Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. A monitoron megjelent Kövér László képviselő úr neve, de már Répássy képviselő úr a Fidesz nevében felszólalt. Feltételezem, hogy személyes érintettség címén kért volna szót, hiszen elhangzott a neve. De, tisztelt képviselő úr, a Házszabály értelmezése szerint a 143. § (5) bekezdése azt mondja, hogy a plenáris ülésen való tárgyaláson először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő szólal fel, ezt követően a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Géza, ismerjük! - Vancsik Zoltán: Hallani szeretnénk Kövért!), annak indokait, a képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki, az e bekezdés szerinti felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.

Képviselő úr, nem tudok szót adni e tekintetben, bár magam részéről is méltatlannak érzem, mert a neve elhangzott (Felzúdulás az MSZP padsoraiból.), ilyen felszólalás elhangzott, úgyhogy most nincs módom a Házszabály értelmezése szempontjából szót adnom. Elhangzott az előterjesztő válasza.

Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. (Dr. Tímár György jelentkezik.) Tímár György képviselő úr, a Független Kisgazdapárt nevében... (Közbeszólások: Szavazzunk!) Képviselő úr, az előterjesztő már válaszolt, tehát lezártuk, úgyhogy nincs módom önnek sem szót adni. Elnézést kérek, de az előterjesztő már a választ megadta.

Következik a határozathozatal. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatába veszi-e a Szent-Iványi István és Kovács Kálmán képviselők által H/3928. számon előterjesztett határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 142 igen, 193 nem szavazattal, 6 tartózkodással a határozati javaslatot nem vette tárgysorozatba.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a Házszabály 98. §-ának (5) bekezdése alapján az Országgyűlés döntését kérte a Kökény Mihály, Nagy Sándor és Sándor László képviselők által T/3854. számon benyújtott, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatának tárgysorozatba-vételéről. Az indítvány tárgysorozatba-vételét az egészségügyi bizottság elutasította.

Megkérdezem az előterjesztőket... (Dr. Kökény Mihály jelentkezik.) Kökény Mihály képviselő úr fogja elmondani öt percben. Tessék!

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Két, a nyugdíjas-társadalom helyzetét jobbító javaslatot tartalmaz a Nagy Sándor és Sándor László képviselőtársaimmal együttesen jegyzett indítványunk. (Folyamatos zaj.)

Egyrészt azt kezdeményezzük, hogy amennyiben az éves nyugdíjemelés nagyságát meghatározó mutatók, azaz a várható árnövekedés, a nettó keresetnövekedés mértéke a tárgyév elején eltér a tervezett, a költségvetési törvényben megállapított értéktől, és az eltérés az első negyedévben 1 százalékkal meghaladja a becsült mértéket, már a tavaszi hónapokban kerüljön sor kiegészítő nyugdíjemelésre. Erre a szabályra, tisztelt képviselőtársaim, azért van szükség, mert idén másodszor fordul elő, hogy az előzetes kalkulációk és a tényadatok már januárban és februárban - tételezzük fel diszkréten, hogy a tervezés pongyolasága miatt - sem fedik egymást. Így a novemberi korrekcióig a nyugdíjas kényszerül hitelezni a költségvetésnek.

Tisztelt elnök úr, szeretném kérni az intézkedését, hogy nyugodtan végig tudjam mondani!

ELNÖK: Kísérjük figyelemmel Kökény képviselő urat! Tessék! (Gyürk András: Ez túlzás, elnök úr!)

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát szeretnénk azt megakadályozni ezzel a javaslattal, hogy a nyugdíjas kényszerüljön hitelezni a költségvetésnek az év nagy részében. 2001 januárjában továbbra is két számjegyű maradt az infláció, a nyugdíjasok fogyasztói kosarában jelentős élelmiszerárak 13,7, a lakásszolgáltatási árak 12,4 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly januárban. Március 1-jén a recept nélkül kapható gyógyszerek ára átlagosan 10-12 százalékkal emelkedett, és a versenyszféra bérei is jóval 10 százalék fölött nőnek. Ezek az adatok indokolják a kiegészítő nyugdíjemelési szabály rugalmasabb meghatározását, annál is inkább, mert a már beharangozott egyszeri nyugdíj-kiegészítést is elhalasztotta a kormány, csupán az áremeléseket nem sikerült elhalasztani.

