Felszólalás adatai

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint a Duna-kanyari régióban dolgozó képviselő és mint Visegrád polgármestere, én is hasonló gondolatokat tudok elmondani, mint az előttem szóló Nagy Gábor Tamás polgármester úr. A Duna-kanyar frekventált hely régészeti szempontból is, nemcsak a turizmus szempontjából. A kettő valahol egyébként össze is függ, hiszen a Duna-kanyar értékei között kiemelkedő jelentőségű a természeti és kulturális örökség sokasága, és ennek az értéknek a színvonala, kiemelkedő jelentősége is.

Visegrádon rendkívül sok értékes lelet került elő, és nagyon sok olyan területe van ennek a kis településnek, amely a magyar történelem számára nagyon komoly értékeket rejt magában. Éppen ezért számunkra kiemelkedően fontos és jelentős ennek a törvénynek a megalkotása is. Ennek kapcsán több módosító javaslatot is megfogalmaztam annak érdekében, hogy ez a védelem minél magasabb szinten megvalósulhasson.

Ezek közül szeretném az önök figyelmébe ajánlani az ajánlás 39., 46., 61. és 72. pontjában megfogalmazott módosító javaslatokat. Az ajánlás 39. pontjában a törvényjavaslat 19. § (1) bekezdésére teszek módosító javaslatot, ami úgy hangzik, hogy: "A régészeti örökség elemei - és itt egy kiegészítés következik - a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyekről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el." Szeretném ezt a javaslatomat röviden megindokolni: jelen rendelkezés célja a régészeti leletek védelme, így az teljességgel közömbös, hogy azok honnan kerültek elő. A javaslat értelmében megszűnne az a korlátozás, amely csak a lelőhelyekről előkerülő leleteket védené.

Az ajánlás 46. pontjában található módosító javaslatom a törvénytervezet 20. pontjának egy új megfogalmazása. Ez az új megfogalmazás egyrészt pontosítás, kiegészítés, valamint két bekezdés elhagyását tartalmazza. Szabó Zoltán képviselő úr ezt a javaslatot kifogásolta, éppen ezért szeretném ezt a javaslatomat megindokolni. A törvényjavaslatban a 2. pont az ásatási bizottsággal foglalkozik, annak kijelölésével, felállításával, illetve a (4) bekezdésben ez áll: "A régészeti feltárásokat a hivatal az ásatási bizottság bevonásával ellenőrzi." Ez a két bekezdés hiányzik ebből a javaslatból, illetve a maradék három bekezdés kerül pontosításra.

Szeretném ismertetni ezt a javaslatomat: "Régészeti feltárás feltárási engedély alapján végezhető, az engedélyt a hivatal adja ki. A hivatal régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt tartalmazó határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja." A (2) bekezdés: "Régészeti feltárás végzésére a külön jogszabályban megjelölt intézmények és szakemberek jogosultak." Végül a (3) bekezdés így hangzik: "A hivatal a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a jogszabályt és a feltárási engedélyben foglalt előírásokat megszegik."

Indokolásként azt tudom elmondani, hogy az ásatási bizottság jogköre és feladatköre az előírt jogszabályokhoz hasonlóan, az 1963. évi IX. törvényhez, a 2/1965. évi MM-rendelethez, valamint az 1997. évi CXI. törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekhez mérten, az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény alapján egy olyan speciális szakmai tanácsadó testület, amelynek célja és feladata, hogy a régészeti tevékenységet elbíráló központi közigazgatási szerveknek szakmai oldalról egy egységes koncepció kialakításában segítséget nyújtson.

A mostani törvényjavaslattal egy egységes, integrált örökségvédelmet kívánunk bevezetni a nemzeti kulturális örökség elemeire nézve, amely utóbbi fogalomba a régészet, a régészeti elemek is beletartoznak. Az integráció egyik nagyon fontos kérdése, hogy a védelem akkor lehet hatékony az örökség elemeire nézve, ha azonos szintű és tartalmú szabályozást tudunk felmutatni rájuk. Ezért az ásatási bizottság ilyesformán történő bevitele a törvénybe csorbítaná a két másik örökségi elem helyzetét és védelmének kiteljesülését a gyakorlatban. Ezért úgy vélem, az ásatási bizottság jelentőségét belátva és szakmai szükségszerűségének meglétét nem vitatva, a többi örökségi elemre tekintettel e törvény végrehajtási rendeletében kell azt szabályozni; abban a végrehajtási rendeletben, amely a kulturális örökség elemeire vonatkozó cselekmények és szakmagyakorlás általános követelményeit határozza meg. Úgy gondolom, hogy ez az indokolás érthető és elfogadható, éppen ezért kérem a tisztelt Ház tagjait, támogassák módosító javaslatomat.

A 61. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatom a törvénytervezet 22. § (1) bekezdésének módosítását tartalmazza, amely egy szövegrész elhagyására vonatkozik. Az új szövegrész így hangzik: "A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével el kell kerülni."

(17.00)

Ennek indoka az, hogy a két nyilvántartás között nincs olyan jellegű összefüggés, amely alapján csak az a terület minősülhetne régészeti lelőhelynek, amelyik mindkettőben szerepel. A jelenlegi szöveg nagyon komoly gondokat jelenthetne a végrehajtás során.

Végezetül még az időm megengedi, hogy a 72. ajánlási ponttal is foglalkozzam, amely a törvénytervezet 24. § (1) bekezdése módosítását tartalmazza. Ebből egyetlenegy szó kerülne javaslatom szerint törlésre, ez a "váratlan" szó. Ugyanis a törvénytervezet a javaslat szerint úgy hangzik, hogy "a régészeti emlékek és leletek váratlan előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére". Ez a "váratlan" szó véleményem szerint nem szükséges a törvényben.

Indokolásul azt tudom elmondani, hogy a változás célja, hogy az örökségvédelem azon általános elvét, mely szerint az emlékeket lehetőleg eredeti helyükön és állapotukban kell megőrizni, minden esetben alkalmazza. Ebből a szempontból tehát nem bír jelentőséggel, hogy a lelet milyen módon és hol kerül elő.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)