Felszólalás adatai

DR. LENHARDT BALÁZS (független): Tisztelt Ház! Már június folyamán szerettem volna elmondani ezt az interpellációt, de akkor nem kaptam rá lehetőséget, ám sajnos most is aktuális ez a kérdés.

A június 4-ei gyásznapunkra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az összetartozás dalát adta a nemzetnek. Aki magyar ember, annak örökké fáj és fájni fog Trianon. Ez a legnagyobb tragédiánk, amelyet gyakorlatilag nem lehet megemészteni, és ma is élő sebként lüktet a nemzetünk testén. Elveszítettük az ország területének a kétharmadát, a lakosságunk nagyobb részét, s a megmaradt és megszállt területeken milliók nőttek fel generációk hosszú során át megalázva, megverve, megvetve és a példátlan elnyomás körülményei között.

A minisztérium és vele együtt a magyar kormány az ő fájdalmukat gyalázta meg, az ő fájdalmukba tiport bele, amikor ezzel az igénytelen, pocsék, semmitmondó giccsdallal akarta kvázi megünnepeltetni ezt az eseményt ahelyett, hogy méltó megemlékezést szervezett volna. Egy kis idézetet kell tegyek ebből a dalból, hogy érezzék, miről van szó: "Álmodtam egy barackfáról, ami alatt mindenki táncol, szemünkben a boldogság fénye ég." Ahogy a viccben az egyik favágó, amikor levágja a másik a kezét, megkérdezi: te, ez vicc vagy komoly? Komoly. Az jó, mert viccnek durva lenne. Ugyanezt érezzük ezzel a dallal kapcsolatban. Felteszem a kérdést, mit érezne Fónagy Jenő (Sic!) képviselőtársam vagy bármelyik zsidó származású képviselőtársam, ha a számos holokausztmegemlékezés egyikén a kormány által közpénzből propagálva és népszerűsítve vidáman pöfögő mozdonyokról és a friss tábori levegő szépségeiről írnának egy dalt. Mert körülbelül ezt lehetett érezni ezt a dalt magyar emberként végighallgatva. Tudom jól, hogy önök közül is sokan szégyellték magukat, amikor ezt hallották.

Külön pikantériája az egész történetnek, hogy az előadó az előbb még a teremben tartózkodó Doncsev András felesége, Gergely Éva. Vajon tiszta véletlen-e az, hogy közpénzből az egyik államtitkár feleségének a szerzeményét népszerűsítik? Ez a dal egy óriási szégyen mindnyájunk számára és a kormány számára. A gyermekzsúrok szintjén mozog a 100 Folk Celsius nyomdokain, önök pedig elmulasztották az idén is, mint 2010 óta mindig, hogy méltó módon emlékezzenek meg Trianonról.

(15.00)

Egyébként a nemzetpolitikát is végigvehetnénk, hogy mi mindent nem tettek meg még, amit kellett volna, hogy hogyan lehetnek még érvényben a beneši dekrétumok, hogy miért nem sikerült Nyirőt újratemetni, vagy mit tettek ténylegesen is a székely autonómiáért. (Az elnök csenget.)

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Vélhetően azért nem fért bele az időbe a képviselő úr, mert az írásban leadott szöveghez képest bizonyos terjedelemben eltért. (Moraj az MSZP soraiban. - Dr. Veres János közbeszól.) Ebben az esetben persze feltételezem, hogy a tartalmi eltérés nem volt olyan, hogy államtitkár úr ne tudna érdemben válaszolni, úgyhogy megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lenhardt Balázsnak ez a felszólalása sem volt stílusában más, mint a korábbiak, ezért szeretném mind a stílust, mind a tartalmat egyértelműen visszautasítani, amit ön megengedett ebben a Házban. (Taps.) Méltán illik, hogy két zászlóégetés között, úgy látszik, csak ilyen stílusra futja tőle. Sajnáljuk, hogy a Ház falai között ez megtörténik.

Ön beszél a nemzeti összetartozás daláról, pedig az összetartozás nem az ön műfaja, hiszen a saját pártja is kizárta a saját soraiból, és jól láthatóan a politikai aktualitásokkal sem igazán tartja az ütemet, hiszen egy június 4-ei kérdésről beszél itt augusztus 26-án, miközben augusztus 20-a, államalapító Szent István királyunk ünnepe is lezajlott, és mindenki megelégedésére sikerült együtt ünnepelnie az országnak. Augusztus 23-a is megtörtént, a totalitárius diktatúrák XX. századi áldozatainak európai emléknapja, de ön még mindig június 4-éről beszél, pedig témát talált volna, mondjuk, az augusztus 20-ai "István, a király" rendezésben is, de úgy látszik, még mindig a korábbi dallal foglalkozott.

