Felszólalás adatai

A 2011-es népszámlálás alapján Románia állandó népessége 19 millió fő, amiből román nemzetiségűnek vallotta magát 16,8 millió fő, azaz a lakosság 88,6 százaléka, és magyarnak vallotta magát 1 238 000 fő, azaz a lakosság 6,5 százaléka. Emellett romának - tehát nem románnak, hanem romának - vallotta magát 619 ezer fő, ami az összlakosság 3,2 százalékát jelenti.

Meg kell jegyezni, hogy ezek a statisztikák, bár előzetes eredmények, amelyek kismértékben változhatnak, de ennek mértéke, a változás mértéke bizonyosan 1 százalék alatti lesz.

A magyar nemzetiségű népesség számának alakulását vizsgálva az előző, 2002-es népszámláláshoz viszonyítva, ahogy arra képviselő úr is utalt: 2011-ig a romániai magyarok száma 196 631 fővel csökkent, hasonló mértékben, mint a korábbi időszakban, a tendencia tehát nem változott.

Igaz azonban, hogy a magyarság aránya csökkent Romániában, de meg kell jegyezni, hogy ennek mértéke minimális, 1 ezrelék. 2002-ben 6,6 százalék volt a magyarság aránya a mostani 6,7-hez képest. Optimizmusra ad okot tehát, hogy a magyarok aránya nem csökkent Románia összlakosságán belül.

Az adatok elemzésével több szociológus is foglalkozott, például Kapitány Balázs, aki megállapította, hogy régiós lebontásban szemlélve erdélyi tekintetben négy nagy régiót lehet megkülönböztetni.

A hagyományos székelyföldi megyék, Hargita és Kovászna esetében a magyarság aránya alapvetően stabil. Hargitában kissé nőtt, Kovásznában némileg csökkent a magyarok száma, Székelyföldön pedig határozottan pozitív fejleményekről lehet beszámolni, hiszen a román nemzetiség aránya egyértelműen csökkent, és a magyarság aránya nőtt. Székelyföldön tehát fordulópontról beszélhetünk, megállt a románság térnyerése, és a magyarság arányának emelkedését mutató folyamat indult meg. Ezek tehát az inkább magyarlakta részek.

Észak-Partium, azaz Bihar, Szatmár és Szilágy megye a másik régió. Észak-Partium területe összességében román többségű, éppen ezért a várható borúlátó fejleményekkel szemben mégis pozitív meglepetés, hogy a magyarság arányában nem történt nagy visszaesés. Úgy tűnik, Székelyföldhöz hasonlóan Észak-Partium sem veszélyeztetett, demográfiai értelemben legalábbis.

Az észak-erdélyi vegyes lakosságú megyék, mint Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros és részben Fehér megye tekintetében viszont valóban egyértelmű és nagyon szembetűnő a csökkenés.

(9.10)

Kolozsvár esetében, ahogy elmondta a képviselő úr is, 19 százalékról 16 százalékra csökkent a magyarság aránya, ami különösen fájó számunkra. Bár a különböző magyar szervezetek koncentrálnak erre a területre, a városban ötezer fő mégsem vallotta meg semmiféle nemzetiségét. Marosvásárhelyen relatíve kisebb mértékben, "csak" 2 százalékkal, 47-ről 45-re csökkent az arány. Az észak-erdélyi vegyes lakosságú megyékben csupán a szigetfalvak azok, ahol a magyarság továbbra is többséget alkot, például Szék vagy Torockó. A negyedik, demográfiai trendet tekintve megkülönböztethető régió Dél-Erdély és a Bánság. Ebben a régióban valóban nagyon rossz a helyzet: 30-35 százalékos volt a magyarság csökkenése. Általánosságban a nagyvárosokban, Temesváron, Nagybányán, Brassóban és Aradon fogyott a legnagyobb arányban a magyarság. Derűlátásra az adhat okot ebben a régióban, ami Székelyföldön jellemző: voltak olyan városok, ahol csak kisebb mértékében csökkent a magyarság aránya.

A népszámlálás kapcsán hozzá kell tenni a teljesség kedvéért, hogy az etnikumról nem nyilatkozók aránya néhány területen jelentősen nőtt. Ahogyan már említettem, Kolozsváron ötezer fő nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre, más népszámlálási eredmények pedig azt mutatják, hogy az etnikumról nem nyilatkozók általában valamelyik kisebbséghez tartoznak. A magyar kormány úgy véli, hogy ezeket a területeket nem szabad magukra hagyni, hiszen számos esetben valóban biztató vagy legalábbis reményre okot adó a helyzet. Emellett a magyar kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság folyamatosan olyan programokon dolgozik és olyan programokat valósít meg, amelyek a csökkenés lassítását, megállítását, adott esetben, mint például Székelyföldön, a trend megfordítását célozzák.

Bár igaz, hogy a magyar kormány közvetlenül nem tud hatni a születésszámra, meggyőződésünk, hogy a magyar intézményeken keresztül, a magyar terek bővítése által eredményesen befolyásolhatjuk a magyarság gyarapodását. Itt elsősorban az oktatási intézmények megerősítése lehet célravezető, illetve olyan más kulturális intézmények, közösségi terek gyarapítása, amelyek sikerrel járulnak hozzá a magyar identitás erősödéséhez és a magyarság gyarapodásához.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)