Felszólalás adatai

LÁYER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről készült beszámolót olyan időpontban tárgyalja az Országgyűlés, amikor az etnikai és kisebbségi jogok helyzetéről, azok érvényesüléséről nem a legkedvezőbb képet alkothatják felszínes benyomások alapján Európa egy-egy országában.

Az országgyűlési biztos beszámolója megerősítette, hogy hazánkban a rendszerváltást követő egy évtizedben a jogrendszer kiépítette azokat az intézményeket, amelyek garantálják a nemzeti és etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül, hogy a jogegyenlőség a demokratikus társadalmi berendezkedés alapelve legyen - több, mint az alkotmányban rögzített deklaráció.

Jól tudjuk, hogy önmagukban az intézmények nem sokat érnek, ha azok rendeltetésszerű működése nem biztosított, nem tartható fenn. Az országgyűlési biztos beszámolója azt a véleményt erősíti meg, hogy hazánk az etnikai és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén is megelőzte a volt szocialista országokat, és Európában egyedülálló módon életre hívta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézményét, felruházta a biztost mindazokkal az eszközökkel, amelyek hatékony fellépést biztosítanak számára.

Örvendetesnek és a társadalmi felelősségérzet fokmérőjének tarthatjuk, hogy a kisebbségi jogok érvényesülését egyre több civil szervezet követi figyelemmel és együttműködnek a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosával.

A beszámoló kellő objektivitással tárja az Országgyűlés elé azokat a fontosabb eseményeket, tendenciákat, melyek a 2000. évet jellemezték, bemutatva a történések európai és nemzetközi összefüggéseit is. Egyetérthetünk azzal a megállapítással is, hogy a kisebbségi jogok parlamenti biztosa ellentmondásos körülmények között végezte munkáját.

A legnagyobb létszámú kisebbség, a roma népesség helyzetében bár mutatkoznak és egyre örvendetesebb jelek mutatkoznak a javulás irányában, ez a javulás nem igazán megnyugtató mértékű és minőségű. A szociális bizonytalansággal összefüggő események, azok következményei időnként hamis általánosításként szerepelnek.

A nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosított lehetőségek kihasználatlanok maradnak, ha a kisebbséghez tartozók nem akarnak élni azokkal. Az 1998-ban megtartott önkormányzati választások során csaknem kétszer annyi kisebbségi önkormányzat jött létre, mint négy évvel korábban. A több kisebbségi önkormányzat működésében tapasztalható problémákat illetően az országgyűlési biztos feltárta a jogi szabályozás hiányával magyarázható okokat. Ezek lényege, hogy a kisebbségi jogrendszer továbbfejlesztése érdekében meg kell teremteni a konkrét ágazati jogszabályi feltételeit annak, hogy a kisebbségi önkormányzatok valóban tudjanak élni a jogosítványokkal, képesek legyenek oktatási, kulturális intézmények fenntartására, kezükbe vehessék a kisebbség jövőjének alakítását. A beszámolóból megállapítható, hogy az országgyűlési biztos e kérdésben elkötelezett módon, a hatáskörrel rendelkező szervekkel együttműködve segítette a működési akadályokat elhárító helyes jogértelmezési gyakorlat kialakítását.

A kisebbségi önkormányzatok működésére vonatkozó szabályok eltérő megítéléséből, értelmezéséből és alkalmazásából adódó véleménykülönbségek jól érzékelhetők a kisebbségi önkormányzatok által tartott közmeghallgatások kapcsán. Elkerülhetetlen, hogy a hasonló fórumokon olyan egyéni, lakhatási, segélyezési problémák kerüljenek felszínre, amelyek megoldására nem a közmeghallgatás intézménye hivatott.

Az egyéni sérelmek orvoslásának hiánya szolgálhat indokként a megválasztott kisebbségi önkormányzat tagjainak, elnökeinek visszahívására. Talán ez a magyarázata annak, hogy a kisebbségi önkormányzatok egy része nem tett eleget e törvényi kötelezettségének.

A jelenlegi szabályozás továbbfejlesztését igénylik a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos szervezeti kérdések, különös tekintettel az összeférhetetlenség és a visszahívás problémájára, valamint az időközi kisebbségi önkormányzati választásra. Ez utóbbi azért is fontos, hogy a megválasztott kisebbségi önkormányzat tényleges működése folyamatos legyen, a képviselők számának csökkenése - például lemondás által - ne korlátozza a közösség bizalmát élvező képviselőt tevékenysége végzésében.

Az országgyűlési biztos több vizsgált területen nem elégedett meg a működéssel kapcsolatos problémák bemutatásával, azok okainak feltárásával, hanem a beszámolóhoz tartozó mellékletek között a jogi szabályozás, a módosítások lehetőségét is bemutatja a parlamentnek. A biztos úr és munkatársai szakértőként részt vettek az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságán belül egy kifejezetten a kisebbségi joganyag felülvizsgálatára, módosítására létrejött ad hoc bizottság munkájában.

