Felszólalás adatai

DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A kissé bonyolult nevű törvényjavaslatot a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak találta. Tette ezt azért, mert a törvényjavaslat koncepciójával egyetért, azt támogatja; ez elsősorban tehát arra vonatkozik, hogy határozott és megfelelő célnak tekintette a bizottság azt, hogy egy olyan államigazgatási szerv, amely egy közhiteles nyilvántartás vezetésével és abból adatok szolgáltatásával végzi a tevékenységét, az ennek a szolgáltatásnak az ellenértékéből tudja ennek a szervezetnek a működését finanszírozni.

Éppen ezért az is megértésre és elfogadásra talált, hogy jelentős mértékben szűküljön azon szervezetek, személyek köre, akik mentességet élveznek az ilyen díjfizetés alól. Elsősorban a tárgya szerint mentesítsük a díjfizetés alól azokat, akik bizonyos típusú ügyekben, bizonyos típusú ügyek kapcsán kénytelenek ilyen típusú dokumentációt beszerezni. Ugyanakkor a meglévő mentesség is még egyfajta kockázata annak, hogy ezen keresztül - mint ahogy eddig is felmerült, illetve ahogy ez tapasztalható volt - visszaélnek, harmadik személyek, díjfizetésre kötelezettek számára kérnek ki ilyen típusú okmányokat, és ezzel tulajdonképpen megkerülik, megrövidítik a jogszabályt, a jogszabály kedvezményezettjét.

Mint említettem, a cím egy picit zavaros, hiszen 1996-os állapotú törvényre hivatkozik, és az Alkotmánybíróság 2006-os, a jogszabályalkotás változásában megmutatkozó felfogásváltozással ugyan előállította azt a helyzetet, hogy a módosuló törvények beépülve abba a módosuló törvénybe, amire hivatkoznak, önmaguk tulajdonképpen megszűnnek, és így nem növelik a jogszabályi dzsungelt, ez a jogszabály azonban még egy korábbi időszakban keletkezett, úgyhogy most ezt a fajta torzót még nem tudjuk kezelni.

A hiteles-nem hiteles okmányok kiadásánál hasonló probléma mutatkozott: nem volt megmutatható, érvényesíthető az az érdek, hogy valóban, akinek szüksége van a hiteles dokumentációra, az a hitelest kérje ki, a nem hiteles dokumentációt vették inkább igénybe, és nyilván ezzel jelentős bevételtől eshetett el a hivatal.

(21.10)

Azt azonban szeretném erősíteni, hogy azt gondoljuk a bizottságban, hogy a különféle hatósági, vagy inkább átfogalmaznám: hivatalos eljárásokban valójában nem is kell az ügyfélnek szolgáltatnia a tulajdonilap-másolatot, merthogy a közhiteles nyilvántartásból az rendelkezésére áll a hivatalnak, a hatóságnak, és a Ket. alapján ezt nem is kérheti, hiszen ő bármikor ezekbe a nyilvántartásokba a tárgyi mentesség okán beletekinthet, tehát nem írhatja elő az ügyfélnek, hogy bármilyen ilyen ügyintézés kapcsán ő szolgáltassa, netán még pénzért ezt a szolgáltatást vegye is igénybe.

Az elektronikus dokumentumszolgáltatás most már a törvény szintjén is megjelenik - eddig a felhatalmazó rendelet alapján a minisztérium szabályozta ezt a kérdéskört - egy alacsonyabb tarifával, sőt a hiteles és nem hiteles dokumentáció itt megmaradna, és a nem hiteles dokumentáció csak és kizárólag elektronikus adat formájában fogadható el, ezzel mintegy hosszú távú célként szolgálja azt, hogy egyre többen egyre inkább ezt a tulajdonképpen mind a két fél számára olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb megoldást vegye majd az ügyfél is igénybe, és így terjedjen el ez a használat és igénybevétel.

A kihirdetést természetesen az ilyen fizetésekre vonatkozó szabályoknak megfelelően 45 nappal a hatálybalépés előtt szükséges meglépni. Ezt elméletileg a sürgős eljárás biztosítja, ha azonban nem, akkor nyilván egy ilyen típusú módosítással kell odébb tolni a jogszabály hatálybalépését. Most még reális, hogy ez január 1-jén megléphető legyen.

A fentiek alapján - mint említettem - a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, és majd az elfogadását is támogatja.

Elnök úr, köszönöm a szót.