Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Ház! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gulyás Gergely képviselő úr, a Fidesz részéről: "Magyarország alkotmányos újjáépítése" címmel. Megadom a szót a képviselő úrnak.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokféle interpretációját hallhattuk már itt a 2010-es választásoknak, de az egész biztos, abban talán mindenki egyetért, hogy 2010-ben a választópolgárok döntő többsége a gyökeres változtatásra szavazott, az elmúlt 8 év sikertelen politikájával való teljes szakítást várta el azoktól, akiket a kormányzás feladatával megbízott.

Úgy gondoljuk, hogy ezen elmúlt egy év tekintetében a kormány mind gazdasági téren, mind pedig a kifejezett jogi, alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos területen igyekezett eleget tenni, és olyan eredményekről is beszámolhatunk, amelyek az elmúlt húsz évben ugyan gyakran voltak különböző politikai erők célkitűzései, de mégsem valósultak meg. Ilyen az új alaptörvény elfogadása és az ennek kapcsán szükséges sarkalatos törvények folyamatban lévő, illetve az őszi ülésszakban várható elfogadása.

Nagyon fontos az, hogy kereteket adjunk a vitának, és szocialista képviselőtársaink is helyesen tudják külföldi partnereiket informálni, hogy két tévedést kerüljünk el. Az egyik az alaptörvény szabályozásának a mélysége. Az semmiben nem tér el a korábbi alkotmányétól, talán az igazságszolgáltatás területétől eltekintve, minden más területen legalább ugyanolyan pontosan és mélyen szabályoz az új alaptörvény, mint ahogy a még hatályos alkotmány tette. Ezért a sarkalatos törvényeknek ugyan nagy jelentősége van, de nem nagyobb, mint amilyen korábban a kétharmados törvényeknek volt.

A másik ilyen tévedés pedig a sarkalatos törvényekkel szabályozott törvényhozási tárgykörök számának a növekedéséről szól. A valóság ezzel szemben az, hogy míg eddig összesen 28 tárgykörben írta elő az alkotmány a kétharmados többséggel elfogadandó jogszabályok elfogadását, addig az új alaptörvény mindösszesen 26 tárgykörben kívánja ezt meg. Tény, hogy van egy elmozdulás; úgy gondoljuk, hogy az alapjogi védelmet az Alkotmánybíróság a jövőben megfelelő módon tudja garantálni, ezért itt a kétharmados garanciára már nincs szükség. Ugyanakkor bizonyos gazdasági és állami berendezkedéssel kapcsolatos területeken pedig indokolt az, hogy a stabilitásra sokkal inkább képes szabályozás kétharmados, sarkalatos törvények formájában is megvalósuljon.

Azt egyértelműen szeretnénk rögzíteni, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok egyelőre csak azt mutatják, hogy ezen a területen az ellenzék nem tudott eredményeket felmutatni. Az Európai Bizottság a múlt héten egyértelműen nyilatkozott arról, hogy az alkotmányozás területe nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért az Európai Bizottságnak ezen a területen semmilyen feladata nincs.

(13.30)

Az Európai Parlamentben ugyan a csapatok harcban állnak, de azt mondhatjuk, hogy ott a magyar politikai életben megtalálható ellentétek leképeződését láthatjuk, és attól tartunk, hogy ha ott sikerül is valamilyen határozatot elfogadni, annak az alaptörvényhez komolyabb köze nem lesz, csupán azt a politikai ellentétet vetíti ki Európára, ami Magyarországon hosszú idő óta látható.

A velencei bizottság jelentéstervezetét pedig ugyan még nem ismerjük, de különböző hírportálokon ez már ismert, sőt Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő már a múlt heti európai parlamenti vitában is csodák csodájára ismerte és ezt lobogtatta. Minden információ szerint megerősíti a velencei bizottság jelentéstervezete is, hogy a magyar alkotmány a hatalommegosztás alkotmányos elvének és a jogállamiság elvének maximálisan megfelel. Ehhez képest néhány konkrét kritikájában lehet, hogy eltérő lesz az álláspontunk, de lényegét tekintve ez is az ellenzéki álláspontok cáfolatát adja.

