Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Túlnyomó többségben örömmel hallgattam jobbikos képviselőtársam gondolatait, hiszen azt hiszem, hogy ha a négy év alatt vitáztunk valamiről jobbikos képviselőtársammal, az a vízlépcső volt, meg az energiapolitika, ahol a négy évvel ezelőttihez képest már egy érdemi elmozdulás az, amit most hallottunk a felszólalásban. Szerintem még mindig lehet optimistább a helyzet azzal kapcsolatban, hogy a megújuló energiaforrásokra alapozott hosszú távú energiapolitika mekkora lehetőséget teremt Magyarország számára, de egyértelműen pozitívnak értékelem azt a változást, amiben ezt a nyitottságot mutatta képviselőtársam.Nagyon-nagyon sok mindenről lehetne beszélni. Államtitkár úr, nem szeretnék képmutató lenni. Azzal kezdem, hogy ha lenne egy olyan pályázati alap, amiből ilyet lehet pályázni, én gazdálkodóként biztos pályáznék rá, mert ez ingyenpénznek tűnik, meg olyannak, ami gyakorlatilag tevékenység nélküli jövedelemhez juttathatja a gazdálkodót. De nem is értem, hogy miért adnak ilyenre támogatást, ami megvalósítja ezt? Bocsánat, nincs már itt Bánki Erik képviselőtársam… (Jelzésre:)  bocsánat, mégiscsak itt van. Mondotta volt képviselőtársam, hogy a nem kellő hatékonysággal hasznosítható termőföld hasznosítására alkalmas lehetőséget teremt az előterjesztés. Milyen az a termőföld, ami ilyen? Tehát vannak olyan lehetőségek, amikor mondjuk, 15 aranykorona alatti földeket nem művelünk szántóföldként, az tökéletesen alkalmas attól még gyepre. Az, hogy milyen az alapvegetáció, az nem jelenti azt, hogy nem lehet hasznosítani. Igaza van Bánki képviselőtársamnak, a jelenlegi agrárszerkezetben nem hatékonyan hasznosítjuk, nem tájgazdálkodási szempontoknak megfelelően hasznosítjuk a termőföldjeink többségét. Ennek ellenére a lehetőség meglenne rá, mert a gyengébb termőképességű területeken a gyepek helyreállításával éppúgy meglenne a lehetősége, hogy azokat ki lehessen használni.

És ez lesz a legfontosabb momentuma a felszólalásomnak, mert én azt fogom vitatni, hogy a hazánk legfontosabb természeti erőforrását képező termőföld felszínborítására mennyire célszerű napelemeket biztosítani. Azt hiszem, ebből a szempontból abban most már nem lesz vitánk, hogy a megújuló energiaforrásokra alapozott decentralizált energiaellátási rendszereknek kell hogy legyen létjogosultsága, és szükség is van rájuk. Abban még lesz vitánk, hogy emellett Paksra mennyire van szükség, hiszen ha az energiaszállítási rendszerek infrastruktúrájának a kiépítését nézzük, akkor nyilvánvalóan egy központosított energiaellátási rendszer és egy decentralizált energiaellátási rendszer másmilyen infrastruktúrát igényel. Ennek a pénzügyi háttere kiépítésével kapcsolatban azért lesznek jelentős fenntartásaink, de ez az irány jó lehet.

De az, hogy a termőföldet napelemekkel borítsuk be, viszont aggályos. Ez több szempontból is aggályos, mint maga a konstrukció, és annak örülnék, ha valamilyen szinten politikamentesen, szakmailag tudnánk erről beszélgetni az államtitkár úrral, hiszen számos magyarországi program, pozitív tapasztalat van már arra, hogy a napelemek telepítésének lehetőségei hogyan járulnak hozzá akár a helyi közösségekhez, akár családok megélhetéséhez.

(12.30)

A napelem nem pusztán energiatermelő eszköz, minden további nélkül fedélszerkezetként, árnyékolóként, zajvédőként éppúgy használható. Éppen ezért kiegészítő fémszerkezetekre kitenni a termőföldre nem biztos, hogy a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás, nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb. Képzelje el, államtitkár úr, ha mondjuk, van egy állattartótelepem  ugye, ezek a hodályok jó hosszúak, mert kell benne a jószág, 50-60 méteresek , akkor miért nem jó az, ha arra telepítem ezt a rendszert? Miért kellene a termőföldre telepítenem? És a mezőgazdasági épületeknek és infrastruktúrának egy jelentős része, magtárolók, szárítók, kerítések, egy halom lehetőséget teremtene, hogy olyan helyszínen telepítsük ezt, ami nem vesz el feltétlenül termelési eszközt, magyarul termőföldet.

