Felszólalás adatai

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Asszony! Tisztelt Biztos Urak! Előre is elnézésüket kérem azért, ha némely esetben olyan dolgokról beszélek, amiről már az Országgyűlésben hallottunk. Ennek minimum két oka van, egyrészt, hogy ugyanabból az anyagból dolgoztunk, másrészt pedig ugyanolyan dolgokat tartottunk fontosnak a beszámolóból kiemelni, mint amelyekről itt már korábban szó volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese tevékenységének tapasztalatairól az 1993. évi XLIX. törvény 27. §-ának (1) bekezdése, valamint az alkotmány 32/B. §-ának (6) bekezdése alapján évente beszámol az Országgyűlésnek. Amikor néhány évvel ezelőtt létrejött ez az új jogintézmény, mármint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az intézménye, akkor sokan kétkedve fogadták, mint újtól idegenkedtek, és el sem tudták képzelni azt, mivel ez a régi rendszerben elképzelhetetlen volt, hogy hogyan tudnak segíteni a kisembereken, a rászorultakon, az elesetteken, az alkotmányos jogaikban sértetteken a hivatal packázásaival szemben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján bizton állíthatjuk, ezt mások is leszögezték, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, illetve hivatala beépült jogrendszerünkbe, annak szerves részévé vált. A biztosok és munkatársaik által végzett munka fontosságát és jelentőségét bizonyítja többek között az is, hogy ebben az évben már nyolc országgyűlési bizottságban számoltak be tevékenységükről. Munkájuk elismeréseként értékelhető az is, hogy a bizottságok döntően egyhangú vagy nagyarányú igenlő szavazataikkal találták általános vitára alkalmasnak a beszámolót.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány adatot ismertessek a beszámolóból, amelyet fontosnak tartok, és amelyből néhány következtetést lehet levonni. 1999-ben a hivatalhoz összesen 5617 ügyek iktattak, ami az 1998-ban érkezett 7019 ügyhöz képest 20 százalékos csökkenést jelent. Első ránézésre örvendetesnek mutatkozik ez a számottevő csökkenés, de még mielőtt kényelmesen hátradőlnénk székünkben, és megelégedettséget sugárzó arccal tekintenénk a jövőbe, vizsgáljuk meg, hogy miből adódhat mindez. Ez a csökkenés elsősorban abból adódhat, hangzott el az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az alkotmányügyi bizottságban történő meghallgatása során, hogy az állampolgárok egyre inkább tudják, mire használják a hivatalt, valamint csökkent azon notórius panaszosok száma, akik a hivatalnál előfordultak, és csökkent az olyan ügyek száma, amelyek hosszú időn keresztül konfliktusokat hordoztak magukban, mint például a kárpótlási ügyek.

A panaszok zöme 1999-ben is postán érkezett, de az előző évhez képest 2,4 százalékkal nőtt a személyesen előadott sérelmek száma. A panaszok jellegük szerinti megoszlásában 1999-ben jelentős változások történtek. 3,6 százalékkal csökkent a sérelmes döntések aránya, viszont jelentős mértékben, 6,5 százalékkal nőtt a sérelmes eljárások aránya. Csak csekély mértékben csökkent azoknak a panaszosoknak az aránya, akik a hivatalhoz mint országos jogsegélyszolgálathoz fordultak.

1999-ben az országgyűlési biztoshoz és általános helyetteséhez intézett panaszok típus szerinti alakulása lényegében az előző évekhez képest hasonló megoszlást mutat. Változatlanul a települési önkormányzatok eljárásaival kapcsolatos a legtöbb panasz. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is minden tizedik panasz közvetlen a bíróság ellen irányul, ami azért rendkívül magas arány, mert az országgyűlési biztos és általános helyettese minden lehetséges fórumon ismertette, hogy hatáskörük a bíróságokra nem terjed ki. Megállapítható a beszámolóból az is, hogy az összlakossághoz képest a panaszosok között még mindig felülreprezentáltak a városban élők, és Budapest továbbra is sok ügyet termel.

Tisztelt Ház! Az elmúlt évben az országgyűlési biztos és általános helyettese tovább folytatta az úgynevezett megyei kihelyezett ülések számát, 1999-ben Bács-Kiskun és Baranya megyében tartottak kihelyezett fogadóórát. Több év tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a kihelyezett ülésekkel érintett megyékben növekedett a beadványok száma. Ezen kihelyezett látogatások egyik fő célja az volt, hogy a panaszok helyben intéződjenek el. A panaszok számának ez esetben történő növekedése azt is jelenti, hogy az állampolgárok igénylik ügyeikben a helyben történő gyors elintézést.

