Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata, illetve a felülvizsgálat eredményeképpen számos rendelkezés módosításának a kezdeményezése.

Ahogy az előbb államtitkár asszonytól hallhattuk, a törvénycsomag összesen mintegy 16 törvényt érint, és ennek megfelelően módosul a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári törvény, de változnak többek között a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó rendelkezések is.

A javaslat továbbá egyes európai uniós szabályok hazai jogrendszerbe történő implementálásának is eleget kíván tenni, ugyanis a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és a hozzá kapcsolódó végrehajtási irányelv 2014-től hatályos a tagállamok számára, így természetesen Magyarország számára is, 2016. július 3-ától már ennek megfelelően kell működni és ezeket alkalmazni kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a 16 törvényt érintő módosítások mindegyikéről külön-külön ne ejtsek szót, hanem elsősorban csak a legfontosabb intézkedéseket, illetőleg módosítási javaslatokat ismertessem most önökkel.

Az egyik ilyen elem az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat érintő javaslat, amely esetében a tör­vényalkotó egyértelmű szándéka az, hogy a pénztár alapszabályának módosítása esetén a tagság a koráb­ban megszokott szolgáltatásokhoz a pénztár átalakulása után is hozzájuthasson. Továbbá a módosítás arról is rendelkezik, hogy a jövőben egészség- és önsegélyező pénztár alapítással is létrejöhet, és lehetővé válik az egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba történő átlépés is.

(15.00)

A törvénymódosítás a pénztárak tagszervezési díjazásának rendjében is változásokat kíván eszközölni. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a tagszervezési díjazás összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét, és emellett további díjazás, illetőleg egyéb más juttatás nem adható. A módosító javaslat szerint ez a szabályozás továbbra is megmaradna, azonban az újonnan tagsági viszonyt létesítő tagok esetében, ha és amennyiben egyetlen más hasonló pénztárnál sem tag vagy tag az új jogviszonyt létesítő tag, ez a díjazási limit ebben az esetben nem érvényesülne.

A panaszkezelés tekintetében is változás jelenik meg, hiszen fontos új elem, hogy ha panasz miatt hívják a pénztárat, akkor a pénztárnak kötelezően biztosítania kell maximum öt percen belül egy élőhangos bejelentkezéssel történő hívásfogadás lehetőségét.

Egy másik fontos eleme a javaslatnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosítása, amely rendelkezés szerint a károsult ügyfél saját biztosítójától is megkaphatja a károkozó felelősségbiztosítójának nevét és a biztosítási szerződés kötvényszámát egyaránt, amennyiben a károsult meghatalmazást ad a kárrendezés ügyében. Ezenkívül változnak a káresemény kapcsán érvényesíthető követelések felső határainak összegei is, amely szerint a biztosító káreseményenként 1 millió 220 ezer eurónak megfelelő forint összeghatárig, olyan esetben, ha személyi sérülés is történt, akkor pedig káreseményenként 6 millió 70 ezer eurónak megfelelő forint összeghatárig köteles helytállni. Ezek az összegek magukban foglalják egyébként a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, a jogi képviselet költségeit is, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat egyaránt.

Amennyiben kötelező biztosítással nem rendelkező gépjármű okoz kárt, továbbra is a Mabisz által kezelt, úgynevezett kártalanítási számla áll helyt a károsult felé, ugyanakkor ezután törvényben kikötött módon visszakövetelhetik a költség megtérítését abban az esetben, ha a sofőr a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, vagy a gépjármű vezetésére jogosító megfelelő engedéllyel nem rendelkezett, illetve, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a tőkepiaci törvény tekintetében is javasol változtatásokat. Ezek tulajdonképpen olyan módosítások, amelyek összességében az ügyfelek korrektebb tájékoztatását kívánják szolgálni. A javaslat ennek megfelelően az értékpapírokat két külön kategóriára osztja szét. Az egyik a fokozottan kockázatos, a másik pedig a kiemelten kockázatos értékpapír-kategória.

Szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja a hitelintézeti törvény azon módosítása, amely szerint a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgálati stratégiával kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatásokhoz a fogyatékos személyek is egyenlő eséllyel férjenek hozzá. Mindezek mellett az előttünk fekvő törvényjavaslat egyúttal pontosítja a szanálási feladatkörben eljáró Magyar Nemzeti Bank által a szanálás alá vont intézmény felett gyakorolt tulajdonosi és irányítási jogok, jogosultságok idő-, tárgyi és módszerbeli korlátait, továbbá egyértelműen rögzíti, hogy a szanálási biztos a szanálási célok és a szanálási intézkedések érvényre juttatása érdekében fejti ki tevékenységét.

A magánnyugdíjpénztárról, illetve a magán­nyug­díjpénztárakról, magánnyugdíjról szóló törvény módosítása annak érdekében történik, hogy a pénztári járadékszolgáltatás biztonsági tartalékául szolgáló saját tevékenységi tartalék mértéke a jövőben igazodjon a pénztárt terhelő kötelezettségekhez. Jelenleg a hatályos törvény 100 millió forintos saját tevékenységi tartalék képzését írja elő ebben az esetben a pénztáraknak, amennyiben a járadékszolgáltatást saját maguk szeretnék végezni.

A jelenleg előttünk lévő tervezet szerint azonban ez a 100 milliós összeg úgy emelkedne, hogy a saját tevékenységi tartalékot az alábbi értékek együttes összege adná. Nevezetesen: az a) pontban meghatározott 80 millió forint, ehhez a 80 millió forinthoz adódna hozzá a tárgyévet követő 5. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt el­érő tagok összesített egyéni számlaegyenlegének 1 szá­zaléka, a további tárgyévet követő 6. év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok 20 százalékának összesített egyéni számlaegyen­legének 1 százaléka, de legalább 100 millió forint. Tehát itt egy emelkedésről beszélhetünk, mini­mum 180 millió forint értékben.

A saját tevékenységi tartalékra vonatkozóan további kiegészítés, hogy annak fedezetére a működési tartalék 40 százaléka, illetve a likviditási és kockázati tartalék 70 százaléka vehető figyelembe. További változás, hogy a magánpénztárak a jövőben a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen a tagok egyéni számláinak előző év utolsó napi egyenlegének mintegy 0,3 százalékát számolhatják el költségként.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a felszólalásom elején is említettem, az előterjesztés egyúttal az európai uniós irányelveknek való megfelelés, illetőleg a magyar jogrendbe történő implementálásának is eleget kíván tenni. Az 596/2014/EU rendelet hatályba léptetése kétirányú jogalkotási feladatot jelent egyébként a törvényalkotó számára. Egyfelől szükségessé válik a tőkepiacról szóló törvényben szereplő, immár a rendelet kizárólagos szabályozási körébe tartozó szabályok hatályon kívül helyezése, másfelől pedig szükségessé válik a 2017. december 17-i 2015/2392/EU bizottsági végrehajtási irányelv átültetése, szintén a tőkepiacról szóló törvény keretein belül.

Az irányelvet átültető rendelkezések egyértelműen meghatározzák a felügyelet kötelezettségeit, a jogsértésekről szóló bejelentések átvétele és nyomon követése kapcsán. A szabályozás legfontosabb eleme a bejelentéstevő, munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelmét szolgáló kötelezettségek rögzítése a felügyelet oldalán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy összességében a fentebb felsorolt törvényi módosítások mindenféleképpen hozzájárulnak a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyabb és átláthatóbb működéséhez, ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy amennyiben egyetértenek vele, támogassák azt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)