Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter úr expozéjában alaposan és részletesen elénk tárta a területfejlesztési törvény új koncepciójának szükséges szakmai okait és a ’96-os területfejlesztési törvény óta eltelt időszakban azokat a lényeges gazdasági és térségfejlődési, -fejlesztési pontokat, amelyek miatt szükség van az új törvény megalkotására.

Én most hadd kezdjem egy kicsit távolabbról és egy kicsit más megközelítésből, ami majd a területfejlesztési törvény logikáját, illetve a területfejlesztési törvényben szereplő intézményrendszert próbálja megalapozni.

Éppen 11 esztendeje tárgyaltuk ebben a Házban a területi közigazgatás reformjáról szóló törvényt. Akkor a területi államigazgatás részéről a kormányhivatalok mellett a járási szintek kialakítása és a járási igazgatási egységek megalkotása volt a célunk. Ennek az volt az alapvetése, hogy a jó állam koncepciója mellett és abba foglaltan az állampolgárok számára az állammal kapcsolatos ügyeik intézése során a lehető legkönnyebben, a legkisebb érdeksérelmet és a legkisebb akadályt biztosítva juttassuk el az ügyintézést. Ez már akkor is egy olyan alapvetésen nyugodott, ami arról szólt, hogy az állampolgárok bizonyos ügyeik intézése és bizonyos napi szokásaik során, bizonyos napi életritmusukban szükséges közszolgáltatások igénybevételekor használnak egyfajta területet az életükben, használják a saját településeik önkormányzati hivatalait, használják a közeli várost és használják a vármegyei térségeket. Ennek mentén a legszükségesebb és a napi, valamint az életvitelszerű szervezéshez szükséges közszolgálatások, hivatali ügyintézés és bármilyen életvitelt meghatározó szolgáltatás igénybevétele az első ponton, a járások méretében, térségében koncentrálódott. Ezért került a közigazgatás területi fókusza akkor az ügyintézés szempontjából a járási hivatalokhoz, és mára már elmondhatjuk  egyébként miniszter úrnak a terepről jelentve, hogy egy sikeres közigazgatási reform után mára elmondhatjuk , hogy a járási és a kormányhivatali igazgatási egységek valóban az állampolgárok ügyeinek szakszerű, hatékony és gyors intézése érdekében ezt a szegmensét a mindennapi életüknek rugalmassá és megfelelővé tudták tenni.

Az elmúlt tíz esztendőben azonban más változások is meg tudtak valósulni vidéken. Így a gazdasági fejlődés miatt létrejött egy másik jelenség, ami nagymértékben meghatározza a különböző méretű településen élőknek  a területfejlesztési törvény is és az indokolása is így fogalmaz:  a tér használatát, vagyis azt, hogy milyen módon, hol, munkába járás, egészségügyi szolgáltatások, iskola, középiskola és csak a gazdasági szolgáltatások vagy bárminemű szolgáltatások igénybevételével megvannak azok a fókuszpontok és központok, ahol ezeket az ott élők célzottan, rendszeresen és nagy számban igénybe veszik, de leginkább meghatározza a mindennapjaikat. Úgy tűnik, ma már azt látjuk, az elmúlt tíz esztendő miniszter úr által is hivatkozott gazdaságfejlesztési kormányzati döntéseinek köszönhetően, hogy a járási közigazgatási rendszer mellett kialakultak kisebb városok, járásszékhelyek vagy olyan térségekben, ahol nincs egy egyfókuszú városközpontúság, tehát több kisebb település együttes fejlődése, fejlesztése vagy működése adja meg a térség lehetőségeit vagy erejét, és megmaradt a rendszerben az a fajta nagyvárosi húzóerő, ami korábban a megyei jogú városok, a megyeszékhelyek esetében is fennállt, ami egy koncentrált, más típusú és nagyobb számban elérhető, mind a gazdasági életben, mind a munkavállalást érintően, mind pedig az egészségügyi vagy oktatási szolgáltatások igénybevételét jelentő szolgáltatási kör. Ennek az elmúlt időszakban végbement fejlődése és fejlesztései igénylik, hogy ehhez az ott élők, a vidéken élők térhasználatához igazítsuk azokat az infrastrukturális fejlesztéseket és azokat a fejlődési stratégiákat, célokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezek a térségek, a felzárkózandó települések homogén módon tudjanak felzárkózni, az erős települések pedig még erősebbé válni

Ugyan látszólag nincs kötődés és nincs kapcsolat a közigazgatási rendszer, a területi államigazgatási rendszer legkisebb egységei és a jelen törvényjavaslatban megfogalmazott járási szintű vagy kisvárosközpontú vagy vidékiváros-fókuszú fejlesztéspolitikai és területfejlesztési gondolkodás között, de mégis van, hiszen a közigazgatási rendszer reformja mutatta meg azt, hogy az ügyek közelvitele, a gondolkodás és az állampolgárok elérésének a helybőli, onnan való megközelítése eredményes, hasznos és jó rendszer-átalakításhoz vezetett az elmúlt esztendőkben.

Ennek a bázisán tud létrejönni két dolog is. Az egyik, ami nagyon fontos egy jó területpolitikához, egy jó területfejlesztési politikához, az természetesen az intézményrendszer és a megfelelő szabályozás. A jelen törvény arra tesz javaslatot a tisztelt Háznak, hogy ennek a megfelelő szabályozási környezetét kialakítsa, még akként is egyébként, hogy a korábbiakhoz képest új fogalomrendszert vezet be a területfejlesztési politikába, és új intézményrendszert hoz létre annak érdekében, hogy a területfejlesztésnek a különböző szintjei és a különböző fókuszú lehetőségei megfelelő szakmai és megfelelő háttértudással alátámasztva kerüljenek megvalósításra, és a döntéshozók elé tudjanak kerülni.

