Felszólalás adatai

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A költségvetés általános vitájában ki-ki saját megközelítése szerint keresi a lehetőségeket a következő évre. Magam a kulturális és sajtóbizottság, valamint a társadalmi szervezetek bizottsága tagjaként két dolgot próbáltam megtalálni a tervezetben. Az egyik a távlati lehetőségek, a másik a vállalt program szerinti konkrét feladatok és projektek megvalósításának lehetősége. Távlatban biztos vagyok abban, hogy műveltséggel lehet tenni az emberibb életért. Ezt fogalmazza meg egyébként a Kulturális Örökség Minisztériumának “Humánumö terve is.

A gazdaság fejlődésének pedig elengedhetetlen része az egészséges és felkészült ember. Egy Európában ma már használatos megfogalmazással a tudásalapú társadalom megteremtése, összekapcsolása a magyar nemzeti kultúrával messze túlmutat a szektor jelentőségén. Ezért is kerestem először a fő célokat, amelyeket az alábbiakban fogalmaz meg a tervezet: esélyteremtés a kultúra eszközeivel, a kulturális értékek létrehozása, megőrzése, terjesztése, a szükséges források és eszközrendszer összekapcsolása, tárcákon felül való értelmezése, a kölcsönös felelősségen alapuló együttműködés. Ezek tehát a célok. És ezek szellemében valóban változott a kulturális terület költségvetése.

(18.00)

A folyamatok követéséhez, a rendelkezésre álló összegek folytonosságának és összehasonlíthatóságának megtalálásához több figyelem kellett ebben az évben, mint korábban. Ezért is tartom fontosnak a főszámok vitáján túl a folyamatokat is megnézni közelebbről: a konkrétan megfogalmazott fenti célok érdekében milyen támogatások, milyen pályázati lehetőségek találhatók a 2005. évi költségvetésben?

A közgyűjtemények támogatási előirányzata ebben az évben 902,4 millió forinttal nő. Ebben az országos jelentőségű múzeumok, levéltárak, könyvtárak jutnak támogatáshoz, és itt, ebben a keretben került megtervezésre az ingyenes múzeumi belépő kompenzálása is. De megkérdezhetjük, hogy a nagy intézményrendszerek mellett jut-e forrás a közkultúrára, a kulturális vidékfejlesztésre. Nézzük meg az ehhez kapcsolódó programokat! Az Alfa program 1 milliárd 125 millió forintja szolgálja a közgyűjtemények fejlesztését, a technikailag és szakmailag is megújult, látogatóbarát múzeumok hozzáférhetővé tételét, a helyi kulturális értékek magas szintű bemutatását, ezzel is erősítve a helyi hagyományokat, elősegítve a kötődést a helyben lakóknak, és újabb kínálatot adva a vidéken a turisztikai fejlesztésekhez.

A Közkincs program, melynek keretében egyformán fontos a vidéki művelődési házak felújítása és bennük szakmai és technikai fejlesztések megvalósítása, szakmai és közösségi programok szervezése, egy tipikusan tárcaközi együttműködést, közös gondolkodást, közös finanszírozást igénylő program. És ha ehhez forrásokat keresünk, azt a kulturális minisztérium 80 millió forintja mellett a vidékfejlesztésre alakult tárcánál 913 millió forinttal, valamint a korszerű tudástartalmak hozzáférését technikailag segítő Informatikai Minisztériumnál is találhatjuk, de ugyanígy európai forrásokat is kereshetünk erre.

A másik program, A jövő könyvtára - a könyvtár a jövő program is több mint kulturális feladat, hiszen az élethosszig tartó tanulás, a szakmai mobilitás elengedhetetlen feltétele a korszerű tudáshoz való hozzáférés, kiemelve, hogy ezt helyben kell biztosítanunk. A fejezeten belül tervezett 250 millió forint fejlesztés mellé itt is társulhatnak tehát más források. A cél, hogy mindenki, kiemelten a hátrányos helyzetűek is, hozzájuthassanak ehhez a tudásforráshoz, hogy ezek az intézmények megközelíthetőek legyenek, a hátránnyal élők számára is lehetőséget biztosító speciális eszközökkel rendelkezzenek, az országos dokumentumellátási rendszeren keresztül pedig csökkentsék a területi esélyegyenlőtlenségeket. A terület- és vidékfejlesztésben új szerepet kell találnia a kulturális szférának, ahogy ez Európában mindenütt természetes. És hogy csak meg is jegyezzem, éppen ezért nem hirdetnek külön forrásokat az Unióban erre a területre.

Ezért is fontos, a szakmai segítésnek, egy regionális szintű közművelődési, szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatok szervezésének érdekében, hogy megújult a Magyar Művelődési Intézet, és erre a feladatra ott külön forrás biztosított. Ez meg is található a költségvetésben. De az értékek megőrzésében egyformán fontosak a beruházások, a felújítások, a helyben megtalálható értékek fenntartása és azok megismertetése is. Ha ezen a területen keressük a forrásokat, ismét többet találunk.

