Felszólalás adatai

MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy idézzem az irányelv első bekezdését, azért, hogy pontosan lássuk és lássák ennek a témakörnek a fontosságát: a belső piac létrehozása szempontjából kulcsfontosságú a Közösségen belüli belső határok lebontása az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának megvalósítása érdekében; ezért fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások egységes piaca megfelelően működjék, jelenleg azonban a harmonizáció hiánya ezen a területen akadályokat említ a piac működésével szemben. Azt mondja az Unió, hogy a 27 tagállam nem működik egységes jogrendszerben.

Az idén, ha jól emlékszem, harmadik alkalommal módosítjuk a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt, a múlt héten fogadtuk el a betétbiztosítást érintő részt és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét, ami a másik irányelv alapján került tárgyalásra, nagyjából egy hónappal ezelőtt.

Emlékeztetőül: abban a jelzálogfedezettel nyújtott hitelek témakörénél, miután a betétek, a devizaadósok kockázata jelentősen megnőtt, ezért ez egy kiélezett és nagyon nagy érdeklődésre számot tartó törvénytervezet volt. Itt mi kértük a bankokat, hogy készítsenek olyan árképzési szabályzatot, amely szabályzatot be lehet nyújtani a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy egy későbbi vita esetén ezt ellenőrizni lehessen. Kértük továbbá a PSZÁF-ot, törvényben rögzítettük, hogy háromévente átfogó felügyeleti ellenőrzést végezzenek a bankoknál. Ez nyilvánvalóan beállítható, beültethető abba a bázeli bankfelügyeleti, úgynevezett II-es tőkemegfelelési csomagjába, amelyről most itt gyakorlatilag 2008-tól még egy éven át szerintem foglalatoskodni fogunk. Az alapjait nyilvánvalóan a Bázel II. adja meg.

Le kell szögezni: Magyarországon a pénzügyi intézményrendszer stabil. Az, hogy különböző részterületeken kiigazítások történnek és olyan fontos területen is, mint a pénzügyi szolgáltatás, ez azt indokolja, hogy azért még vannak olyan részterületek, amelyek szabályozását finomítani kell az egységes piac és a változó külgazdasági körülményeknek megfelelően.

2009. november 1-jétől rendeli bevezetni az irányelv, ezért is volt véleményem szerint fontos, hogy a szaktárca minél hamarabb benyújtsa ezt a törvényt, és ezért van egy picit kevesebb idő az egyeztetésre, hiszen ennek el kellett indulni. Az elindulást követően itt most kéthetes tárgyalási intervallum lesz, ezen időn belül a szükséges egyeztetéseket meg fogjuk tudni tenni, mint ahogyan a mai napon is a társintézményekkel, felügyeletekkel, a Nemzeti Bankkal az egyeztetés már megkezdődik a mi kezdeményezésünkre.

A jelenlegi szabályozás a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt akként módosítja, hogy a jövőben ezen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a pénzforgalmi intézmények kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységére Magyarország területén, és természetesen nem csak alkalmazni kell, ezt az engedélyezés vonatkozásában a felügyeletnek is követnie kell. Ez azonban ezen túl kiterjed a Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi és pénzforgalmi intézmények által külföldön nyújtott szolgáltatásaira, illetve ezen tevékenység felügyeletére.

A javaslat kiterjeszti a törvény egyes rendelkezéseit és hatályát a postai elszámolóközpontot működtető intézmény által végzett, valamint a Kincstár által a kincstári körbe nem tartozó személyeknek nyújtott pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységére. Itt jegyzem meg, hogy a jövőben pénzforgalmi intézmény nem nyújthat pénzt, hitelt a fizetési műveletekként átvett összegekből, ahogyan ezt az előterjesztő, az államtitkár úr is jelezte, ezeket elkülönítetten kell kezelni. Ez egy nagyon fontos eleme azon intézkedéseknek, amelyek a betétek, az ügyfelek védelmét szolgálják. Azt gondolom, ennek a technikai megoldása is elég sok gondot okozhat, de nyilvánvalóan meg lehet ezt oldani, hiszen ha most azt mondjuk, hogy postai csekkbefizetés, akkor ez egy egyszerű történet, mert van a fogadó fél, van a feladó fél - most pénzügyileg másként mondom, próbálom érthetően lefordítani -, közte van a postai központ, amely ezt az összeget továbbviszi.

