Felszólalás adatai

GAZDAG JÁNOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: Alelnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság az elmúlt heti ülésén tárgyalta az anyagot, az anyagnak a társadalombiztosításra vonatkozó részeit. Az előterjesztő felhívta a figyelmünket, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályokra uniós harmonizációs kötelezettség nincs, hiszen olyan ajánlás nincs, amelyet egyformán minden egyes országban alkalmazni kellene, azonban koordinációs kötelezettséget az 1408/71-es irányelv meghatároz. Ennek a koordinációnak 2001-ben már eleget tettünk, megtörtént egy jogszabály-módosítási csomag, de az irányelvváltozás miatt most újra szükségessé vált, és ahogy itt az expozéban elhangzott, továbbra is számíthatunk a szükséges változtatásokra.

A társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályváltozás tulajdonképpen azt jelenti, hogy ott történik járulékfizetés, ahol a munkavállaló dolgozik. Ott lesz egészségügyi ellátásra is jogosult, és a nyugdíjidők egybeadódnak. Tehát a módosítás arról szól, hogyan illeszthetjük be az EGT-állampolgárokat a magyar nyugdíjrendszerbe. Nem irányelv miatti módosítás, de a törvény tartalmazza az ártörvény módosítását is a gyógyszerkassza védelme érdekében, a kötelező onkológiai szűrés miatt pedig a taj-számhoz való hozzájutását az ÁNTSZ-nek. Mindkettő komoly közösségi érdek. A kérdésekre adott válaszok megnyugtatták a bizottságot abban a tekintetben, hogy az árszabályozás a gyógyszerfelhasználás tekintetében általánosan alkalmazott az EU országaiban, sőt helyenként ennél sokkal szigorúbb lépéseket is alkalmaznak, mint például Németországban, ahol a gyógyszerkassza nem az egész országra, hanem egyes orvosonként van meghatározva, és azt nagyon szigorúan ellenőrzik és betartatják. Pillanatnyilag Magyarországon még nem akarunk ilyen drasztikus változást hozni, de arra szükség van, hogy a gyógyszerárak emelkedése lépést tartson az itteni jövedelmek emelkedésével.

Magán-nyugdíjpénztári tagsági kötelezettség, mint ahogy itt már ma elhangzott, csak azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik sehol nem vettek még részt társadalombiztosítási rendszerben. A pénztártagság megszűnése esetén a magyar munkavállalókhoz hasonlóan nem vész el a pénztárba befizetett pénz, igazából nem is jelentős ez a kör. Nem tartozik tulajdonképpen szorosan a társadalombiztosítási témákhoz, de ebben a bizottságban is a cégtelefon utáni 3 ezer forintos adó váltott ki komoly vitát. A vitára adott válaszokból kitűnt: nem a cégtelefon adózik, hanem a cégtelefon magánhasználata. A magánhasználat természetbeni juttatásnak számít, így utána adózni kell.

Gond az is, hogy a költségelszámolást, illetve az áfa-visszaigénylést az APEH 6-7 évre visszamenőleg is ellenőrizni köteles. Ehelyett a javaslat szerint egyszerűsített módon átalányadóval történne meg az adózás, amely tulajdonképpen kikapcsolja az APEH visszamenőleges vizsgálatát, meghagyva természetesen a lehetőséget ahhoz, hogy ahol nincs magánhasználat, ott nem is kell fizetni. Azonban jogos felvetésként hangzott el, hogy ez a megoldás komoly gondot jelent az intézményekben, ahol eddig is tiltották a magánhasználatot, ahol állampolgári okokból igen magas a telefonvonalak száma, hogy minél többen be tudjanak telefonálni, és igen jelentős többletköltséget okoz, amelyet valamilyen módon kompenzálni kell.

(10.20)

Ugyanígy gondot jelent, a 3 ezer forintok aránytalan többletterhet jelentenek azon vállalkozókra, ahol a forgalom nem éri el az 50 ezer forintot.

Az előterjesztő elismerte a javaslat hibáit, bejelentette: fogékonyak minden új javaslatra, amely arányos terhelés mellett ugyanezt a célt eléri. Ezek után többségi javaslattal a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az anyagot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)