Tisztelt Ház! Az egyes alkotmányos alapjogok helyzetének vizsgálata során kiemelném a jogbiztonság, a tisztességes eljárás és az állam alapjogvédelmi kötelezettségének követelményét, a tulajdonhoz való jog és a munkához való jog helyzetét. A jogbiztonság, a tisztességes eljárás és az állam alapjogvédelmi kötelezettségeinek követelménye az alkotmány 2. §-ának (1) bekezdéséből, 8. §-ának (1) bekezdéséből, valamint az 57. § (1) bekezdéséből fakad. Az előbb említett jogok vizsgálata kitüntetett helyet foglalt el az országgyűlési biztosok gyakorlatában. Az összes megállapított visszásság majdnem 32 százaléka hozható összefüggésbe a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos alapelvével. Az ombudsman tevékenysége itt azért fontos, mert a jogállamiság leglényegesebb eleme a jogbiztonság, amely a szerzett jogok védelmének elvi alapja. A jogbiztonság a jogalkotó és a jogalkalmazó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jogszabályok világosak, egyértelműek, kiszámíthatók és előreláthatóak legyenek az érintettek számára. Mindezek alapján a következő hatósági magatartások tartoznak ebbe a körbe: a mérlegelési jogkör alkotmánysértő túllépése; a jogszabályok méltánytalan alkalmazása; a hatalommal való visszaélés; az elkerülhető késedelem; a hátrányos megkülönböztetés; az ügyfél nem megfelelő felvilágosítása, az udvariasság elemi szabályainak a megsértése.

Tisztelt Ház! A tulajdonhoz való jogról, valamint a munkához való jogról szeretnék néhány szót szólni, aminek az érvényesülésével kapcsolatban kiemelten foglalkozott az országgyűlési biztos az alkotmányügyi bizottság előtt történt meghallgatás során, valamint itt a mostani előadásában is. Az alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot, a (2) bekezdés szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kárpótlás mellett lehet. A polgári társadalom alapja a magántulajdon biztonsága. Ennek jogi intézményei megteremtődtek a rendszerváltás első ciklusa alatt.

Van azonban egy olyan terület, ahol sok munka akad még, ez az ingatlantulajdon biztonságának a megteremtése. Erről is szó volt már ma az ülésen.

(11.30)

Ezen a területen a jogalkotók és a jogalkalmazók is fokozatosan számítanak az állampolgári jogok országgyűlési biztosának segítségére. Ez egy olyan terület, ahol az ombudsman munkája - kellő figyelem esetén - többet érhet, mint a jogalkotóké.

Nagyon jónak tartom, hogy ezt felismerte a hivatal, és 1997-ben, '98-ban vizsgálta a földhivatalok tulajdonjog-bejegyzéssel összefüggő eljárásait. Az akkori ajánlások következtében kedvező folyamat indult el az ügyhátralék feldolgozásában. Ennek ellenére 1999-ben még mindig számos ügyben derült fény a tulajdonjogot súlyosan sértő ügyintézési késedelemre.

Tisztelt Ház! Az alkotmány 70/B. §-a értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Egyenlő munkáért mindenkinek - bármilyen megkülönböztetés nélkül - egyenlő bérhez van joga. A munkához való jog területén úgy gondoljuk, hogy jelentős tevékenységet tud végezni az állampolgárok országgyűlési biztosa és általános helyettese, mivel a munka világában még napjainkban is előfordulnak jogsértések. Ezek a visszásságok egyrészt a gyors gazdasági átalakulás következményei, amellyel még néhány évig együtt kell élnünk. Úgy gondolom azonban, hogy az új évezredben már érzékenyebben és tudatosabban kell foglalkoznunk ezzel a területtel.

Ennek szellemében a Fidesz képviselői érdeklődéssel várnak egy olyan felmérést, amely a Magyarországon működő multinacionális vállalatok körében vizsgálná meg a munka alkotmányos jogának helyzetét. Különösen érdekelnének ezen belül a multinacionális kereskedelmi vállalatoknál, az úgynevezett hipermarketekben fennálló munkaviszonyok. Tiszta képet még nem sikerült kapnunk a kereskedelem új formáiról, sajnos még más aspektusban sem.

A konkrét ügyet már említette a biztos asszony, ahol 72 órán belül sikerült megoldani a kérdést. Ezt nem akarom megismételni. Ez a konkrét ügy is bizonyítja, mint ahogy az országgyűlési biztos asszony itt is előadta, hogy a hatóságok komolyan együtt tudnak dolgozni az országgyűlési biztossal és annak hivatalával, megtanultak egymás nyelvén beszélni, és a szikár szakmai, érzelemmentes tényállásokra, az igazságra törekvő vizsgálati anyagokra ugyanilyen választ kaptak.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő beszámoló igen terjedelmes. Gönczöl Katalin előadása szerint emberi élet kioltására is alkalmas a terjedelme miatt, de álláspontunk szerint szerkezetileg jó, áttekinthető, világos. Néhány következtetés, amit le lehet vonni a beszámolóból: álláspontunk szerint az országgyűlési biztosok és helyettesének munkája jelentősen hozzájárul a Fidesz-Magyar Polgári Párt egyik célkitűzéséhez, a polgárokat szolgáló állam megteremtéséhez.

Tisztelt Ház! A felszólalásomat azzal fejezem be, hogy az állampolgárok országgyűlési biztosának és általános helyettesének és a hivatal dolgozóinak megköszönöm az áldozatos és szakszerű munkájukat, munkájukhoz további sikereket és hasonló lankadatlan, töretlen lelkesedést kívánva a beszámolót a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében elfogadásra javaslom.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)