Úgy gondoljuk, hogy mindezeknek a fényében érdemes lenne leszámolni most már azzal a gondolkodással, amely a Magyarországon elvesztett belpolitikai meccseket külföldön szeretné megnyerni, mert ennek az eredménye nem az lesz, hogy a szocialistáknak sikerül Magyarországot lejáratni az Európai Unióban, hanem az Európai Uniót fogják Magyarországon lejáratni, ezt pedig mi nemkívánatos következménynek tekintenénk. Ezért mindenkit arra kérünk, hogy a belpolitikai vitákat itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt vívjuk meg, most már önök is készen állnak arra, hogy ebben a vitában részt vegyenek. Várjuk önöket és várjuk a javaslataikat, és szeretnénk, ha a magyar nemzet egységes képviselete, úgy, ahogy az alkotmány következtében a magyar nemzet egysége reményeink szerint meg fog valósulni, úgy a magyar nemzet egységes képviselete kifelé a jövőben biztosított lehetne.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy az ön által felvetett kérdésben is a szocialista képviselők egy kicsit későn eszmélnek, minthogyha az alkotmányozásból való kimaradás egy folyamatos fáziskésést hozott volna magával, és mindig később reagálnának annyival különböző ügyekre. De talán ha részt vettek volna az alkotmányozás vitájában, akkor korábban bizonyos alapvető következtetéseket levonhattak volna, hogy a kétharmados és sarkalatos törvények fogalma és körülbelüli ügyköre ugyanazt jelenti, tehát itt különösebb aggodalomra okot adó dolog nem történt.

Ha pedig önök úgy gondolják, hogy túl sok a kétharmados, túl sok a sarkalatos törvények köre, volt olyan négy év, amikor az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak volt kétharmados többsége itt a parlamentben, ha ott akart volna egy olyan átalakítást, hogy kevesebb kétharmados törvény legyen és feles törvényeket akartak volna, ezt önök megtehették volna az elmúlt húsz évben, négyévnyi lehetőség volt rá. De az elmúlt időszakban sem, az elmúlt tíz évben sem láttunk olyan kezdeményezéseket az MSZP részéről, hogy akár kormánypártként, akár ellenzékként az irányba mozdult volna tovább, hogy kétharmados törvényeket sima felesnek minősítsen át. Hogy egyébként kétharmados támogatottságot megkövetelő módosító javaslatokat feles többséggel vagy kormányhatározattal fogadott volna el, és ezt utólag az Alkotmánybíróság megsemmisítette, ilyeneket láttunk, főleg a közigazgatási hivatalok esetében, tehát erre volt példa, de arra, hogy csökkentsék a szintet és kevesebb kétharmados törvény legyen, a rendszerváltást követő pár évet leszámítva, az elmúlt húsz évben ilyesfajta kezdeményezés nem volt. Éppen ezért az MSZP-sek sem éltek vele. Most felvetik ennek a lehetőségét.

Én is úgy gondolom, ahogy képviselő úr említette, hogy a sarkalatos törvények egyfajta stabilitást adnak Magyarországnak, és kiszámítható jövőt eredményeznek. Erre két példát hadd mondjak csak önnek röviden. Az egyik: pontosan egy hétköznapi tapasztalatom, a bel- és igazságügyi tanácsnak volt a múlt héten ülése, és hazafelé úton egy holland üzletemberrel együtt jöttem a repülőn, és mondta, hogy ő 200 embert bocsátott el itt Magyarországon, és eljött Magyarországról, átvonult Szlovákiába és Romániába. Kérdeztem, hogy miért: a magas adóteher miatt? Mert most már vannak alacsonyabb vállalkozási adóterheink, egykulcsos adó. Mondta, hogy neki elfogyott a bizalma, mert annyit változtak a magyar törvények, annyit változtak a jogszabályok, hogy egész egyszerűen nem tudta kiszámítani a jövőjét, ezért vitte át Bukarestbe vagy Pozsonyba a cégét. Ezért fontos szerintem, hogy kiszámítható viszonyokat tudjunk a sarkalatos törvényekben teremteni a gazdasági kormányzás területén is, valamilyen optimális szintig.

Ezen túlmenően pedig a legfontosabb: Magyarország legnagyobb hosszú távú problémája, kihívása szempontjából, a népesedési folyamatok szempontjából, hogy a családpolitika alapvető elemei kétharmados törvényben legyenek rögzítve, hiszen míg egy vállalkozó tervez három évre, addig egy család nem három évre tervez, hanem 30 vagy 60 évre. Talán náluk a legfontosabb, hogy a családpolitika alapvető elemei, akár az adórendszer, akár más állami redisztribúció vagy szolgáltatások biztosak legyenek, és hosszú távon legyenek lecövekelve.

Ezért fontos, hogy ne csökkentsük a végtelenségig a sarkalatos, kétharmados törvények körét, hanem stabilitást adjunk a magyar gazdaságnak és a magyar családoknak egyaránt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)