmagyarázni, hogy miért. Pontosabban találok rá magyarázatot, csak az teljesen illogikus. Ezek szerint Tiszaújváros önkormányzatától ez a javaslat 580 millió forintot vonna el, míg Százhalombatta esetén, ahol magasabb az adóerő-képesség, csak 380 millió forintot.

Elemezve a benyújtott javaslatot kiderül, hogy azért történik ez a nagyobb elvonás, mert Tiszaújváros önkormányzata magasabb állami támogatást kap azért, mert több feladatot lát el, mint egy másik önkormányzat, tehát ez a javaslat olyan abszurd módon működik, hogy azon önkormányzatoktól, amelyek több állami feladatot látnak el - több iskolát működtetnek, nagyobb egészségügyi intézményhálózatot és egyéb más feladatokat -, lényegesen több állami támogatást von el. Ez minden tekintetben elfogadhatatlan!

A bizottsági vitában is kifejtettem ezt a véleményem, és több módosító indítványt is nyújtottam be arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a problémát kezelni. Sajnálatos módon javaslataim elszálltak a levegőbe, és semmilyen választ sem a kormány, sem a bizottság kormánypárti képviselői részéről nem kaptunk arra vonatkozóan, hogyan lehetséges egy ilyen abszurd szabályozást törvényben elfogadtatni. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi jogszabályok egyáltalán lehetővé teszik-e azt, hogy normatív támogatásokból, amelyekkel állami feladatok ellátásához járul hozzá a költségvetés, lehet-e bármennyit is elvonni. Én úgy gondolom, nem lehetséges, bár erre vonatkozóan van egy módosító indítvány ebben a költségvetésben. De feltételezve azt, hogy ez a módosítás nem megy át, akkor hogyan képzelhető el ennek a javaslatnak a bevezetése.

Államtitkár úr, még mindig nem késő egy ellenőrző felülvizsgálatot csinálni egyrészt az alkalmazandó képlet vonatkozásában, másrészt a próbaszámítások vonatkozásában, hogy ez a szabályozás valóban azt a célt éri-e el, amit szándékoznak, vagy pedig egész más eredményt fog hozni. Ez a dolog sokakban talán nem tudatosult eléggé, nevezetesen, hogy itt nemcsak néhány jó helyzetben lévő, nagy adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatról van szó, hanem sok-sok, zömében nagy városról - erről sokan megfeledkeznek -, amelyek jelentős szolgáltatásokat nyújtanak a környezetüknek. Mert például egy város, amelyik magas színvonalon tart fenn kollégiumot, és ehhez nemcsak az állami normatívát, hanem a saját forrásait is hozzárendeli, az nem a saját állampolgárainak tartja fenn ezeket az intézményeket, hanem a környező településekről bejáró gyerekeknek, és ezáltal szolgáltatást nyújt a környezetének. De lehetne sorolni számtalan más területet is. Ezt a javaslatot még egyszer feltétlenül át kell gondolni.

Még két területről szeretnék néhány gondolatot elmondani, különösen az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések problémájáról. Ezeken a településeken rendkívül nagy problémát jelent a foglalkoztatás. Az én választókörzetemben is vannak olyan települések, ahol 50-60-70 százalékos a munkanélküliség, tehát az országos átlagot messze-messze meghaladó ez a szám. Ezeken a településeken az önkormányzatok a saját erejüket meghaladó módon próbálták ezt a helyzetet kezelni oly módon, hogy különböző közhasznú programokra pályáztak, amelyeket ebben az évben meghirdetett a kormányzat, és ezekből olyan forrásokat nyertek, amelyekből közhasznú programokat tudtak megszervezni, és ezzel a helyi foglalkoztatásban megjelenő problémákat próbálták valamilyen módon kezelni. Ebben a törvényjavaslatban az ilyen jellegű programokra fordított állami támogatás jelentősen, több mint a felére csökken a kormány javaslata szerint. Ez jelentősen csökkenti ezeknek az önkormányzatoknak az esélyét is arra, hogy a foglalkoztatási problémákat valamilyen módon kezelni tudnák.

(8.30)

És nem is látom! Ha a kormánypárti képviselőtársak erre tudnak nekem valahol példát mutatni ebben a költségvetésben, hogy hol tesz ez a javaslat ennek a problémának a kezelésére valamiféle megoldást, akkor azt szívesen fogadnám.

Ugyancsak el kell mondjam, hogy ezen foglalkoztatási gondokkal küzdő és forráshiányos települések számára az infrastrukturális felújítások és programok az a másik terület, amelyhez rendkívül nehezen találnak forrásokat. Ehhez képest a települési, kommunális, igazgatási és sportfeladatokhoz ebben az évben 1200 forint/fő támogatást kaptak az államtól. Ez nemhogy valorizálódna ebben az évben, hanem ehhez képest is jelentősen csökken; tehát azt fogja eredményezni, hogy a következő évben ehhez az évhez képest is kevesebbet tudnak ezek az önkormányzatok utak, hidak, járdák felújítására és karbantartására fordítani. Ez olyan problémákat indukál majd ezeken a településeken, tisztelt államtitkár úr, amelyeket nem tudnak az önkormányzatok megoldani, még akkor sem, ha azok a területfejlesztési programok, amelyekre ígéretet tett a kormány, valóban időben beindulnak és működőképesek lesznek.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban. - Dr. Nagy Sándor: Ügyrendi!)