Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy-két gondolat maradt bennem az előző felszólalásomból, amit idő hiányában kellett befejeznem, és még két dologról szeretnék beszélni. Az átirányításnál került el tőlem a szó. Már korábban is, amikor tárgyaltuk az Alaptörvényt, akkor is sokat vitatkoztunk ezen, hogy vajon jó-e ez vagy nem jó. A Jobbik Magyarországért Mozgalom és úgy emlékszem, a többi ellenzéki párt is teljesen egységes volt abban, hogy ezt senki nem tudta elfogadni, hiszen azért látni kell azt a köztisztviselőt, akit kineveznek egy munkakörbe, egy adott munkahelyre, és három nappal előtte kell vele írásban közölni, hogy ‑ mond­juk ‑ hat hónap időtartamig máshol fog dolgozni, más munkakörben, ez azt gondolom, olyan súlyú, ahol több féket kellene beletenni, és a közszolgálati dolgozónak több biztosítéka kellene legyen és jobb helyzetbe kellene kerülnie. Tehát ez is azt a kiszolgáltatottságot fogja erősíteni, amiről itt már beszéltünk korábban.

Még egyetlenegy dolog, az elbocsátások kérdése. Nekem az tetszik, hogy amikor ötpárti egyeztetések vannak, soha az államtitkár vagy a miniszter nyilván nem fog arról beszélni, hogy az ő ágazatában lévő dolgozókat fogjuk elbocsátani és ezt tervezzük. És milyen érdekes, hogy itt is szó volt elbocsátásról, az ötpárti egyeztetésen, de nem a köztisztviselői szférában, hanem a pedagógusszférában, ahol elhangzott Lázár miniszter úr részéről, hogy bizony Magyarországon a pedagógusok létszáma az OECD-országok átlaga fölött van, jóval meghaladóan, csökken a gyermeklétszám, a tanulólétszám, tehát nyilván előbb-utóbb szükség lesz egy létszámleépítésre ebben a szférában. Míg tegnap a Belügyminisztériumban pedig Pintér Sándor miniszter úr mondta, hogy azért azt figyelembe kell venni, hogy Magyarországon úgy átlagban a köztisztviselők, a közszolgálati dolgozók létszáma magasabb jóval az európai uniós átlagnál, jóval meghaladja, ha úgy nézzük, akkor a huszon-egynéhányadik helyen vagyunk, vagyis ha azt nézzük, hogy milyen sokan vannak, akkor pedig az elsők között vagyunk, és ezt nem bírja el a magyar gazdaság így. Illetve Lázár miniszter úr pedig már korábban lebegtetett meg egy nagyobb mértékű létszámleépítést. Tehát ebből azért az látszik, hogy a közszférában kilátásban van egy nagyobb létszámleépítés, akár a közalkalmazottak, tehát a pedagógusok, akár pedig a közszolgálati dolgozók esetében is.

Úgy érezzük, hogy ez a törvény sem nyújt megfelelő védelmet, mert nyilván a kormánynak nem is az az érdeke, hogy a munkavállalók érdekét képviselje ebben az esetben, bár én azt gondolom, hogy jobb lenne a pártatlanság.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De azt láttuk, hogy 2010 óta, mióta a Jobbik Magyarországért Mozgalom itt van a Magyar Országgyűlésben, hogy a kormányzati törekvések azok, hogy a dolgozók, bármilyen szférában is dolgozzanak, minél kevesebb joggal rendelkezzenek. Tehát még azok közül a jogok közül is sorban farag le a kor­mány, amelyeket 2010-ig sikerült kivívniuk a dolgozóknak, akár ha a munka törvénykönyvéről beszélünk, akár a közszolgálati dolgozókról beszélünk, mindig azt látjuk, hogy egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók. És sajnos ez nyilván abban érhető tetten, hogy az állam részére próbál többletjogokat a közszolgálati dolgozókkal szemben biztosítani.

Míg a másik esetben már nem magyarázható meg így akkor, amikor a munkáltatók érdekeit biztosítja túl, a jóval erősebb munkáltató érdekét a munkavállalókkal szemben a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozóknál. Tehát sajnos ez a folyamat itt is fellelhető, és ezekkel a folyamatokkal messzemenőkig nem tudunk egyetérteni, ami kiszolgáltatottá teszi a magyar dolgozót, legyen az közszolga vagy pedig munkavállaló. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

(17.00)