Ön emberek tucatjait sértette meg ezzel a mostani felszólalásával, többek között a közreműködő művészeket is, akik között nagyon sok határon túli fiatal is van: Antal Timi, Baricz Gergő, Bencsik Tamara, Csizmadia Anna, Kállay-Saunders András. Önöknek, úgy látszik, a határon túliak teljesítménye sem fontos. Ugyanakkor nem veszik figyelembe, vagy ön nem veszi figyelembe - hiszen egy önálló, független képviselő most már, frakció nélkül - ennek a kormánynak az erőfeszítéseit, hiszen megpróbálhattak szétválasztani minket, de nem tudtak leválasztani a határon túli magyarokról, legyen szó a Határtalanul-programról, ahol több tízezernyi fiatal jutott el a határon túlra, és ott ismerkedett meg az ott élők hétköznapjaival, vagy az onnan jövő fiatalok a magyarokéval, szintén a pedagógusaik egyaránt. Elég a határon túli beiskolázási támogatásokra gondolni, hiszen azok esetében is tízezer forintokkal sikerül a határon túliak magyar iskolába járatását támogatni, elég arra gondolni, hogy meghirdettük a határon túli magyar óvodák évét, a határon túli magyar kisiskolák évét, hogy pontosan a beiskolázásnál, az oktatásnál támogassuk a határon túliakat.

Maga a június 4-i trianoni emléknap - amikor itt május végén még 2010-ben elfogadtuk az erről szóló jogszabályt - pontosan azt tartalmazza, hogy egyrészről ez a XX. század egyik legnagyobb sorstragédiája Magyarországnak, hiszen ahogy ön is mondta, a nemzettársaink fele, a területeink kétharmada elszakadt Magyarországtól. Ugyanakkor mindemellett arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a magyar nemzet - mint kultúrnemzetként egységben maradt közép-európai közösség - fel tudott állni mindebből. A nemzeti összetartozás napjának pont azért ez a neve, hiszen mi azt szeretnénk ilyenkor mindig a figyelem középpontjába állítani, túl azon, hogy mekkora igazságtalanságai voltak a trianoni békediktátumnak, hogy az nem tudta megtörni a magyar nemzetet, míg más országok esetében, ha a világtörténelmet végignézi, ennél kisebb csapások is romba tudtak dönteni nemzeteket, akikről talán már nem is hallunk. Éppen ezért fontos, hogy ilyenkor igenis ünnepeljük meg ezt a részét a június 4-e után következő időszaknak, hogy igenis Magyarország, a magyar nemzet meg tudta őrizni ezt a fajta integritását, és meg tudta őrizni a magyar kultúrát itt Magyarországon.

Ami pedig az ön által becsmérelt művészeket illeti, az egyiküknek egy húszéves zenei karrierje van négy önálló lemezzel, több tízezer ember előtt énekelt már Keresztes Ildikóval, Varga Miklóssal, Sasvári Sándorral együtt, mozifőcímdalt is tudhat maga mögött. Önnek semmi ilyesfajta teljesítményéről nem hallottam, mégis becsmérli ezeket az embereket, előadókat. A másikójuk Artisjus-díjas, Fonogram-díjas, önálló albuma jelent 2009-ben, amelyik platinalemez lett, a legjobb dzsesszlemezért járó különdíjat kapott, Fonogram-díjat kapott, és Star Jam Session néven 250 művész működött közre (Az elnök csenget.) egy sorozatában. (Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy nem méltó felszólalással (Az elnök csenget.) nem méltóan emlékezett június 4-éről. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ.

DR. LENHARDT BALÁZS (független): (Hangosítás nélkül.) Elnök úr, köszönöm, nem tudom elfogadni ezt a választ. Elképesztő, államtitkár úr, az a mellébeszélés, meg amit itt összehordott erre a feltett kérdésre. (Közbeszólások: Mikrofon!) Bocsánat, elnézést. Akkor esetleg újrakezdhetném?

ELNÖK: Folytassa, képviselő úr!

DR. LENHARDT BALÁZS (független): Nem tudom természetesen elfogadni ezt a választ. Államtitkár úr, elképesztő, amit itt összehordott, hogy önök milliók fájdalmát vették semmibe, köpték le, gyalázták meg, és utána még nekem rója föl, hogy én megsértettem ezeket a tehetséges művészeket, a Back II Black zenekar korábbi dalszerzőjét többek között, akinek sorolta itt az érdemeit. Ez a dal igenis egy gyalázat volt.

A másik felvetésére pedig azt tudom mondani, hogy ha biztosítanák a függetleneknek, hogy ne csak havonta egyszer és felváltva, mert összesen egy interpellációt tudnak elmondani, akkor talán nem fordulna elő az a helyzet, hogy a május végén beadott interpellációt kénytelen legyek augusztusban elmondani, mert korábban nem kaptam erre szót. (Az elnök csenget.)

Úgyhogy a nemzetpolitikán gondolkozzanak inkább, mint hogy ezeket a kifogásokat sorolja. Köszönöm.

ELNÖK: Tekintettel arra, hogy a képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 210 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országgyűlés elnökének fegyelmi jogkörében indítványozott, tiszteletdíj csökkentését kezdeményező javaslatáról történő döntéshozatal. Az Országgyűlés elnöke H/11740. számon az Országgyűlésről szóló törvény 49. § (4) bekezdése alapján tiszteletdíj csökkentésére tett javaslatot. Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, ismertesse az elnöki javaslatot.

Felszólalások:   51-56   57-65   65-67      Ülésnap adatai