Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Szlovákia parlamentje, az SZNT az elmúlt napokban tárgyalta és holnap fogadja el az államnyelvről szóló törvényt.

(12.20)

Ez a törvénytervezet súlyosan diszkriminatív a felvidéki magyarok anyanyelvhasználata tekintetében. Néhány példa. Az egyesületi és civil szférára is rákényszeríti a szlovák nyelvhasználatot; például a helyi bélyeggyűjtő egyesület ülését két nyelven kell tartani a jövőben, ugyanúgy, mint a Csemadokét; vagy a hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbségek aránya 20 százalék alatt van, nemhogy megnyitja, hanem kifejezetten büntethetővé teszi; továbbá a helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé; vagy a nyelvi bűn szankcionálására Szlovákia bevezeti immáron a pénzbüntetést, ami akár 5 ezer euróig, tehát 1,5 millió forintig is terjedhet.

Tisztelt Ház! A Fico-kormány három éve bővelkedett a nyílt magyarellenes intézkedésekben - csak ilyen hívószavak: Malina Hedvig, Dunaszerdahely, beneşi dekrétumok megerősítését célzó országgyűlési határozat, a KMKF-et elítélő tavaly decemberi, illetőleg a Fideszt és az MKP-t elítélő idén június 3-ai parlamenti határozat -, mégis úgy gondolom, hogy most az államnyelvről szóló törvény mindennek a teteje, hiszen a második világháború óta kisebbségi nyelvhasználatot büntető jogszabály Európában nem született, sem keleten, sem nyugaton. Azt hiszem, nem túlzok, hogyha azt mondom, ez nem más, mint az intézményes magyarüldözés bevezetése Szlovákiában.

Tisztelt Ház! Tegyük fel a kérdést: mit akarhat Szlovákia? Én úgy vélem, hogy a válasz nagyon egyszerű: Magyarország jelenlegi helyzetét, gyengeségét kihasználva Szlovákia fel akarja borítani a kisebbségi status quót. Le kell szögeznünk: elfogadhatatlan az anyanyelvhasználat bármiféle korlátozása ahhoz az állapothoz képest, amely Szlovákia európai uniós csatlakozásának pillanatában érvényben volt. Bízom abban, hogy ebben kialakítható az egyetértés a Magyar Országgyűlés pártjai és a kormány között.

2006 óta Magyarországon fenntartottuk a pártok közötti konszenzust a Szlovákia-politika tekintetében. 2008 decemberében politikai nyilatkozatban álltunk ki a felvidéki magyarok jogainak védelmében, illetve a kiegyensúlyozott magyar-szlovák kapcsolatok mellett. A Fidesz részéről szeretném jelezni, hogy készen állunk a konszenzus fenntartására, és készen állunk az egyeztetésre a jelenlegi helyzetben is.

A Bajnai-kormánynál ugyanakkor az elbizonytalanodás és a gyengeség jelei tapasztalhatóak. A gazdasági nehézségek ellenére, úgy vélem, ez nem megengedhető. A június 3-ai kormánynyilatkozatra és parlamenti nyilatkozatra például két hétig nem reagált a magyar kormány. Az államnyelvtörvény ügyében nem ismeretes számomra a magyar álláspont, illetőleg nem ismeretesek azok a diplomáciai kezdeményezések, amelyeket Magyarország tesz.

Balázs Péter a magyar-szlovák kapcsolatok új korszakáról beszél. Mire gondolhat a külügyminiszter úr? Talán arra, hogy Szlovákia ígérete ellenére még azt sem tette lehetővé, hogy az államnyelvtörvényről Magyarország és Szlovákia konzultáljon? Napirenden van a miniszterelnöki találkozó, sőt az Európa Tanács legutóbbi ülésén az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség székhelyéért folyó versenyben Magyarország Szlovákiát támogatta Romániával és Szlovéniával szemben. Miért?

Tisztelt Ház! A Fidesz elvárja azt, hogy a magyar kormány erélyesen lépjen fel a két- és többoldalú fórumokon a szlovák államnyelvtörvény elfogadása ellen. Úgy gondolom, ebben a helyzetben megkülönböztetett figyelem jár a felvidéki magyarságnak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)