Felszólalás adatai

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Újólag megteszem, bár eddig sikertelenül tettem meg, hogy elmondjam, hogy Schlecht Csaba ügyében a nyomozást nem bűncselekmény hiányában, hanem bizonyítottság hiányában szüntették meg. (Derültség, moraj az MSZP padsoraiban. - Zaj.)

Egyebekben pedig csak megismételni tudom a korábbi interpellációkra adott válaszaimat, melyek szerint a Fővárosi Főügyészség a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban, kizárólag a szakmai szempontokat értékelve hozta meg döntését.

Önök helyesen tulajdonítanak jelentőséget a Varga Tamás kézre kerítésével kapcsolatos intézkedések dátumainak. Engedjék meg, hogy a Varga Tamás személyét érintő intézkedéseket azok idősorrendjében vázoljam:

2000 előtt Varga Tamás két különböző büntetőügyében kétszer volt előzetes letartóztatásban, az egyikből 1994-ben, a másikból 1997-ben engedték szabadon. Mindkét ügyben a bíróság 2000 után hozott ítéletet. Az egyikben néhány nappal ezelőtt - mint ön is utalt rá - végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki első fokon. Ebben az ügyben az ügyész a Legfőbb Ügyészség utasítása alapján 2000. december 8-án tett indítványt az előzetes letartóztatásra.

A másik ügyben a bíróság jogerősen felmentette Varga Tamást. Ez utóbbi ítélettel szemben 2001. augusztus 9-én Varga Tamás terhére az ügyészség a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

Egy harmadik ügyben, ami nyomozati szakaszban van az APEH Bűnügyi Igazgatósága előtt, 2001. április 23-án bocsátottak ki elfogatóparancsot. Ennek eredménytelensége után a Fővárosi Főügyészség 2001. július 24-én nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. Azt gondolom, hogy a dátumok tényleg önmagukért beszélnek.

A harmadik kérdésben téves adat szerepel; a bíróság elé került ügyek száma ennél lényegesen alacsonyabb. Az ügyészség 2000-ben gazdasági bűncselekmény miatt 3708 személlyel szemben emelt vádat, amit az ügyész a bizonyítás eredményéhez képest nem egy esetben, nem két esetben, nem három esetben, hanem 214 esetben módosított. Amennyiben ez a módosítás persze a bíróság felhívására történik, nyilván nem beszélhetünk a büntethetőség mértékének ügyészi korlátozásáról; különösképpen akkor nem, ha a bíróság még a módosított vádnak sem ad helyt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség a Keller László képviselő úr által az M3-as autópálya építésével összefüggő feljelentés tárgyában megállapította, hogy bűncselekmény alapos gyanújának hiányában nyomozás elrendelésére törvényes alap nincsen. Ezért kellett a nyomozást megtagadni. Ezzel szemben arról tudom tájékoztatni a képviselő urat, hogy az M3-as autópálya Gyöngyös és Füzesabony közötti szakaszának az építésével összefüggésben lopás bűntettének alapos gyanúja miatt a Heves Megyei Főügyészség 2001. október 1-jén pótnyomozást rendelt el, miután korábban a rendőrség már két ízben is megszüntette ebben az ügyben az eljárást.

Végül, de nem utolsósorban - mint ahogy erről többször is tájékoztattam a képviselő urakat - a belügyminiszter úr ellen tett feljelentés ügyében a központi ügyészségi nyomozó hivatal vizsgálódott. A vizsgálat egyetlen olyan tényt vagy körülményt sem tárt fel, ami a Tasnádi Péter által átadott dokumentumokban szereplő állításokat akár a legcsekélyebb mértékben alátámasztaná, sőt a beszerzett adatok minden lényeges elemükben egyértelműen megcáfolták a feljelentésben foglaltakat.

Egyébként az üggyel kapcsolatban keletkezett iratokat a tegnapi napon az elnök úron keresztül az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának rendelkezésére bocsátottam, ott meg lehet nézni.

Kérem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)