Emlékszünk olyan történetekre, amikor bizony ez a postai központ néhány napra kamatoztatta a nála lévő összegeket; ezt a jövőben nem fogja tudni megtenni. Voltak ilyen esetek bankbotrány vonatkozásában is, nem akarom ezeket ragozni, de így érthetővé válik, miért kell ezeket az összegeket külön kezelni, arról nem is beszélve, hogy a mai viszonyok között, amikor a vagyonadó kérdése megjelenik, és felmerül, hogy az APEH szedje be az önkormányzati adókat is, nagyon fontos elem lehet a Kincstár vonatkozásában ennek az átfutási időnek a szabályozása. Elképzelhetően ez is beletartozhat egy ilyen szabályozási körbe, de mindenképpen átláthatóvá teszi a rendszert.

Itt a két törvény, amiről már szó volt, azért érdekes, mert igazából egy törvény módosításával, a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával is megoldható lett volna, egy külön főfejezetet rászánva. Miután az irányelv ilyen szerkezetben került felsorolásra, és az irányelv a tárgyi hatálytól kezdve a fogalommeghatározásokig végigköveti a magyar átültetést, ezért lett két törvényben, de nagyon helyesen egy általános vitában és egy döntéshozatalban rendezve ez a kérdéskör.

Végezhet a pénzforgalmi intézmény hitelnyújtást, vagy adhat pénzt kölcsön, de kizárólag az általa végzett forgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódva. Itt is meg van határozva, hogy maximum 12 hónap lehet a futamidő, és az átvett pénzeszközt - jeleztem már - külön kell nyilvántartani, de kifejezetten az átutaláshoz, megbízáshoz s a többi végezheti ezt a tevékenységet, nem gyűjthet betétet, tehát ez a kiterjesztése nem működik. Szó volt róla, hogy az alapítói tőke egy banknál 2 milliárd, ennél 37 millió forint, tehát látható, hogy olyan tevékenységre szerveződik az intézmény, amely egy sokkal kisebb tőkeigényt jelent, de az Unióban létező ilyen szolgáltatásoknak lehetőséget kíván adni a Magyar Köztársaság is.

A Hpt. 3. § (1) bekezdése szabályozza a pénzügyi szolgáltatás üzletszerűen, csak engedéllyel, forintban vagy devizában végezhető formáit. Itt készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátásáról is beszélünk. A továbbiakban is főszabályként pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül az előző, amiről beszéltem, de itt tárgyaljuk a kapcsolódó szolgáltatást is, például a papíralapú utazási csekket, a váltó kibocsátását, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását, amit az imént jeleztem.

(10.10)

Fontos elem, hogy a pénzügyi szolgáltatásokhoz, kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügynöki tevékenységet végre elővesszük, és egyfajta ellenőrzéshez, regisztrációhoz fogjuk kötni. Azt gondolom, ez elég nagy vitát is fog kiváltani, hiszen nagyon sok embert érint, óvatosan kell ezzel a kérdéskörrel bánni; nagyjából a banki betétek 90-95 százalékát ezek a hitelközvetítők hozzák. Most lakossági oldalról beszélek elsősorban, ezért azt gondolom, ennek a részletszabályait majd át kell tekinteni már a jövő héten, illetve a mai napon, és ezt szerintem a szolgálati, illetve a tevékenységi időhöz és egyfajta végzettséghez is kell kötni.

Rendezi a törvény végre az MNB-nek e tekintetben is a szakhatósági szerepét. Azt nem említettem az elején, de ezek a módosítások a Magyar Nemzeti Bankra ugyanúgy vonatkoznak, a monetáris tevékenységet és a hatósági tevékenységet kivéve, mint az összes többi más pénzintézetre.

Az előterjesztés megnyitotta a szövetkezeti hitelintézeti tevékenységet is. Fontosnak tartom visszaidézni 2003 októberét, a Baumag-ügyet; itt most a "Baumag" a jelzőt jelentheti, hiszen volt vagy húsz hasonló hitelszövetkezet. A példát csak azért említem, mert ez volt az egyik legnagyobb, amelyik bedőlt, volt más hitelszövetkezet, pénzintézet is, de amiért szóba hozom, az abban az időben is felmerült, hogy kiegészítő pénzügyi szolgáltató tevékenység és engedélyhez kötés és a cégbírósági bejegyzés vonatkozásában vajon a hatóság, vajon a pénzügyi felügyelet hibázott-e.

Arra hívom fel mindannyiunk figyelmét, hogy tekintsük át, szem előtt tartva azokat a különböző szövetkezeteket, amelyek az elmúlt időszakban végeztek rövid forrásgyűjtéssel hosszú finanszírozást. E tevékenység prudenciális szabályainak a kiskapuit most alkalmunk lehet becsukni ezeknél a bizonyos hitelszövetkezeteknél. Gondolva ismét erre a 12 ezer főre és nagyjából ötven cégre, amely bedőlt, lennie kell olyan szabályozásnak a szövetkezeti hitel, a hitelszövetkezet területén, amely ezt taxatíve tiltja; azóta már tiltja természetesen, de kiskapu ezen a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási területen most is van: ilyen a részjegy, célrészjegy, értékpapír kérdése. Nem akarom ragozni, erre ez a törvény lehetőséget ad. Azt kérem államtitkár úrtól, hogy ezt nézzék meg, van-e olyan nyitott kérdés ma a Baumag és ezen hitelszövetkezeti kör vonatkozásában, ami indokolttá tenné, hogy további szabályozással éljünk.

