Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vitában, azt gondolom, nagyon sok olyan állítás, illetőleg vélemény hangzott el, amely túlmutat az önök előtt lévő törvényjavaslat keretein, mégis engedjék meg, hogy elsődlegesen ezen észrevételekre reagáljak.Z. Kárpát Dániel képviselő úr a devizahitelesek problémájáról, a probléma megoldásáról és a devizahiteles probléma megoldásával kapcsolatos jegybanki forrásokról szólt. Engedjék meg, hogy először is azért azt rögzítsem, hogy azt gondolom, a kormány javaslatára az Országgyűlés számtalan intézkedést hozott 2010 augusztusától kezdve egészen az elmúlt időszakig, amelynek keretében, mondhatom talán azt, hogy Európában az elsők között és példamutató módon igyekezett rendezni a devizahitelesek problémáját. (Z. Kárpát Dániel: Igyekezett.)

Jelenleg, képviselő úr, azt kell mondjam, ez az igyekezet, azt gondolom, sikert ért el, 1 százalék alatt van a devizahitelesek aránya. Egy olyan jellegű rendszerkockázatot tudtunk megszüntetni, amely, ismétlem, 1 százalék alá csökkentette a devizahitelesek arányát. Csak annak lehet devizahitele, aki a szigorú feltételeknek megfelel, például a jövedelme is devizában keletkezik. (Z. Kárpát Dániel: Államtitkár úr, ön kiválaszt egy réteget, de az emberek most forintban fizetik ugyanazt az összeget.  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Bocsánat!

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, ha megnézi azt, hogy milyen intézkedések voltak és milyen hatása volt, akkor azt is láthatja, hogy a banki elszámoltatás keretében mintegy 750 milliárd forint került a korábbi devizahitelesekhez, és azt is láthatja, hogy az intézkedések következtében a forintosítás után milyen mértékben csökkent a törlesztőrészlet. Átlagosan 25 százalékos csökkenés valósult meg. Ezek a tények. A másik dolog, amit e kapcsán képviselő úrnak meg kell említsek, az az, hogy a jegybank, ahogy ön is mondta, a kormánytól független szervezet, döntéseit saját maga hozza meg. Például a döntéseit a jegybanki eredmény felhasználása tekintetében is az igazgatóság, vagyis az elnök és az alelnökök hozzák meg. Tényszerűen szeretném elmondani azt, hogy a korábbi évek veszteségéhez képest a jegybanknak jelenleg nyeresége van, tényszerűen szeretném elmondani azt, hogy ez a nyereség számos ágon keletkezett, például most már a kamateredménye is pozitívba fordult, és tényszerűen szeretném elmondani azt, hogy a társadalmi felelősségvállaláson túl az eredménytartalékát növelte ez az eredmény. És el szeretném mondani, hogy például 2016-ban 50 milliárd forintos osztalékbefizetésről döntött (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), amelyet a kincstári egységes számlára a jegybank teljesített. Ezek után úgy érzem, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat lényegi kérdéseire érdemes ráfordulni és választ adni a kérdésekre.

Z. Kárpát Dániel úr azt a kérdést tette föl, hogy miért most került ez a törvényjavaslat a tisztelt Országgyűlés elé. Azért, mert ahogy említettem, a Kúria februárban hozott olyan döntéseket, amelyek értelmében semmisnek nyilvánította formai okokból  és hangsúlyozom, nem tartalmi, formai okokból  a jegybank döntéseit, s ahogy elmondtam, a jegybank ezen döntés ellen az Alkotmánybírósághoz fordult. Tehát egy olyan jogi folyamatban vagyunk benne, amely még teljesen nem zárult le, de mégis ezt a bizonytalanságot, azt gondolom, hogy fel kell oldani, ezt a helyzetet rendezni kell, ezért javasolta a kormány a törvényjavaslat megtárgyalását.

(13.20)

Józsa István képviselő úr úgy fogalmazott, hogy azok támadhatnak most, a Kúria döntése után, akiket a bírságok egyébként jogosan érintenek. Pont erről van szó. És el szeretném megint tényszerűen mondani, hogy attól a ténytől úgymond függetlenítve, hogy a jegybank kormányzattól teljesen függetlenül működik, azért tényszerűen megint el kell mondjam azt, hogy ha megnézzük a jegybank által kiadott határozatok számát és megnézzük ezek tartalmát, akkor elmondhatjuk, hogy a kormány által kezdeményezett törvénymódosítások mellett, amelyek célja az önök által említett visszaélések jövőbeni megszüntetése, ezek mellett a jegybank igen határozottan lépett föl a szabálytalanságok ellen.

Az említett Hungária Értékpapír Zrt. ügyében, amelyre Volner János képviselő úr hívta fel a figyelmet, megint tényszerűen el kell mondjam, hogy a Kúria elé került határozatokban a jegybank a személyekre szabható legmagasabb bírságot állapította meg. És ezek után az a kérdés, hogy ha a jelenlegi  jogi szempontból eljárásjogok miatt  bizonytalan helyzetben azt akarjuk, hogy ezek a szigorú döntések érvényben maradjanak, ezeket érvényesíteni lehessen, ha azt akarjuk, hogy ahogy Józsa képviselő úr fogalmazott, ne azok támadjanak, akiket egyébként jogosan érintett a bírság, akkor azt gondolom, hogy a jogilag rendezetlen helyzetet egyértelművé kell tenni. Ezek a kérdések teljesen függetlenek a jegybank érintett vezetőitől, ez az alapvető kérdés: akarjuk-e azt, hogy a tartalmában meg nem kérdőjelezett és tartalmában szigorú, a visszaéléseket határozottan szankcionáló döntések egyértelműen érvényt nyerjenek, ezt a rendet fenn akarjuk-e tartani és meg akarjuk-e erősíteni vagy sem.

Ha a tisztelt Országgyűlés el akarja kerülni a jogbizonytalan helyzetet, el akarja kerülni azt, hogy  ismétlem  azok támadhassanak, akiket a jegybank a határozataival szankcionál, akkor azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)