Készült: 2024.09.19.14:34:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

247. ülésnap (2001.12.11.),  279-285. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:04


Felszólalások:   273-279   279-285   285-291      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Az interpelláló képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 158 igen szavazattal, 93 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta a választ.

 

Tisztelt Országgyűlés! Kóródi Mária, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: "A pénzügyi tárca tud-e valamiféle megoldást, garanciát biztosítani az érintett önkormányzatoknak a körzetközponti feladatok ellátására?" címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó.

 

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben került a kezembe egy levélváltás másolata, amely Budaörs város önkormányzata és a Belügyminisztérium között zajlott le az elmúlt hónapokban.

 

 

(16.20)

 

 

Az eset egyáltalán nem egyedi, minden önkormányzatot érint, amely körzetközponti feladatokat lát el. Az említett önkormányzatok, köztük Budaörs, sajátos helyzetükből adódóan egyéb önkormányzati feladataik mellett számos körzetközponti feladatot is ellátnak, ezek közé tartoznak például a gyámhivatali, illetve az okmányhivatali tevékenységek.

A körzetközponti feladatok ellátása komoly anyagi terhet ró minden érintett önkormányzatra. Budaörs önkormányzata azért fordult hozzám, mivel az Orbán-kormány és a kormánypártok döntésének következtében olyan anyagi helyzetbe került, amely veszélyezteti az említett körzetközponti és egyéb feladatainak ellátását. A kormánypártok a költségvetési törvényben a korábbi rendszert megváltoztatták, és az önkormányzatok állami támogatását az iparűzési adóerő-képesség alapján határozták meg.

Az új rendszer nem vesz tudomást Budaörs város körzetközponti feladatairól, a módosítást megszavazók elvonják azokat a forrásokat a várostól, amelyek az említett tevékenységek működéséhez szükségesek. A körzetközponti feladat azt jelenti, hogy nemcsak a saját területén, hanem a hozzá tartozó egyéb településeken is, a környéken lévő más települések feladatait is el kell látni.

A budaörsi önkormányzat több esetben fordult levélben a Belügyminisztériumhoz, kérve, hogy vállaljanak garanciát a körzetközponti feladatok forrásainak biztosítására. A Belügyminisztérium ezeket a kéréseket minden alkalommal elutasította.

Mindezek alapján kérdezem az államtitkár urat, hogy a pénzügyi tárca tud-e valamiféle megoldást, garanciát biztosítani az érintett önkormányzatoknak a körzetközponti feladatok ellátására. Ön elfogadhatónak tart-e egy olyan jogszabály-módosítást, amely úgy von el forrásokat az önkormányzatoktól, hogy közben a költséges feladatokat továbbra is náluk hagyja?

Várom válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Az interpellációra Tállai András államtitkár úr válaszol. Megadom a szót.

 

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, egyetértünk, a pénzügyi tárca normatív módon biztosít forrásokat a helyi önkormányzatok feladatellátásához. Teszi mindezt a mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében leírt jogcímek és feltételrendszer szerint. Ennek keretében a gyámhivatali, építésügyi hatósági és okmányirodai tevékenységek elvégzéséhez is hozzájárul a tárca.

A képviselő asszony kérdése természetesen ezen túlmutat, hiszen az iparűzési adóerő-képesség alapján működő jövedelemkiegészítési rendszer létjogosultságát kérdőjelezi meg. Meggyőződésem, hogy a mindenkori önkormányzati szabályozásnak kettős célja van. Egyrészt a hozzájárulásoknak feladatorientáltan kell eljutni a településekhez, ezt oldja meg az előbb említett támogatási rendszer, másrészt az egyes önkormányzatok általános jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell venni a feladatellátás esélyegyenlősége közelítése érdekében. Ez utóbbit az átengedett személyi jövedelemadó kiegyenlítési rendszere kívánja megvalósítani.

Az önkormányzati törvény arra ad garanciát, hogy az önkormányzat rendelkezzen a feladat ellátásához szükséges bevételekkel. Egyetértek képviselő asszonnyal abban, hogy a felvetett kérdése nem pusztán egy városhoz kötődik, hanem a költségvetési törvényben elfogadott jövedelemkiegyenlítésben érintett valamennyi településhez.