Tisztelt Országgyűlés! A másik javaslat a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségének a visszaállítására irányul. Több mint négy évtizedig volt jelen a mindenkor hatályos nyugdíjjogszabályokban a méltányossági jogkör, nevezetesen a kivételesen méltánylandó esetekben és élethelyzetekben a megállapított nyugdíjak emelésének, illetve a korbetöltött, de valamilyen jogi okból nyugdíjra nem jogosult személyek részére méltányossági alapon történő megállapíthatóságának a jogi és pénzügyi lehetősége. Ameddig a méltányossági nyugdíj-megállapítási lehetőséget most áttették a szociális és családügyi tárcához, a tavalyi költségvetési törvényben megszüntették a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét.

Szeretném elmondani, hogy ez a lehetőség nem az államszocialista rendszer elitjének a kedvezménye volt, hanem a nyugdíj-megállapítás során keletkezett igazságtalanságok, méltánytalanságok orvoslásának eszköze. Körültekintően és kellő önmérséklettel alkalmazta a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság; a kiadások a nyugdíjalapnak a fél ezrelékét sem haladták meg, tisztelt képviselőtársaim, mégis évente 70 ezer kérelmező körülbelül 1000-1500 forint nyugdíjemelést kaphatott hirtelen keletkező, tartós gyógyszerkiadások esetén, vagy ha haláleset miatt a rezsiköltségei emelkedtek.

Tisztelt Országgyűlés! Ezt az egyedi élethelyzeteken segítő, kellő rugalmasságot biztosító jogi lehetőséget szüntette meg a kormány javaslatára az Országgyűlés. Azt gondoljuk, hogy egy idő előtti és radikális lépés volt ez, korrektül meg sem indokolták.

Tisztelt Országgyűlés! Ez az intézkedés méltán váltott ki felháborodást és értetlenséget a nyugdíjasok körében, mert - még egyszer mondom - egy jól működő, kontrollált, számos egyéni élethelyzeten segítő lehetőséget szüntettek meg, amely ma és még néhány évig más megoldással nem pótolható.

(18.10)

Ezért javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek képviselőtársaimmal - és hasonló javaslatot nyújtott be Takács Imre képviselőtársunk is -, hogy ezt a méltányossági nyugdíjemelési lehetőséget az Országgyűlés állítsa vissza.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Ügyrendi kérdésben jelentkezett Vancsik Zoltán. (Vancsik Zoltán: Majd ha lement a kör, szavazás után.) Tehát szavazás után.

Két percre megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, MSZP. (Közbekiáltások: Nincs is benn a teremben!) Nincs; így Steinerné Vasvári Éva képviselő asszony következik, Fidesz.

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/3854. számú képviselői indítványban foglaltakat a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nem támogatja. A nyugdíjak korrigálási mechanizmusának a módosítását nem támogatjuk azért, mert az elmúlt évben bevezetett megoldást jónak tartjuk. Mi úgy gondoljuk, hogy korrekten elszámolni csak a tényadatok ismeretében lehet. Az előttünk lévő indítvány szerint ahhoz, hogy április hónapban a nyugdíjak korrigálását el lehessen végezni, csak a januári tényadatok állnak rendelkezésre. Józanul mérlegelő politikus nem gondolhatja komolyan, hogy egyhavi, a januári adatok reprezentálni tudják az évet. De éppen azért, hogy senkiben fel se merülhessen az, hogy a nyugdíjasokat a novemberi elszámolási dátummal valamilyen kár éri, vezette be tavaly a kormány a 165/200. kormányrendelettel, hogy a kiegészítő nyugdíjemelést kamattal megnövelve kapják a nyugdíjasok. Ez az érintettek számára jó és fontos döntés volt.