(12.30)

Így tehát egy jó területfejlesztési törvénynek több feltétele van, az egyik a már említett jó szakmapolitikai koncepció  erről majd még néhány rövid mondat  és a megfelelő intézményrendszer megfelelő szabályozási környezettel. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a szükséges és jó megállapítások mentén tesz javaslatot ezek kialakítására.

A területfejlesztési szolgálatról, ha megengedik, csak egy mondatot. Ennek a szükségességét valóban az elmúlt időszak területfejlesztési döntései igazolják. Különböző módon és különböző mélységben tudtak gazdaságfejlesztési, területfejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési döntési javaslatokat megfogalmazni a különböző térségek, így is szükséges lesz nemcsak a nagytérségi, vármegyei szint és a járási szint javaslatainak az összehangolása, de szükséges minden térségben egy-egy olyan szervezet a minisztérium hatókörében, ahol minden tudás rendelkezésre áll ahhoz, hogy megalapozott, szükséges és a térség fejlesztését szolgáló döntési javaslat kerüljön a döntéshozó elé, legyen ez infrastruktúra-, legyen ez intézményfejlesztés, legyen ez gazdaságfejlesztés, legyen ez településfejlesztési döntés. Úgyhogy ennek megfelelően a területfejlesztési szolgálat létrejöttét üdvözöljük, hiszen így az önkormányzataink is tudnak a stratégia-, a projektalkotás és a szakmai előkészítés okán hova fordulni, kiegészítve a vármegyei önkormányzatok területfejlesztési munkáját és gyakorlatait.

Az új kifejezések vagy az új fogalomkör, amely a törvényben megjelenik, megint szükséges, és megint az élet írta a szükségességét, hiszen az elmúlt esztendők gazdasági fejlődése és az elmúlt esztendők gazdaságfejlesztései együttesen felülírták a közigazgatási térképeket. A közigazgatás szükséges eleme és szükséges bázisa annak, hogy jó, az együtt élő vagy együttműködő települések esetében a fejlesztési koncepciók megalkothatóak legyenek és a fejlesztési döntések előkészítése megalapozott legyen, ugyanakkor jól látható, hogy létezik elsősorban a gazdasági szektorban és a gazdasági térben egy közigazgatási határokat nem figyelembe vevő mozgás, amit ugyanakkor a területi infrastruktúra-fejlesztésnél, -tervezésnél figyelembe kell vegyünk.

Létezik a nagytérségi szint, amely elsősorban egy tervezési kategória, és a gazdaságfejlesztési zónák mentén kerül megfogalmazásra  ez az, ami nem egy települést, nem két-három települést, hanem egy együttműködő gazdasági térségeket is meghatározó fejlesztési szint lehet. A vármegyei szint, ami a területfejlesztési szolgálat szintjén is megjelenik, nem illeszkedik a vármegyei kormányhivatal infrastruktúrájába, viszont a minisztériummal együtt a területpolitikának a vármegyei tudásbázisán megfelelő szakmai háttérrel tudja a területfejlesztést kezelni. Illetve létezik a járási szint a területfejlesztésben, amely a helyi jelentőségű vagy a kisebb városok esetében az azok környezetét ellátó szolgáltatás- és térségfejlesztés első lépése.

Úgyhogy ezek az új fogalmak, ennek az új intézményrendszernek és magának a területfejlesztési törvénynek az új koncepciója biztosítja azt, hogy egy vidéki kisvárosban élő számára olyan együtt gondolkodás legyen, ami az ő mindennapi életvitelét meghatározó szolgáltatások, az állami szektor szolgáltatásainak az igénybevétele vagy a gazdasági, munkahelyi egzisztenciájának a szempontjából együtt tervezett és együtt gondolt fejlesztések tudnak megvalósulni és döntés-előkészítésre javaslatként megfogalmazódni. A második szinten pedig értelemszerűen kezeli azokat a városmag vagy városközpont nélküli olyan térségi együttéléseket, olyan funkcionális térségeket, amelyeknél nincs egy gazdasági húzóerő, mégis a térségben  akár egy külső, akár egy belső perifériához tartozó területegységként nevesítjük ezt , mégiscsak szükséges az együttfejlesztésben való gondolkodás. Illetve megmarad az a kategória, amelyről egy fél mondatban már szóltam, a nagyvárosok vonzóereje a munkalehetőség biztosításával a szolgáltatások szempontjából.

Az új területfejlesztési törvény tehát lehetőséget és módot ad arra, hogy a vidéki erős települések még erősebbek legyenek, a vidéki felzárkóztatandó települések számára pedig arra, hogy egy, az erős településekkel és térségekkel való együtt kezelés és együtt gondolkodás mentén meg tudják erősíteni önmagukat, hogy így egy homogénebb és tisztább lehetőség álljon előttük a területfejlesztés és a fejlesztéspolitika szempontjából.

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat ugyan alapjaiban nyúl hozzá a ’96-os területfejlesztési törvényhez, de nem tesz mást tulajdonképpen, mint a mögöttünk hagyott három évtized változásai és a szükséges, a mindennapjainkat meghatározó gazdaság-társadalmi változások mentén fogalmazza meg a területfejlesztés jövőbeli politikájának az alapjait, és ehhez új intézményrendszert és új szakpolitikai célokat és rendszert fogalmaz meg.

A magam részéről és a frakció részéről az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatom és támogatjuk, és kérem tisztelt képviselőtársaimat is, hogy a vidék és a területfejlesztés szolgálatát és a fejlesztés szolgálatát támogatandóan támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)