Nem tudok viszont egyetérteni azzal a közelítéssel, amely valamilyen feladatcsoport elvégzéséhez szükséges feltételek meglétét megkérdőjelezi egy adott szabályozási megoldásban.

A különböző szakmai törvények minden önkormányzat számára azonos kötelezettséget írnak elő, ezért a törvényalkotó kötelessége, hogy a költségvetési törvényben olyan szabályozási konstrukciót valósítson meg, ami az önkormányzati szféra egészében méltányos forráselosztást eredményez.

Az Alkotmánybíróság határozata e tekintetben egyértelműen fogalmaz: "Annak, hogy mely önkormányzatoknál eredményezik a szabályok a központi támogatások kiegészítését és melyeknél annak csökkentését, nem a jogi szabályozásban, hanem a települések eltérő objektív adottságaiban és ezzel összefüggésben az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételi lehetőségeiben vannak."

Tisztelt Ház! A szabályozás középpontjában a helyi önkormányzatoknak a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétele és iparűzési adóerő-képessége együttesen számított, egy lakosra jutó összege áll. Amelyik településnél ez az összeg a törvényben rögzített küszöböt nem éri el, ott a költségvetés ezt kiegészíti, ahol viszont a jelzett érték ezt a bizonyos küszöböt 25 százalékkal meghaladja, ott az önkormányzatot megillető normatív hozzájárulások összegébe a többletet egy bizonyos algoritmus szerint számítják be.

Megjegyzem, hogy az iparűzési adóerő-képesség, ami minden bizonnyal képviselő asszony által jól ismert: a maximálisan alkalmazható 2 százalékos adókulcs helyett 1,2 százalékos szorzóval számítják, azaz a realizálható adóbevételek mintegy 60 százalékát jelenti. Budaörs esetében a települést megillető normatív állami hozzájárulások 908 millió forint összegébe 806 millió forint helyi adóerő-képességet számítanak be 2002-re. Látható, hogy e településnél a beszámítás után még maradt adóerő-képesség, így is a rá jellemző településkategória országos átlagának több mint 2,5-szerese. Ez a mutató kifejezi a város körzetközponti szerepét azáltal, hogy a vonzáskörzet lakói helyben adóznak vásárlásaik során.

Tisztelettel kérem képviselő asszonyt válaszom elfogadására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Kérdezem a képviselő asszonyt, hogy elfogadja-e az államtitkár úr válaszát.

 

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért fordultam a pénzügyi tárcához, mert az előttem fekvő levelezésből kiderült, hogy a belügyi tárca teljesen alkalmatlan ennek a problémának a kezelésére. A válaszból kitűnik, hogy a pénzügyi tárca ugyanilyen alkalmatlan ennek a feladatnak a kezelésére, megoldására. Már az is felháborító, hogy az önkormányzatokat az utóbbi pár évben milyen kiszolgáltatott helyzetbe hozták (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiban.) - nem az önkormányzatokat, hanem az ott élő embereket, akik az ott élő infrastruktúrát tudnák igénybe venni, akik az ott lévő iskolákba, önkormányzati iskolákba járatják a gyerekeiket, akik az önkormányzatok területén veszik igénybe az egészségügyi ellátást.

Ennél még felháborítóbb az, hogy azokat az állami feladatokat, mint például az okmányirodák ellátása, mostantól az önkormányzatok saját pénzükből kötelesek finanszírozni, ahelyett, hogy az ott élők életkörülményeit tudnák jobbá tenni.

Látható, hogy önöknél nincs jó kézben az ország pénze, önök nem az országra, csak a saját imázsukra fordítják. Ezért a választ nem fogadom el, és javaslom a hitelét vesztett Fidesz-kormány mielőbbi leváltását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Az interpelláló képviselő asszony nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 159 igen, 88 nem szavazattal, 9 tartózkodással elfogadta a választ.

Tisztelt Országgyűlés! Takács Imre, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági miniszterhez, "Miért mostohagyermeke a kormánynak az észak-alföldi régió, ezen belül Hajdú-Bihar megye?" címmel. Képviselő urat illeti a szó.

 




Felszólalások:   273-279   279-285   285-291      Ülésnap adatai