Nem támogatjuk a méltányossági nyugdíjak jelenlegi rendszerének módosítását sem. A javasolt módosítás idegen a tényleges társadalombiztosítási nyugdíjrendszertől, csökkenti a biztosítási elv következetes érvényesítését. A szociális szempontokat a szociális ellátórendszer keretében szükséges rendezni, és nem a biztosítási rendszeren belül. Fontosnak tartjuk, hogy a szociális kérdésekben - és ilyen a méltányossági nyugdíj is - az illetékes Szociális és Családügyi Minisztériumnak legyen döntési jogosítványa, a nyugdíjbiztosítónak pedig javaslattételi szerepe lehet. Ezért nem kívánunk a jelenlegi rendszer e pontján sem változtatni.

A fenti érvek alapján a Fidesz ezen önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételét nem támogatja. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, MSZP.

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem tudjuk elfogadni a Fidesz képviselője által elmondottakat, ugyanis ha a kormány tisztességesen tervezné a következő évi bérkiáramlást és fogyasztói árnövekedést és nem tervezné mesterségesen alul az inflációt, akkor nyilván az áprilisi emelés szóba sem került volna. Azonban ebben a helyzetben, ami most már gyakorlattá vált, hiszen az elmúlt év és ez az év is ezeket a tényadatokat támasztja alá, ez igenis szükségesnek tűnik.

Maga az egész javaslat pedig mintegy méltányosságot kíván alkalmazni a sorozatos méltánytalanságokkal szemben, amelyek immáron '99 decembere óta érintik a nyugdíjas-társadalmat, amikor a költségvetési törvénybe elrejtve módosították a 2000. évre szóló nyugdíjemelés mértékét, és évente 52 milliárd forinttól fosztották meg ezzel a törvénymódosítással a nyugdíjasokat. (Felzúdulás a kormánypártok, szórványos taps az ellenzék soraiban.) Igen, képviselőtársaim, ez évente visszatérő 52 milliárd forint, sőt, ha hozzátesszük azt, hogy a nyugdíjalapra épül rá a következő évi százalékos nyugdíjemelés, akkor ez egy tízéves nyugdíjas túlélési időt figyelembe véve is 100 ezer forintot meghaladó nagyságrendű veszteséget jelent minden nyugdíjasnak! (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!)

A méltányosságból történő nyugdíjemelés pedig nem ellentétes a biztosítási elven alapuló nyugdíjemelés rendszerével. Szabad legyen megjegyeznem, hogy éppen önök statuálták a példát az elmúlt évben, amikor az alacsony nyugdíjakat 25 százalékkal emelték, míg az úgynevezett magas nyugdíjakat csak 11 százalékkal. A nyugdíjalap terhére tették ezt a diszkriminációt - megtehették volna a költségvetés terhére.

Mindezekre való tekintettel kérem, hogy ne folytassák tovább a méltánytalansági sort, hanem szíveskedjenek ezt tárgysorozatba venni, érdemben megvitatni és döntést hozni.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDF.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy gondolom, ellenzéki képviselőtársaim tanúsítják azt, hogy az esetek túlnyomó többségében szakmai alapon szoktam megítélni az elénk terjesztett kérdéseket, de sajnos ezt az előterjesztést nem lehet ezen az alapon megtárgyalni.

Az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvény számos kritikát kapott és kap azóta is, de magának a törvénynek talán egyetlen, de mondjuk úgy, hogy egyik jó megoldása a nyugdíjemelés megállapítása, és ezt önök hozták 1997-ben. A bizottsági vita során egyértelműen bebizonyításra került, hogy egy propagandisztikus látszat-előterjesztésről van szó, hisz itt már Steinerné Vasvári Éva képviselőtársam bebizonyította azt, hogy gazdaságilag is nonszensz az előterjesztés a nyugdíjemelés megállapítását illetően.

A méltányossági nyugdíjemelésről szóló vitát az illetékes bizottságban, illetve a múlt évben, úgy gondolom, részletesen lefolytattuk, és akkor bebizonyításra került, hogy ez a megoldás az érintetteket esetlegesen sokkal kedvezőbben érinti, mint amit akkor is és most is javasol a tisztelt ellenzék.

