Felszólalás adatai
211. ülésnap (2001.05.30.), 306. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Dávid Ibolya (MDF) |
Beosztás | igazságügy-miniszter |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 5:00 |
Felszólalások: Előző 306 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Azt megígérhetem, hogy nem vonjuk vissza ezt a javaslatot, úgyhogy a nehezebbik feladatra kérem a képviselő asszonyt, hogy a módosító indítványaival próbálja meg ezt az előterjesztést olyanná formálni, hogy az a Szocialista Párt által is elfogadható legyen.
Nyitott vagyok arra, hogy a bélyeghamisítással kapcsolatos javaslatát megvitassuk, azonban azzal nem értünk egyet, hogy a jelenlegi helyzethez képest ennek a módosításnak nem lenne visszatartóbb hatása.
Az elmúlt 5 év azt mutatta egyébként, hogy nem elegendőek a jövedéki törvény adta bármilyen súlyos, pénzügyi jellegű szankciók. Ezek a szankciók ugyanis, pontosan a vagyontalan személyek jogsértő magatartásával, könnyen kijátszhatók. Márpedig azok a személyek, akik ilyen bűncselekményeket követnek el, hogy jövedéki visszaélés, orgazdaság elősegítése, és akkor a termékeket nem sorolom fel - ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő s a többi, dohánytermék vonatkozásában -, rendszeresen ügyelnek arra is, hogy nagy vagyon ne legyen a nevükön. Tehát a pénzbüntetés velük szemben valójában nem célravezető dolog.
E személyek kapcsán, pontosan a vagyoni helyzetük miatt, a szankciók általában nem hajthatók végre. Az így kiszabható, akár több tízmillió forintos bírság - mert egyetértek önnel abban, hogy igen magas bírságot lehet kiszabni -, nem jelent valódi visszatartó erőt, és nem is lehet behajtani az elkövetőkön.
Az országgyűlési képviselő urak javaslata arra az alapgondolatra épül, hogy a közigazgatási szankciók elégtelensége miatt indokolt a jövedékkel visszaélések büntetőjogi szankciójának a visszaállítása.
(23.20)
Én magam ezzel egyetértek, hiszen három tényállás kerül be a büntető törvénykönyvbe. Az első a jövedékkel visszaélés, amely azokat az elkövetési magatartásokat rendeli büntetni, amelyek a jövedéki törvény rendelkezései, a jövedéki rend megszegése miatt a költségvetésnek bizony adóbevétel-csökkenést okoznak. A másik a jövedéki orgazdaság, amely a jövedéki adózás alól elvont termékforgalmazást rendeli büntetni. Ebben az esetben a minősítés nem az adóbevétel csökkenésétől, hanem a jövedéki termék értékétől függ. A jövedékkel visszaélés elősegítése pedig bizonyos előkészületi cselekmények önálló bűncselekménnyé nyilvánítását jelenti. Ez alkalmas lehet olyan, régóta komoly problémát okozó visszaélések hatékonyabb szankcionálására, mint például a cukorcefre tömeges előállítása, és ennek illegális előállítása.
A jövedéki termék széles köréből érzékelhetjük, hogy az új büntető tényállások reményeink szerint a nemzetgazdaság területén is hatékonyan alkalmazhatóak lesznek, és ennek lesz visszatartó ereje. Ezért javasoltuk mi ennek a támogatását.
Bauer képviselő úr javaslatával egyetértek, nem kellene a büntető törvénykönyvet módosítgatni, nagyon jó lenne, ha egyszer már lenne egy olyan büntető törvénykönyvünk, ami legalább 30 évre határozza meg a büntető jogszabályainkat, úgy az anyagi, mint az eljárási szabályainkat. De 10-11 évvel a rendszerváltozás után ez még csak álom, bár dolgozunk rajta a minisztériumban, egy nagyon jó kodifikációs bizottság dolgozik rajta. Az elmúlt időszakban, azt hiszem, 53-54-szer módosítottuk a büntető törvénykönyvet, ami körülbelül 800 szakaszt érint, szóval kimondani is rettenetesen nehéz. Úgyhogy az is álom, képviselő úr, hogy félévente egyszer ildomos vagy illendő a Btk.-t módosítani.
Sajnos, a rendszerváltozás, a uniós csatlakozás, a Európa tanácsi tagság, a belső viszonyaink megváltozása rendszeresen és folyamatosan szükségessé teszik ezeket a korrekciókat; vagy becsukjuk a szemünket, és nem veszünk tudomást arról, hogy az élet kikövetelte ezeket, és ilyen ildomokat akarunk betartani, hogy félévenként vagy évenként akarjuk változtatni a Btk.-t. De sajnos ma olyan időket élünk még, amikor a nagy kodifikáció előtt ezeket a tűzoltómunkákat el kell végezni.
Azt hiszem, hogy aki azon a borvidéken él, ahol ez naponta problémát jelent, és öt éve döngeti az Országgyűlés kapuját... - mert én emlékszem olyan szocialista képviselő asszonyra is, aki rengeteget fáradozott azon, hogy ebből törvényi tényállás legyen a Btk.-ban, nem egy új keletű probléma, de megoldást kell rá találnunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 306 Következő Ülésnap adatai