Készült: 2024.09.20.18:24:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

207. ülésnap (2005.03.21.), 273. felszólalás
Felszólaló Körömi Attila (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:47


Felszólalások:  Előző  273  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÖRÖMI ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Március 19-én és 20-án volt az 1990-es marosvásárhelyi pogrom 15. évfordulója. A fekete márciusnak is nevezett, a román fegyveres erők által passzívan támogatott, négy vagy öt halálos áldozattal és több száz sebesüléssel, többek közt Sütő András szemének kiverésével járó magyarellenes etnikai pogrom felelőseit a mai napig nem nevezték meg, és senkit nem állítottak bíróság elé.

Fejszékkel, cséphadarókkal, bunkósbotokkal felfegyverzett, leitatott román parasztokat vittek be szervezetten, teherautókon Marosvásárhelyre, akik rátámadtak a fegyvertelen, jogaiért, iskoláiért békésen tüntető magyarságra, mindössze néhány hónappal a népirtó, faluromboló Ceauşescu-rezsim 1989. decemberi bukása után. A román katonaság és a rendőrség nemhogy beavatkozott volna, hanem lezárta az utakat, nehogy a magyar falvak megsegítsék bekerített övéiket. Mindez a szervezettség, a fegyveres erők passzív támogatása a pogromhoz megalapozottá teszi az emberiség elleni, tehát el nem évülő bűncselekmények gyanúját.

Mint mondtam, senkit nem állítottak bíróság elé - mármint az elkövetők közül. Mert az áldozatok közül közel ötven, erdélyi magyar és a segítségükre siető cigány testvérünk szenvedett el hosszabb vagy rövidebb ideig tartó börtönbüntetést. A legismertebb a vármezői Cseresznyés Pál esete, aki ártatlanul töltött hat évet a börtönben, különböző megaláztatások közepette. Tárgyalása komédia, koncepciós per volt, ahol a törvényesség látszata sem volt meg. Cseresznyés egészségi állapota a börtönben elszenvedett kínzások következtében sok társáéhoz hasonlóan tartósan megromlott.

A román politika több képviselője sokat tett azért, hogy Cseresznyés ne kapjon amnesztiát sem, nemhogy rehabilitációban részesüljön. Sokan az ítélet elől elmenekültek Erdélyből, vagy megbetegedtek, néhányan a börtönben követtek el állítólagos öngyilkosságot, több magyar nemzettársunkat pedig máig nem mentesítették a büntetett előélet minden hátránya alól.

És mit tett Magyarország? Ki kell mondanunk, hogy kormányaink elfelejtették ezt a szörnyűséges bűncselekményt, cserbenhagyták az áldozatokat. A Nyugat zömmel nem tud sem Marosvásárhelyről, sem a mai erdélyi állapotokról, mert az elmúlt 15 évben nem volt valódi ország- és nemzet-népszerűsítő program, amit több szomszédunk nagy intenzitással tesz évtizedek óta, akár rendszeresen hamisítva a tényeket.

Orbán Viktor kormányzása idején kétségtelenül nagy előrelépés történt, elmozdulás egy magyar nemzetpolitika irányába, de a lehetőségekhez képest sajnos ez sem bizonyult elegendőnek.

A D-209-es, majd a Gyurcsány-rezsim alatt a helyzet súlyosan romlott. Délvidéki és kárpátaljai testvéreinket megalázó vízumprocedúrával, sorban állással tartják távol az anyaországtól.

Románia a budapesti diplomácia pisszenése nélkül megnehezítette az erdélyi magyarság utazási lehetőségeit, bevezetve az ötszáz eurós kilépési díjat.

A Gyurcsány-rezsim korifeusai a népszavazási kampányban bemutatták minden idők legaljasabb magyarellenes kampányát az elszakított nemzetrészek magyarságával szemben.

Mindezek miatt a Jobbik Magyarországért mozgalom azt javasolja az Országgyűlésnek - és ezt írásban is megtesszük -, hogy a marosvásárhelyi fekete március évfordulója, március 19-e legyen parlamenti emléknap a még élő, zömmel szegény sorban élő, ártatlanul elítélt magyar és cigány nemzettársainknak.

 

(20.40)

 

Az elhunytak családjainak pedig fizessen a magyar állam havi 50 ezer forint életjáradékot. Összesen körülbelül 40-50 személyről van szó. Ez nekünk nem megterhelés, nekik azonban egyszerre gyógyírt, gesztust és némi biztonságot jelent.

A parlament emberi jogi bizottsága vizsgálja ki, kik vannak még életben, kik távoztak vagy menekültek külföldre, ennek alapján állítsák össze a támogatandók névjegyzékét, amihez készek vagyunk magunk is adatokkal szolgálni.

És végül a magyarországi kormány, de legalább a magyar ellenzék hivatalosan vesse fel a marosvásárhelyi pogrom ügyét nemzetközi fórumokon, különös tekintettel az Európai Unióra, illetve követeljenek Bukaresttől jóvátételt az ártatlanul meghurcoltak részére.

Köszönöm, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  273  Következő    Ülésnap adatai