Összefoglalva tehát: a Magyar Demokrata Fórum nem támogatja az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Vancsik Zoltán képviselő úr ügyrendi kérdésben jelentkezett. Most kíván szólni? (Vancsik Zoltán: Szavazás után.) Szavazás után; az előbb mondtam, de jegyző asszony, frakciótársa mindenképp kérte, hogy kérjük fel önt.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Nagy Sándor bólint.) Igen. Nagy Sándor képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugdíjasok érdekeit és nyugdíjszakmai szempontokat figyelembe véve teljesen nyilvánvaló, hogy a hármunk által benyújtott indítvány korrekt, tisztességes, egyértelmű, világos helyzetet teremt a nyugdíjemelés ügyében. Nem arról van szó, hogy tized százalékos határértékekben vita lenne az infláció mértékéről, hanem arról van szó, hogy két év óta játsszák önök azt a költségvetésben, hogy 3-4 százalékponttal alacsonyabbra tervezik az inflációt azért, hogy ne kelljen rendes nyugdíjemelést, ne kelljen rendes közalkalmazotti béremelést adni, majd év közben addig-addig számolgatnak, míg végül csak az év végén lehet a nyugdíjakat kiegészíteni. Nem kell sem kormánypártinak, sem ellenzékinek lenni, hogy józanul belátható legyen: erről van szó, ez történik, két év óta ezt a játékot játsszák.

A mi javaslatunk megoldaná ezt a problémát, és természetesen lehetővé tenné, hogy mind az árszínvonal-változás, mind a bérkiáramlás tekintetében a jelentős eltérésre azonnal reagáljon. Ha önök ezt nem akarják, akkor ez arról szól, hogy nemcsak '99-ben vették el az 55 milliárd forintot a nyugdíjasoktól, ahogy arról Csákabonyi Balázs beszélt, hanem folyamatosan becsapják a nyugdíjasokat, folyamatosan megtévesztésben tartják a nyugdíjas-társadalmat. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Valószínűleg a nyugdíjasok már értik, hogy miről szól ez a történet (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mi is értjük!), és azt gondolom, nem kell önöknek abban reménykedni, hogy ők elfogadják Murphy tanácsát, miszerint aki a virslit és a törvényeket szereti, ne nézze meg, hogyan készülnek (Csurka István: Éljen Horn Gyula!), mert azokat a törvényeket, amelyeket önök hoznak, azt tényleg nem érdemes megnézni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatába veszi-e a Kökény Mihály, Nagy Sándor és Sándor László képviselők által T/3854. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 130 igen szavazattal, 180 nem ellenében, 4 tartózkodással a törvényjavaslatot nem vette tárgysorozatába.

(18.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján... (Nagy zaj. - Az elnök csenget. - Vancsik Zoltán: A szavazás után vagyunk!)

Ügyrendi kérdésben megadom a szót Vancsik Zoltán képviselő úrnak - de az előbb úgy lehetett érteni, hogy az összes szavazás után fog következni. (Felzúdulás a teremben.) Tessék!

VANCSIK ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Akkor okafogyottá vált volna a mondanivalóm, ugyanis a Házszabály a következőt mondja. A Házszabály a "személyes megtámadtatás" kategóriát nem ismeri. A "személyes érintettség" fogalmát a Házszabály közelebbről nem határozza meg, így annak "határait" az elnök jogosult megállapítani.

Az ügyrendi javaslatom az, elnök úr, hogy szíveskedjék engedni Kövér Lászlót szóhoz jutni eme szabály alapján. (Derültség az MSZP soraiban.) Mi mindig fogékonyak vagyunk arra, amit Kövér úr mond. (Derültség az MSZP soraiban. - Felzúdulás a Fidesz soraiban.  - Általános zaj. - Az elnök csenget.) Nagyon kíváncsi lennék, hogy mivel tudja indokolni az őt ért vádakat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Képviselő úr, ez nem ügyrendi indítvány! Az előbb kötött formában tárgyaltunk egy dolgot, és én döntöttem mint levezető elnök. Természetesen nem veszem ügyrendi indítványnak kérdését, és nem nyitok ennek a kérdésében most vitát.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján az Országgyűlés döntését kérte a Takács Imre képviselő úr által T/3832. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatának tárgysorozatba-vételéről. (Nagy zaj.) Megkérném a képviselőket, kissé halkabban vitatkozzanak egy frakción belül is! Az indítvány tárgysorozatba-vételét a költségvetési bizottság elutasította.

Megadom a szót Takács Imre úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Tessék, képviselő úr!