A kisebbségi oktatás időszerű problémáinak önálló fejezetet szentel a beszámoló. A nemzetiségi oktatás helyzetét a pedagógusképzés szempontjából vizsgálva megállapítható, hogy a német nemzetiségi pedagógusképzés kivételével ez nem megfelelő.

Nyolc felsőoktatási intézményben 510 fő vesz részt nemzetiségi tanár-, tanító-, illetve óvodapedagógus-képzésben. A nemzetiség saját nyelvén történő oktatását, személyi feltételeinek fontosságát nem szükséges hangsúlyozni. A nyelv az a közeg, amely az identitás megőrzésének, a kultúra ápolásának és átadásának lehetőségét biztosítja a nemzedékek között.

Kiemelt figyelmet fordított a parlamenti biztos a cigányság anyanyelvű oktatásának kérdéseire, annak helyzetére. A cigányság oktatásával kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül, hogy szemben a nemzetiségekkel, az e kisebbséghez tartozók többsége magyar anyanyelvű.

(14.20)

Az anyanyelven történő oktatás a nemzeti kisebbségek esetében is csak egyes humántárgyak esetében érvényesül. A cigány nyelvek - a romani vagy a beás - egyikén sem folyik alap-, illetve középfokú oktatás, továbbá pedagógusképzés sem. Az oktatással kapcsolatos visszatérő vélemény, hogy a cigány kisebbségi oktatás csupán a felzárkóztató oktatást jelenti, de valójában a szegregációt erősíti.

A beszámoló megállapításai és következtetései arra hívják fel a figyelmet, hogy ki kell dolgozni a kisebbségi oktatás tartalmát, és annak megvalósítását ellenőrizni is szükséges. A kisebbségi önkormányzatoknak az oktatással kapcsolatos jogait, pontosabban e jogok érvényesülésének szándékos megsértését súlyosabb szankciók kilátásba helyezésével védelemben kell részesíteni.

A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa határozottan fellépett a kisebbségi nyelvek tanulásával, a kisebbségi nyelvhasználattal, illetve a kisebbséghez tartozók anyakönyvi nyilvántartásával kapcsolatos jog érvényesítése érdekében. Több olyan kedvezményezésre, javaslatra került sor, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatot hivatottak előmozdítani, így például a kisebbségek országos önkormányzatainak bevonásával sor kerül a magyar utónévkönyv nemzetiségi utónevekkel történő kiegészítésére is.

Az alkotmányban rögzített diszkriminációs tilalom megsértése miatt indult ügyekben az országgyűlési biztos saját vizsgálatai mellett a büntetőjogi feljelentés eszközével élhet, illetve magánindítvány előterjesztésének lehetőségére hívja fel a figyelmet.

Az országgyűlési biztos tevékenysége során többször merült fel a bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolói szerint a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás során tapasztalhatók a diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedések, illetve az eljárással érintett személyek hivatkoznak a nemzeti vagy kisebbségi okok miatti hátrányos megkülönböztetésekre. Az eseteket, bejelentéseket az országgyűlési biztos megvizsgálta, szükség esetén intézkedéseket kezdeményezett. Az esetek többségében az eljárási szabályok következetesebb végrehajtásával, a méltányolható egyéni körülmények figyelembevételével a diszkriminációra való hivatkozás okai megszűntek.

A valamely nemzetiséghez, kisebbséghez való tartozás miatti hátrányos megkülönböztetést a munka törvénykönyve is tiltja. Az elmúlt évben kizárólag olyan panaszok érkeztek az országgyűlési biztoshoz, amelyekben a gazdasági társasági formában működő munkáltatók döntéseit, magatartását sérelmezték a munkavállalók. Ezekben az ügyekben az ombudsman hatáskör hiányában nem folytathatott vizsgálatot, azonban felvilágosítást adott azokról a jogi eszközökről, amelyek a hátrányos megkülönböztetést elszenvedett munkavállalók rendelkezésére állnak. Az országgyűlési biztos elsősorban a roma munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban fontosnak tartotta a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépést, ezért felajánlotta együttműködését a törvénymódosítás előkészítésében. Az országgyűlési biztos beszámolója tematikusan veszi sorra azokat a további szabályozási lehetőségeket is, például a szankciók rendszerét, amelyek az alkotmányban deklarált jogok maradéktalan érvényesülését segíthetik elő.

Tisztelt Ház! A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolója átfogó, az általános következtetések levonására alkalmas megállapításokat tartalmaz. A beszámoló nemcsak arra alkalmas, hogy értékeljük az országgyűlési biztos elmúlt évi tevékenységét, de lehetőséget kínál arra is, hogy áttekintsük e kiemelt terület további tennivalóit is.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja javasolja a tisztelt Háznak a beszámoló és a beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.)