Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy méltányosabb közteher-viselési rendszer megteremtését, a legális foglalkoztatás bővítését, valamint a feketegazdaság kifehérítését segíti elő a kormány száz lépés programja. Ehhez szorosan kapcsolódik a jelenlegi törvénymódosítás.

Ez a javaslat hét törvény módosítását tartalmazza. E javaslat meghatározó része a felszolgálói díj bevezetésével összefüggő javaslatok összessége, az alkalmi munkavállalással kapcsolatos módosítás, és ezen túlmenően egyéb kisebb, jogértelmezést segítő módosítások is szerepelnek a javaslatban.

A felszolgálási díjjal összefüggésben több jogszabály módosul, ennek keretében a személyi jövedelemadó és a helyiadó-szabályok, az Art.-törvény rendelkezései is. A benyújtott törvényjavaslat értelmében a vendéglátóüzleteknek lehetőségük lesz arra, hogy a borravalót legálisan, az európai gyakorlatnak megfelelően feltüntessék árlapjaikon, és az a vendég által fizetett számlában elkülönült tételként is megjelenjen.

A hatályos magyar szabályozás jelenleg ugyanis erre nem ad lehetőséget, tehát nem ad arra lehetőséget, hogy a vendéglátóüzletben az étlapon, az itallapon, illetve árlapon a termék neve mellett feltüntetett fogyasztói áron kívül más jogcím is szerepeljen. Ennek ellenére hazánkban előfordul, hogy a felszolgálásért úgynevezett szervizdíjat vagy felszolgálási díjat is felszámítsanak, amely gyakorlatot egyébként - a jelenlegi jogellenessége miatt - a fogyasztóvédelmi hatóságok eddig bírságoltak.

A felszolgálói díj legális hazai alkalmazását teszi lehetővé az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása azzal, hogy a gazdasági és közlekedési minisztert mint szakminisztert felhatalmazza, hogy a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának jogi szabályozását külön rendeletben állapítsa meg.

Az Art.-törvény további módosítása rögzíti, hogy a felhatalmazás csak a felszolgálási díj felső mértékének meghatározására vonatkozik. A rendelet szerint az étlapon és a számlán feltüntetendő felszolgálási díj felszámítása a felszolgálót alkalmazó vendéglátóhely önkéntes döntése lesz - tehát önkéntes döntés lesz -, illetőleg a fogyasztó külön kérésére is felszámítható. Mértéke maximálisan a számla 15 százaléka lehet.

A felszolgálási díj árbevételt képez, így áfa terheli. A számlában feltüntetett felszolgálói díj áfával csökkentett összegét kell a felszolgálónak továbbadni. Az így kapott összeg a felszolgálónál adóterhet nem viselő járandóság, azaz az erre jutó személyi jövedelemadót nem kell megfizetni.

A felszolgálási díj alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2005. október 1-jétől lehet alkalmazni a javaslat szerint. A helyiadó-törvény módosításának eredményeként a felszolgálási díj címén elszámolt árbevétel nem visel iparűzésiadó-terhet.

Az alkalmi munkavállalás legalizálását célzó javaslatokról. A magánszemélyek közötti, jellemzően alkalmi, rövid időtartamú foglalkoztatási jogviszony legalizálása, ösztönzése érdekében a személyi jövedelemadó-törvényben egy új adókedvezmény kerül bevezetésre. Ha a magánszemély alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat munkavállalót, a közteherjegy értékének 75 százalékát adókedvezményként veheti igénybe, feltéve, hogy az alkalmi foglalkoztatás nem önálló tevékenységből származó bevételének megszerzése érdekében történt.

Az alkalmi foglalkoztatás kedvezményét a magánszemély az általa 2005. augusztus 1-jét követően vásárolt és érvényesített, az általa vezetett nyilvántartásban feltüntetett közteherjegy értéke után veheti igénybe. Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilvántartás lényegében azonos az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény hasonló rendelkezésében meghatározottal, illetőleg annyival több, hogy a foglalkoztatott adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

A magánszemély nem tehet az adóhatósági adómegállapításhoz nyilatkozatot, ha adókedvezményt kíván érvényesíteni az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye címén. Ennek oka, hogy nincs olyan kifizető, amely az adóhatósági adómegállapításhoz kellően megbízható adatot szolgáltathatna a kedvezmény érvényesítése érdekében.

Néhány egyéb kisebb, jogértelmezést segítő módosítást is javaslunk. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását jogharmonizációs kötelezettségünk indokolja, amelynek következtében a számla kötelező elemévé válik valamennyi különös adózási mód alkalmazására történő utalás.

A jövedékiadó-törvény jelenleg hatályos rendelkezései szerint az úgynevezett egyéb ellenőrzött ásványolajtermékek, amelyek egyébként csak a felhasználási cél szerint adókötelesek, azonos elbírálás alá esnek az eleve adós üzemanyagokkal és tüzelőanyagokkal. A szabályozás nem tesz különbséget aszerint, hogy a visszaélések lehetősége a kis kiszerelésben forgalmazott egyéb ellenőrzött termékek esetében másképp merül fel, mint egyébként. Ennek következtében a továbbértékesítési célú forgalmazásukra is egységesen vonatkozik a jövedékiengedély-kötelezettség, ami viszont 120 millió forint összegű jövedéki biztosíték letételével jár.

Ez aránytalan terhet jelent, és a visszaélések valószínűsége alapján indokolatlan az olyan kis kiszerelésű termékek, mint például a faszéngyújtó esetében, ami a problémát felszínre hozta. Ezért a módosító csomag javasolja, hogy az 1 liter vagy az alatti kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajtermékek kerüljenek ki a jövedéki kereskedelmi szabályok alól.

A regisztrációs adóról szóló törvény pontosítása pusztán jogtechnikai jellegű. A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítása kapcsán az ingyenes utazásra jogosultak köre nem változik, a törvénymódosításra a sorkatonai szolgálat megszűnése, valamint az eddig csak a mellékletben szerepeltetett - mint már a törvény mellékletében szerepeltetett - európai uniós parlamenti képviselői kedvezmények miatt került sor.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosító javaslatot vitassa meg, és azt fogadja el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)