Ha akár a Solanova dunaújvárosi projektjét nézzük, akár itt a III. kerületben nézzük az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket, de egyébként a győri Széchenyi Egyetemen is vannak ennek modellkezdeményezései, minden olyan modellprogram, amelyet pilotként megcsináltak úgy, hogy egy-egy épületre, egy-egy infrastruktúrára, ha úgy tetszik, barnamezős napelem-telepítéssel valósítottak meg, ezek egytől egyig olyanok, amelyek járulékosan hozzájárultak egy halom más feladathoz: épületeken pluszhőszigetelőként, fényvisszaverőként, árnyékolóként, zajvédőként megjelentek úgy, hogy nem vettek el termelési eszközt.

Az a legfontosabb dolog, amiben vitázom önökkel ennek a konstrukciónak és ennek a mindössze kétoldalas törvénymódosításnak a kapcsán, hogy a termőföld hasznosításának ez mennyire lehetséges eszköze. Az előterjesztésből az derül ki, hogy nagyjából fél megawatt teljesítményig teremtenék meg a lehetőségét ennek, illetve, ha jól emlékszem, akkor 3 kilométeres hálózatfejlesztésen belül kellene lenni a fejlesztéseknek. Ebből az következne  ha a mostani hatékonyságú napelemrendszereket nézzük, akkor ezek félhektáros-hektáros nagyságrendű területeket vesznek igénybe, tehát ötezer és tízezer négyzetméter között, azt hiszem, nagyjából ennyi , hogy ez egy nagytermelőtől, nem is kell hogy nagy legyen, tehát egy közepes termelőtől, egy 50-60 hektáros termelőtől az, hogy egy hektárt erre áldozzon, már nem jelent nagy áldozatot valószínűleg, de a kicsiknél igen. Pont a déli részein az országnak, Szeged környékén, ahol pont a fóliasátras gyümölcstermelési, zöldségtermelési területek vannak, ahol lényegesen kisebb termőterületeken dolgoznak, tehát egy fóliasátras rendszerben egy hektáron meg tudják termelni azt, ami egy családnak megélhetést jelent, ott pont nem fog ez megoldást jelenteni. Ott pont az jelentene megoldást, ha másmilyen megoldással és konstrukcióval lehetne igénybe venni.

Tehát maga a cél véleményem szerint támogatható, majd mindjárt erről még mondok egy dolgot, ugyanis nekem, bocsásson meg, államtitkár úr, csak szúrja a szememet az, hogy mindig úgy beszélnek a szélenergiáról, minthogyha az milyen rossz lenne, holott a napenergia terjedését erős pénzügyi támogatások mellett tudják megvalósítani, míg a szélenergia terjedésére független gazdasági befektetők jelentkeztek volna, hogy megtehessék az ezzel kapcsolatos dolgokat. Mi a jobb a magyar társadalomnak és a magyar államnak? Ha valamit független energiatermelésre önálló befektetők megvalósítanak, vagy az, ha jó sok támogatást kell hozzá adni, és úgy valósul meg? Nyilvánvalóan nem vitatnám el továbbra sem azt, hogy a szélenergiának Magyarországon hosszabb távon érdemi létjogosultsága van, de mindaddig, ameddig ennek a gazdasági megalapozottsága lehetővé teszi, hogy állami és európai uniós támogatások nélkül ilyen fejlesztés megvalósulhasson, addig nyilvánvalóan a térnyerése a napelemeknek csak akkor lehet elsődleges szempont, ha valakinek ebben, mint erre jobbikos képviselőtársam több alkalommal célzott, valamilyen anyagi érdekeltsége van.

Alapvetően az összes kapacitásfejlesztés kapcsán, ami itt meg fog valósulni, még egy nagyon pici aggályom van, ez pedig az, hogy nem a kisgazdálkodókat fogja segíteni. Alapvetően az 50 hektár alatti gazdálkodók jelentős része életvitelszerű, család eltartására alkalmas gazdálkodásra meghatározott körülmények között alkalmas csak, de mondjuk, ha ez csak egy gyepterület, és úgy szeretne állattartást csinálni, akkor még arra sem alkalmas. Ez azért fontos momentum, mert ha itt fél megawattról beszélünk, az államtitkár úr biztosan pontosan tudja, akkor ez ilyen 15-20 milliós nagyságrendű bekerülési költséget fog feltételezni, amihez ha adnak is egy támogatási rendszert, és ha meg is teremtik azt, hogy mondjuk, ez egy kedvezményes, 10 százalékos önerőt igénylő hitellel vagy ilyesmivel történjen meg, akkor is 1,5-2 milliós önerőt fog igényelni, és a kicsiknek pont nem lesz meg erre a lehetősége.

Most nem akarok belemenni abba, hogy szerintem miért nyomon kapható akár tíz ponton a kormány nagybirtok-politikája, mert ez minden lépéséből az elmúlt négy évben bebizonyosodott, de most arról kell beszélni, hogy a kicsik számára, akiknek a legjobban szükségük lenne arra, hogy kiegészítő jövedelemszerzést termeljenek meg minden egyes lehetőséggel a mezőgazdasági termelői egységükön, kevésbé lesz hozzáférhető ez a konstrukció így első ránézésre.