Folytatódik a múzeumi rekonstrukció. A már többször emlegetett Nemzeti Múzeum és Természettudományi Múzeum rekonstrukciójának folytatása mellett megkezdődik a Szentendrei Szabadtéri Múzeum bővítése egy új tájegység, a felföldi mezőváros megépítésével. Megvalósul a Magyar Művelődési Intézet homlokzatfelújítása és egy új múzeumi negyed stratégiai programjának kidolgozása is az Óbudai Gázgyár területén. A 2004 áprilisában átadott Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény állandó kiállítása is megépülhet.

Itt is fontos megemlíteni, hogy az örökségvédelmi támogatási előirányzatok keretében rendelkezésre álló 610 millió forint forrásai az ország egész területére tesznek lehetővé fejlesztéseket. Idetartozik a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében levő 26 műemlékegyüttes helyreállításának folytatása, a korábban méltatlanul háttérbe szorult népi építészeti emlékek megkezdett helyreállítása, ami 8-10 műemléket jelent, valamint az Árpád-kori kistemplomok felújítási programja is ennek segítségével folytatódhat.

A finanszírozási források - mint ahogy korábban is - jelentős hányadban a Belügyminisztérium fejezetében jelennek meg. Itt találjuk a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatások összegét, és részben itt jelenik meg az áfakompenzáció lehetősége, mint ahogy a kőszínházak támogatásába is itt, ezen a helyen épült be a kompenzáció.

Az artmozihálózat fejlesztése 13 nyertes pályázattal elindult a 2004. évben. Ennek folytatására szintén a helyi önkormányzatok támogatási keretében van tervezve 200 millió forint. Emelkedik az előirányzott kulturális normatíva: a helyi önkormányzatoknál 682 millió forint plusztámogatást tesz lehetővé, ugyanez a megyei normatívánál 263 millió forintos emelkedést mutat. Lehet találni tehát jó és előremutató tendenciákat is a költségvetés tervezetében, de természetesen vannak benne csökkentések, átcsoportosítások is.

Tény, hogy a területre fordítható összes forrás - szűken véve - a minisztérium költségvetésében is nőtt. De ennél is fontosabb, hogy más források is rendelkezésre állnak. Ezért tartom fontosnak a költségvetés vitájában, hogy amíg az ellenzék saját tiszte szerint kritizál - és ezek egy részével mi is egyetérthetünk -, mi a lehetőségekre irányítsuk rá a figyelmet, mert az állami kulturális politika csak akkor lehet eredményes, ha ki-ki kialakítja a maga helyi stratégiáját. Stratégiát a társadalomfejlesztésre, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, és ennek vitathatatlanul része lesz a tudáshoz, a kultúra közkincseihez való hozzáférés.

Mindenkinek itt és helyben is dolgozni kell azon, hogy a ma már ezt szolgáló intézményrendszerünket megtartsuk, ezt a rendszert értékként kezeljük, benne korszerű tartalmakat és eszközöket ajánljunk lehetőségként az állampolgároknak, a különböző rétegeknek és különböző korosztályoknak.

Ugyanilyen érték- és esélyteremtő a közösségi tevékenység, amely mára már felelős és egyenrangú partnere lehet az államnak, humanizálni képes a vállalkozói szféra kemény törvényeit. Ehhez biztosíthat keretet a kulturális intézményrendszer, de igazi használója a civil társadalom. Fontos tehát azt is értékként említeni, hogy az előző évben megalapított nemzeti civil alapprogram a jövő évben 7 milliárd forinttal szolgálja a szektort. Ezen belül lehetőség van működési támogatásokra és programfinanszírozásra is pályázni.

Összhangban az uniós szokásokkal, a költségvetési törvény 84. § (3) bekezdése valamennyi, nem csak civil pályázati forrás elérésében jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket. Az állami támogatás igénybevétele egyszerűbbé válik majd, hiszen a köztartozásokkal összefüggésben nem lesz szükség igazolások benyújtására. Elegendő lesz nyilatkozni a köztartozás-mentességről, amely nyilatkozat valóságtartalmát a támogatók lesznek jogosultak igazoltatni az adóhatóságokkal.

Tudjuk, hogy a civil területen is változások vannak, amelyek keretében a nemzeti civil alapprogram forrásbővülésével egy időben a minisztériumoknál önálló soron megjelenő civil szervezetek támogatása minimálisan csökken. Fontos tehát végiggondolni és különválasztani a működési támogatásokat és a feladatfinanszírozást a szakminisztériumoknál is. Ezzel van összefüggésben az, hogy a közalapítványok támogatása nagyobb mértékben csökkent, de ez nem téveszthető össze a valódi civil működési költségekkel, a közalapítványok ugyanis kötelező állami feladatokat testálnak más szervezetekre, ezek nem közvetlen civil formálódások. Itt tehát a feladatátvállalást kell felülvizsgálni.

Tudjuk tehát, tudom én is, hogy a költségvetés nem minden pontjában hoz pluszforrásokat, de a lehetőségeket megmutatja számunkra, megmutatja azt is, hogy összefogással helyben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben és a parlamentben képesek vagyunk új forrásokat találni ahhoz, hogy valóban a kultúra eszközeivel is előbbre menjünk, hogy valóban a kultúra eszközeivel is esélyegyenlőséget biztosítsunk a társadalom számára.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(18.10)