Felszólalás adatai

A Ház 205 igen szavazattal, 34 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kalmár Ferenc András, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Az erdélyi magyar egyházak levéltárainak restitúciója" címmel. Az interpellációra miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter úr válaszol (Jelzésre:)- pontosabban helyette államtitkár úr. Képviselő úré a szó

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1700 államosított ingatlant igényeltek vissza a román államtól. Ezek közül eddig 1100 esetében született döntés, mintegy ezer igénylést hagyott jóvá a restitúcióval foglalkozó bizottság, de ez nem azt jelenti, hogy az egyházak birtokba is vehettek minden épületet.

Az RMDSZ három képviselője saját törvényjavaslatot terjesztett elő a bukaresti parlamentnek az egyházi javak és levéltári anyagok visszaszolgáltatását gyorsító rendelkezések beépítésére. Ezek szerint a visszaszolgáltatandó iratokról mikrofilmes másolatot készített volna az állami levéltár, amely a tulajdonában marad. A képviselőház 2013. április 23-án elfogadta a levéltári törvény módosítását is, ám a jogszabály már nem rendelkezik az egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról.

(14.40)

Így az egyházak a parlamenthez intézett javaslat ellenére sem kaphatják vissza a kommunista diktatúra idején elkobzott levéltári anyagukat, egyes törvényhozók ugyanis nemzetbiztonsági kockázatot és történelemhamisítás lehetőségét látták a visszaszolgáltatásban. Erdélyi egyházi vélemények szerint a kommunista diktatúra idején például a katolikus püspökségek, a káptalanok és a papnevelő intézetek levéltári anyagainak 70-80 százalékát elkobozták. Az erdélyi magyar egyházak képviselői nem tettek le arról, hogy az egyházaknak visszaszerezzék elkobzott levéltári anyagaikat, annak ellenére, hogy már másfél évtizede kérik azok visszaszolgáltatását. Magyarországon például a Veszprém Megyei Levéltár munkatársai jelenleg a raktáraikban található Magyar Ferences Levéltár rendezésén dolgoznak, hogy rendezetten szolgáltathassák vissza jogos tulajdonosának azt az anyagot, melyet nemrég igényeltek vissza.

Tisztelt Államtitkár Úr! Más volt szocialista országokban a visszaszolgáltatási folyamat hogyan zajlott? Az egyházi javak visszaszolgáltatása részben vagy egészben történt-e meg? Van-e nemzetközi kötelezettség, egyezmény ebben a tekintetben, esetleg a katolikus egyház esetében olyan vatikáni egyezmény, mely ezt a folyamatot segítené?

Várom a megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az erdélyi magyar egyházak levéltárainak restitúciója kiemelten fontos kérdés nyilván a magyar kormány számára is. Ezen egyházak tulajdonából hatalmas mennyiségű, nagy történelmi és vagyoni értékű levéltári anyagot és európai szinten is kultúrtörténeti jelentőségűnek számító dokumentumokat vettek el, majd államosítottak.

Az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatására vonatkozó törvénymódosítást 2010-ben Máté András Levente, Kerekes Károly és Márton Árpád RMDSZ-es képviselők kezdeményezték. A módosítás értelmében a romániai egyházak visszaigényelhetik az 1974-ben államosított történelmi értékű dokumentumaikat, a román állam levéltárában a visszaszolgáltató iratokról mikrofilmes másolat marad.

A törvénymódosítást a szenátus 2010-ben elutasította, a képviselőház azonban 2011. november elején elfogadta. Az akkor ellenzékben lévő Szociálliberális Szövetség megtámadta a módosítást az alkotmánybíróságon. A Szociálliberális Szövetség egyébként az egyházi anyakönyvek visszaszolgáltatását ellenezte, arra hivatkozva, hogy a népesség-nyilvántartás állami feladat Romániában. Az alkotmánybíróság 2011. december 7-ei döntésében a törvényt alkotmányellenesnek ítélte, tekintettel arra, hogy a két tervezet összevonásából született, amelynek egyik részét a szenátus nem tárgyalta. Az alkotmánybíróság Romániában így kimondta, hogy a levéltári törvény elfogadásának módja megszegi a kétkamarás parlamentarizmus elvét. Ezt követően a román parlament újratárgyalta a jogszabályt. A szenátus elé egy olyan jogszabály került újratárgyalásra, amely tartalmazta az egyházakra vonatkozó részt is. A kétharmados Szociálliberális Szövetség többsége azonban törölte ezeket a módosításokat, és a képviselőház elé már ebben az új formájában került a törvény. Tudomásunk szerint a román szenátus az újra benyújtott törvényjavaslatot első olvasatban elfogadta, de azt még a képviselőháznak is tárgyalnia kell.

A kérdés szerepel a magyar-román kisebbségi vegyesbizottság ülésének napirendjén, ahol a magyar fél mindent megtesz az erdélyi magyar egyházak érdekeinek érvényesüléséért. A magyar kormányzati delegáció javasolja a levéltári anyagok visszaszolgáltatását a kisebbségi vegyesbizottsági ajánlások közé felvenni. Az előzetes tárgyalások alapján a román fél viszont erre csak úgy hajlandó, ha az nem ró közvetlen kötelezettséget rájuk nézve. A leginkább aktuális esemény, ahol fejlemény várható az ügyben, a héten Bukarestben sorra kerülő kisebbségi vegyesbizottsági titkári találkozó, ahol a magyar képviselő természetesen fel fogja vetni a kérdést, és képviselni fogja a restitúció ügyét.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A képviselő úr utolsó felvetésével kapcsolatban jelzem, hogy a magyar kormánynak nincs hivatalos tudomása arról, hogy többoldalú, illetve a Vatikán és Románia között kétoldalú nemzetközi szerződés létezne, amely segítené ezt a folyamatot.

Kérem a tisztelt képviselő urat, hogy szíveskedjék a választ elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelettel köszöntöm a képviselőtársaimat, és megkérdezem Kalmár Ferenc képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A választ elfogadom, de hozzá szeretném tenni, hogy nyilvánvalóan Európában beszélünk arról, hogy mik az európai értékek, és a tulajdonjog egy európai érték is. Gondolom, azért nem születtek nemzetközi egyezmények a kommunista diktatúra által elvont, elkobzott tulajdonok vonatkozásában, mert ezeket a tulajdonokat nyilvánvalóan - ha betartjuk az európai értékeket, és ha Kelet-Európa is betartja ezeket az értékeket - vissza kell szolgáltatni.

Hozzá szeretném még fűzni, hogy nagyon fontos iratokról, dokumentumokról van szó, ha nem másra, csak a gyulafehérvári Batthyáneum dokumentumtárára gondolunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ez egy hatalmas iratanyag, ami egész Közép-Kelet-Európának a történelmi dokumentumaira vonatkozik.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   47-53   53-58   59-65      Ülésnap adatai