Alapvetően örömmel hallottam, hogy az államtitkár úr már beszélt az energiamix lehetőségéről, mert valóban az van, hogy a decentralizált és főleg helyi rendszerek nagyon-nagyon jól ki tudnák egészíteni a lokális energiaellátás eszközeit, és megteremtenék azt az energiamixet, amiről beszélt. Leginkább vagy legfőképpen sok más között abban van vita közöttünk, hogy véleményünk szerint Paks II. sem lenne indokolt, de a gazdaságosan üzemeltethető mértékhez képest minden bizonnyal a megfelelő energiaszállítás, főleg ha lenne lehetőség energiatárolási rendszer kiépítésére, mindenképpen megteremtené a lehetőségét annak, hogy hozzájáruljon a gazdaságokhoz, de nem feltétlenül a kicsiknek, nem feltétlenül ott, ahol erre szükség van.

Még egy szempontot szeretnék elmondani. Talán az államtitkár úr jobban emlékszik rá, én kerestem itt, de nem találtam meg hirtelen a dátumát. Nem tudom, 2017 elején vagy 2016 elején vezette be a kormány ezt a teljesítménydíjat  bocsásson meg, ha pontatlan vagyok , ugye, teljesítménydíjat kellett fizetni az összes újonnan telepített napelem után, nem tudom pontosan, hogy 2016-ban vagy 2017-ben vezették be, és nulla forintban határozták meg. Ez minden 4 kilowatt fölötti napelemrendszerre érvényes lett. Az az egy még az aggályom benne, hogy most jelenleg a rendszerek telepítése mellett ez a teljesítménydíj nulla forintos, de amennyiben elterjed és sok megawatt kiépítésre kerül mezőgazdasági telepeken, akkor nehogy hirtelen majd a szolgáltatók által felugorjon ez a teljesítménydíj, és nehogy egyébként ne tudja szolgálni azt a célt a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségein belül, amit a kormány kitűzött.

Tehát én a jogszabálytervezetben szívesen látnék arra egy garanciát, hogy mindazok, akik élnek az ilyen jellegű konstrukcióval, valamilyen szinten hosszabb távon is élvezni fogják azt a segítséget, hogy a megújulók elterjedése érdekében a teljesítménydíj nulla forinton maradjon, és nyilvánvalóan ennek a kiterjesztése is hasznos lenne.

Mindezen szempontok alapján, amelyek szerint értékelni lehet a jogszabályt, azt lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatos törekvései szükségesek, a megvalósítás konstrukciói akár a közélet tisztaságát veszélyeztető szempontok miatt esetleg kockázatosak, és éppúgy kockázatos a jelenlegi birtokszerkezet alapján az, hogy csak a nagyobbak és csak az erősebbek tudnak ebből valamilyen szinten hasznot húzni. Nyilvánvalóan a legfőbb gond, amit megfogalmazok és hangsúlyozni fogok, a termőföld alternatív használatának e célú megvalósítása. Alapvetően, ha az államtitkár úr szétnéz, mondjuk, a Közel-Keleten, ahol van is olaj, ennek ellenére a sivatagokban hatalmas ilyen területeket látunk már napelemekkel, nem termőterületen.

Én azért emelném fel a szavam, és arra hívnám fel a figyelmét a kormánynak, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon is a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld marad, meghatározó vidékpolitikát és gazdaságot ennek a hasznosítására és feldolgozására lehet alapozni. Ebből adódóan azt, hogy minden egyes gazdaságnál egy hektárok így kikerüljenek a termelésből, kockázatosnak tartom, és emiatt alapvetően így nem nagyon szeretném, hogy támogassuk ezt. A Lehet Más a Politika, elnézést kérek, még nem alakította ki a frakcióálláspontját, de nem nagyon szeretném, hogy ez így ebben a formában kapjon támogatást általunk.

Végül, de nem utolsósorban, amire fel szerettem volna hívni a figyelmét az államtitkár úrnak: a levezető elnök úrtól elnézést kérve szeretném megfogalmazni azt az aggályt, hogy az államtitkár úr bevezetőjében említette az agrárkamara szerepvállalását ebben a konstrukcióban. Én gazdálkodóként, tagként a legkisebb mértékben, semmilyen formában nem bízom meg az agrárkamara szakmaiságában, az objektivitásában, alapvetően magoszos, szűk politikai érdekeket szolgáló csoportnak látom, és sokkal nyugodtabb lennék, ha független szakmai szervezetek tennék meg az ajánlásukat azzal kapcsolatban, hogy ezen konstrukciók lehetőségei hogyan fognak megvalósulni az országban, mert ez plusz egy olyan tényező a beszerzéseken túl is, ami veszélyezteti alapvetően a korrupció megjelenését a teljes rendszeren belül.

Kérem, államtitkár úr, ha megteheti, hogy vita közben reagál néhány dologra, akkor még esetleg viszonválaszban tudok én is kiegészíteni, ha erre szükség van. Köszönöm a szót, elnök úr.