A Hpt. 7. §-át követően egy új rész kerül behelyezésre. Itt lesz az a felügyeleti engedélyezési eljárás leírva, amely a pénzforgalmi intézmények engedélyezésére vonatkozik.

Áttérek a másik törvényre, hogy picit gyorsítsuk ezt a menetet. A pénzforgalmi szolgáltatásról, amelyet már részleteiben szabályoz a kiemelt törvény, itt az átutalás vonatkozásában beszélhetünk, amikor a fizető fél rendelkezése alapján végzik a műveletet - az előterjesztő expozéjában is elhangzott -, fontos az engedélyezés, fontos az, hogy a kedvezményezett számláját hogyan terheli a beszedés, a hatósági eljárások vagy a beszedés a saját megbízásunk alapján, illetve amikor a kedvezményezett részére fizető fél számlája kerül megterhelésre, illetve a fizetési megbízás mint a legáltalánosabb tevékenység. A pénzforgalmi szolgáltató definiáltan az a hitelintézet - elektronikus pénzkibocsátó, szakosított hitelintézet, posta-elszámolóközpontot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, központi bank, Kincstár -, amely pénzforgalmi szolgáltatást végez. És most részleteibe már nem kívánnék belemenni. A tizenhat fejezet egészen részletesen, mondhatnám úgy, hogy szájbarágósan leírja a tevékenységet. Nagyon helyes, hogy így van, mert ne hagyjunk kiskaput, ne hagyjunk lehetőséget. Erre mondtam, hogy talán az előzőekben, mondjuk, egy szövetkezeti hitelintézet vonatkozásában lehetne aprólékosabb a szabályozás.

S legvégül talán csak arra emlékeztetve, hogy 53 törvényt módosítunk, elsősorban új szövegmeghatározások miatt, de felhívom a kedves képviselőtársak figyelmét, hogy tartalmi módosítások is megjelennek néhánynál, így a közbeszerzési, a jövedéki adóról, a gazdasági társaságokról szóló, az adózás rendjét érintő, a PSZÁF-törvénynél, a végrehajtásról, az államháztartásról és a szociális igazgatásról szóló törvénynél. Nézzük meg ezeket a törvényeket, ezek nem csak egyszerű átültetések, érdemes róluk véleményem szerint az általános vitát követően is szólnunk.

A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvényjavaslat az EU-tagállamokban az egységes pénzforgalmi szabályok bevezetését szolgálja, így van ez nálunk is; megalapozza a tagállamok pénzforgalmi szolgáltatásának piacát, és egységes keretet ad.

Ahogyan kezdtem is, szeretném, ha minél többször előkerülne ez a bizonyos bázeli bankfelügyeleti döntés, az I. és a II. A II. döntés a tőkemegfelelési egyezmény harmadik pillérét a piac fegyelmező ereje alcímmel jelöli, és a bankok közzétételi kötelezettségének előírásával a piaci fegyelem súlyának erősítését célozza a kockázatok mérséklésében. A mai világban, amikor a pénzpiaci válság még nem zárult le, és ennek egyik alapvető problémája, hogy ezek a prudenciális és átlátható alapelvi kérdések nem kellően voltak betartva, illetve a fedezeti ügyletek, szavatoló tőke kérdése, ebbe nem akarok belemenni; sokkal inkább azt emelném ki, hogy a nyilvánosságra hozandó információk köre fedje le a működés lényeges elemeit. Megpróbáljuk ebben a törvényben is felsorolni, hogy mi mindent kell nyilvánosságra hozni. A bázeli bankfelügyeleti kiadvány azt mondja, hogy lényegesség: lényegesnek minősül az az információ, amelynek hiánya vagy téves közvetítése megváltoztathatja vagy befolyásolja a piaci szereplők döntését, amely szerint tehát minden lényeges információt közzé kell tenni.

Ennyit szerettem volna elmondani, azzal, hogy minden tevékenység szempontjából az átláthatóság és a nyilvánosság, a nyilvánosság kontrollja a legfontosabb. Azt gondolom, ez a szabályozás előbbre visz bennünket a tekintetben, hogy a korábbi évek Amerikából indult pénzpiaci válsága és bankcsődjei ne ismétlődjenek meg.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(10.20)